Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-05-27 / 21. szám
Thursday, May 27,2004 Amerikai Magyar Szó 5. KÖNYVSZEMLE Elhangzott 2004 május 2-án a New York-i Első Magyar Református Egyház Istentiszteletén. Cseh György lelkipásztor búcsúbeszéde Babits-kalauz Sipos Lajos tenyérbe simuló, karcsú kötetet irt az Elektra Kiadóház Élet-kép sorozatába Babits Mihály életéről. Nem lehetett könnyű dolga, hiszen Sipos Lajos mindent tud Babitsról, egész kutatói pályáját Babits igézetében töltötte,' igy irgalmatlanul nehéz lehetett a Babits-univerzumot összesüriteni, lepárolni, közérthetővé, sőt olvasmányossá tenni. Sikerült. Ez az első, valóban hiteles Babits-életrajz, melyet nemcsak irodalomtanárok élvezhetnek, hanem valószínűleg diákok nemzedékei fognak okolni belől - bár hamar bővülne a sorozat hasonló nagy írókról, s hasonló jó irodalomtörténészek tollából. Különösen mostanában értékes dolog az ha valaki élvezetesen tud megirnini egy biográfiai fogantatású és precizitásé művet, nem a szokásos esztétikai halandzsával terhelten , mely legfeljebb a pálya- li társaknak szól, de az olvasót bosszantja és elidegeníti. Babits Mihály Babits Mihály a szocialista kulturális politika hátterébe szorított, megrostált és félreértett mumusai közé tartozott, hiszen „polgári” katolikus, konzervatív-liberális volt, ráadásul erőnek erejével szembeállították a „proletárköltő“ József Attilával, felhasználva József Attila elsietett és indokolatlan korai véleményét a nagy pályatársról, a Baum- garten-dij kurátoráról, a Nyugat nagyhatalmú szerkesztőjéről. Sipos Lajos ezt a fontos mozzanatot is bölcsen, semmit sem elhallgatva fejti ki, valóban a müvekkel egyenértékű kalauzt kínálva egy töprengéssel, szellemi kalanddal és szenvedéssel teli nagy élethez. Aligha lenne helyénvaló; ha eltitkolnám, hogy Sipos Lajos, aki a Babits-életmű sorozatának gondozója is. valamikor régen tanártársam volt a Könyves Kálmán Gimnáziumban, ahol Babits 1911-12-ben tanított - akkor Magyar Királyi Állami Főgimnáziumnak hívták. Az a mérhetetlen alázat és szeretet, amellyel Sipos Lajos ezt az életművet azóta is gondozza, valami olyasmi, amitől jó még mindig embernek, magyarnak, költőnek lenni Magyar- országon. Szentmihálvi Szabó Péter ÜGYVÉD Az egész Schili család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnelCaz Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 25 West 43rd Street Suite 912 New York, N.Y. 10036 Tel: 212-398-9090 Fax: 212 661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki hagy gondossággal dolgozik, keressen fel! A Magyar Színház Művészeti Fóruma Minden hétfőn este Vi 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN cable 108 Cserey Erzsi igazgató Volt, aki tudta már korábban is, volt, aki csak ittlétem közben fedezte fel, hogy én nem vagyok egy „szokványos” lelkipásztor.... Hogy miben is állt ez? Például abban, hogy aznap, amikor életemben először itt prédikáltam, már akkor tudtam, hogy mivel fogok búcsút venni egy napon a gyülekezettől - a témát tudtam, csak a napot nem. Most a nap elérkezett. Akkor, majdcsak 7 évvel ezelőtt, egy történetet olvastam fel sokunk nagy tanitómesterétől, aki akkor még köztünk volt, de ma már nincs, hazament a Gazdájához, ahogy Ő Krisztust nevezte, Gyökössy Endrétől olvastam fel azt, amit ma is felolvasok, hallgassátok nyitott szívvel a „Megfényesedtünk tőle....” cimü példázatát a mai páldázatok című könyvéből: Szóval „Megfényesedtünk tőle...” - igy, többes számban. Nem én fényesítettelek meg titeket, nem ti engem, hanem mi egymást megfényesedtünk. Figyeljünk most erre. hogy ki vagy mi, mikor és milyen értelemben véve fényesedett meg azáltal, hogy megismertük egymást közelebbről is és komolyan, mélyen elkezdtük magunkévá tenni azt az életformát, amit én a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött 10 éven alatt szívtam magamban és onnan hoztam el nektek. A Kollégium jelmondata azóta a New York-i Első Magyar Református Egyház jelmondata is lett, és lati múl úgy hangzik: Orando et labo- rando azaz Imádkozva és dolgozva. Van ennek egy felszólító módú alakja is: Óra et labora, vagyis imádkozzál és dolgozzál. Ez a kettő elválaszthatatlanul összetartozik, mint Pál apostolnál is: sátorponyvát szövögetett, abból élt és közben gondozta a gyülekezeteket. Akkor most vegyük sorra röviden, hogy miben is áll pontosan a mi megfé- nyesedésünk: 1 Megfényesedett a templom 2. Megfényesedett a Gyülekezet 3. Megfényesedett az utca és a szomszédság 4. És megfényesedett a mi kis családunk 5. S megfényesedtem én magam is. Egész életemben ebből fogok táplálkozni, abból a rengeteg áldásból, amit itt kaphattunk. Bizony, ki vagyok én, hogy ennyi jót tegyen velem ilyen rövid idő, mások egész életükben nem kapnak annyit az Örökkévalótól, mint mi egy pár év alatt...! De most letelt hét nehéz év, következik a nyugalom éve, pihenés, feltöltődés, megújulás. Lehet, hogy most úgy vagyok, mint a bibliai Illés, aki szintén halálosan elfáradt, de az Úr gyógykezelésre fogta: altatta, etette, vízzel felfrissitette, többször egymás után, s amikor felkelt elment, hogy visz- szatérjen a szolgálatba, hogy prófétáljon királyoknak és prófétákat állítson. Én még nem tudom, hogy merre megyek és mit fogok tenni, de előtte pihennem kell, hogy majd szolgálhassak újra. Ha úgy lesz, hogy az Úr többet biz rám, mert itt hűségesnek talált, akkor többet fogok végezni, ha azt mondja, hogy most a laborando, azaz a munkálkodás ideje jött el, akkor azt fogom ■ tenni. A lényeg az, hogy bármi is következik az életemben, azt úgy tudjam végezni, hogy továbbra is Isten dicsőségére legyen! S az bizonyos, hogy abból, amit itt kaptam, sokáig fogok még élni, egy élet kevés lesz annak megértéséhez, hogy miért adott ennyi kivételes áldást nekem érdemtelennek az Úr ebben a gyülekezetben. Látjátok, szeret minket, együtt és külön is. S a legfontosabb most következik: megfényesedett a Krisztus szent neve a mi közös szolgálatunktól! Mert mindent azért tettünk, hogy a Krisztus sokak előtt ismertté legyen és növekedjen az Ő dicsősége, Országának fényessége. Ezért vezettük be például a doxológiát is az Isten- tiszeleti rendünkbe, hogy doxát, azaz dicsőséget hozzunk a nevére. És búcsúzásul hadd mondjam nektek Jeremiással, hogy a tűz nekem is a csontjaimba van rekesztve, az onnan kiolthatatlan, s hadd mondjam Remé- nyikkel, hogy „Lángot a- dok. ápold add tovább!” Amen ^ ^ ) Reményik Sándor: Öröktűz C l Egy lángot adok, ápold add tovább: / ) csillaggal álmodik az éjszaka, y y és lidércfénnyel álmodik a láp ( ) és öröktüzzel álmodik a szivem. ( ) Egy lángot adok, ápold add tovább í és gondozd hiven. ^ j Egy lángot adok, - én is kaptam azt ( \ messziről, mint egy mennyei vigaszt, í ) egy lángot, amely forraszt s összefűz, V ) én jártam Vesta ledőlt templomában, y, ^ az örök-égő lángot ott találtam, s ) s a lelkem lett a fehér Vesta -szűz. ( ) Földindulás volt, megindult a hegy v \ és eltemette a kis templomot, í 1 de a lángot nem bírta eltemetni, í ) én égve leltem ott: ( y és hozzá imádkoztam s benne hittem ( \ s mint a lovag a Szent Sírról a gyertyát: / ) én égve hazavittem. V ) Azóta szivem mélyén ég, ragyog \ l a viharfújta, széllengette láng, \ ) és el nem oltják semmi viharok. í ^ Egy lángot adok, ápold add tovább: ^ ) csillaggal álmodik az éjszaka, / \ és lidércfénnyel álmodik a láp, V ) és öröktüzzel álmodik a szivem. V, ) Egy lángot adok, ápold, add tovább és s } gondozd hiven... ( Kedves Testvéreim !
