Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)

2004-05-20 / 20. szám

Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű) hetilapját VOL. LVIII. No. 20 Thursday, May. 20, 2004 ISSN 0194-799« AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 VÍZUMKÉNYSZER Hol van már az a világ, amikor útlevél, vizűm, ujjlenyomat és fénykép ellenőrzés nélkül lehetett utazgatni a világban? Ma a terrorizmustól való félelem és általában a politika meg a bürokratikus megszoritások egyre jobban megnehezítik az utazók életét. Amerika áprilisban jelen­tette be, hogy 27 ország lakosait ezután a belépéskor le kell fényképezni és ujjle­nyomatot kell tőlük venni. Nemcsak a veszélyesnek tartott országok, hanem o- lyan régi szövetségesek is a rendelkezés hatálya alá esnek, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Németor­szág, Spanyolország, Japán vagy Ausztrália. A”terrori stagy anus” sze­mélyeket persze be sem engedik az országba. Hogy ki minősül annak, azt a bevándorlási hatóságok ön­kényesen döntik el. A legutóbbi zenei díjazásnál, Los Angelesben Grammy- dijjal kitüntetett Buena Vis­ta Social Club öt mu­zsikusa közül például négy­nek megtagadták a beuta­zást. Sok a panasz a közép­európai országok részéről azért, hogy az Egyesült Államok nem menesiti őket , a vízumkényszer alól. Kwasniewski lengyel ál­lamelnök úgyszólván "‘meg­leckéztette” Bush elnököt a január 27-i Fehér Ház-i látogatáskor. Simonyi András nagy­követ a Los Angeles-i ma­gyaroknak úgy nyilatkozott, hogy “az amerikaiak néha valóban azt engedik be, akit nem kéne, miközben el­utasítják azokat, akik hi­vatalosan és a törvényes előírásokat követve várnak és igyekeznek bejutni. ” Bár igaz, hogy számosán van­nak a magyarok között, akik a vizűm lejárta után itt maradnak, a magyarok mé­gis megkérdőjelezik az amerikai hatóságok állítását a visszautasítások arányát tekintve. Állítólag az eluta­sítottak magas százaléka indokolja a vizűm köte­lezettség fenntartását. Kü­lön sérelmes az, hogy a 100 dolláros kérvény illetéket annak is meg kell fizetni, akinek a kérését elutasítják. Egy másik vizűm prob­léma jelentkezik ugyan­akkor Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatban. Május elsején bevezették az Unióra kötelező határát­lépési szabályokat Magyar- ország és a nem-csatlakozó államok között. Ezt meg­előzően tavaly októberben magyar-román kormány­közimegállapodás jött létre, amelyet a “vízumkényszer eltörlése” címen hirdettek meg. Valójában egy vizum- szerü engedély beveze­téséről van szó. A meg­állapodás értelmében u- gyanis akik egyik országból a másikba kívánnak menni, azok évente egyszer kapnak engedélyt a konzulátusokon 90 napi tartózkodásra. Az útlevelükbe ütött pecsét SN jellel a szomszédos ország­ba, mig S jellel a többi “schengeni” államba is be­bocsátást biztosit. Bármi­lyen utazáshoz azonban 500 euró garanciapénzt kell fel­mutatni. Akik 90 napnál tovább akarnak maradni, azok viszont már vízumot kötelesek váltani. Megkötések szabályozzák a gépkocsi használatot is. '’''Illegális személyszállítás­nak minősül az, ha valaki saját gépkocsijában szállít személyeket külföldre - Írja a Szatmári Friss Újság - átmehetnek a határon, azok a közeli rokonok, akik egy gépkocsin utaznak, ám a rokonságot az utasoknak kell bizonyítaniuk” Nem kis gond és költség a 90 napos beutazási enge­dély megszerzése a székely­földi magyaroknak, mert a román kormány mindeddig nem engedélyezte a maros­vásárhelyi konzulátus fel­állítását. Nem beszelve a kétszeri felutazas költsé­géről Bukarestbe, vagy a kolozsvári konzulátushoz, a hosszú sorállásban eltöltött időveszteség, meg az 500 euró megszerzése, és a bü­rokratikus huzavona is súlytja a rokoni látogatásra igyekvőket. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elma­gyarázza. hogy ő a kérelmet Budapestre továbbítja, ott egy hónap áll a hivatal ren­delkezésére az elbírálásra. “Miután ez megtörtént, az engedélyt (elutasítást) visz- szaküldik Kolozsvárra, s az erdélyi, illetve romániai delikvens újra várhat a sorára”. Vagyis újra utaz­hat Kolozsvárra és állhat sorban, mielőtt Magyaror­szágra mehet. A Magyar Határőrök, illetve vámosok egyébként érezhetik a kilencvennapos törvény fonákságáit, ezért egyelőre elnézőek. Nem tömegesen, hanem csak szúrópróba szerűen szabják ki a továbbmaradók számá­ra a törvény előírása sze­rinti, akár képtelen nagy­ságrendű bírságokat, vagy a több évig is terjedhető kitiltást. „Zavartan, meg­győződés nélkül ismétel­getik az unokáiktól elso- rompózott nagymamáknak az uniós elvárásokat” - idézi a Duna Televizó riportere így szól bele a leg- újabbkori történelem abba a múlt századi történelmi adottságba, amely a nagy osztozkodás határmegvo­nása idején jött létre. Mig felmenőik ugyanazon a településen nőttek fel, a leszármazottak egyike - mondjuk Nagylakon - ab­ban az utcában lakik, amely megmaradt Nagylaknak, mig a rokona meg ott, ami Nadlacká vált. Papp László A magyarok háromnegyede visszahívná a katonákat Irakból — BUDAPEST. A Gallup Intézet április végi felmérése szerint a la­kosság kétharmada ellenzi az iraki magyar szerepvállalást, és 77 i százalékuk támogatná a magyar ka­tonák hazahívását. A felmérés még az amerikai tisztek által elkövetett kínzások nyilvánosságra kerülése — előtt készült, és akkor még mintegy 1000 megkérdezett háromnegyede vélte úgy, hogy az arab országban a nemzetközi terrorizmus elleni harc folyik Visegrádi csúcs Csehországban A magyar, a lengyel a szlovák és a vendéglátó cseh kormányfők országaik teljes jogú uniós tagsága óta első ízben találkozik, hogy a közép-európai egyőttműködés jövőjéről tanácskozzon. Az alapvető kérdés, miként illeszt­hető be a rendszerváltozás után indult visegrádi kapcsolat az uniós rendszerbe. Hol vannak azok a pontok, ahol szük­séges, érdemes és lehetséges az álláspontok egyeztetése, a konzultáció, esetleg a közös vélemény képviselete. Vladimir Spidla cseh kormányfő a morvaországi Kro- merizbe, az egykori püspöki palotába és az azt körülvevő barokk kertépítés remekeivel és a történelmi óvárossal együtt a világörökség része, ahova hívta vendégeit. Váratlanul Irakba érkezett Donald Rumsfeld védelmi miniszter A védelmi miniszter bagdadi látogatásának célja az Irakban állomásozó katonák megnyugtatása, s emellett a fogoly- kinzások nyomán kirobbant vihar csititása. A miniszter Washingtonból úton Bagdadba újságíróknak kijelentette: az Egyesült Államoknak nem állt szándékában, hogy ellep­lezze az Abu Graib börtönben történt kínzásokat, melyeket Myers tábornok tragédiának nevezett, aki elkísérte Rums- feldet. Rumsfeld hagyta jóvá a kínvallatást. Továbbgyűrűzik a botrány. A The New Yorker cikke szerint a kínzások nem egyes katonák bűnös hajlamaira vezethetők vissza, hanem a Pentagon vezetőjének szigorúan titkos programjára. xMegölték az iraki ideiglenes kormányzótanács elnökét Az amerikai főhadiszállás előtt autóban rejtett pokolgép robbanása oltotta ki az ameriak által kinevezett iraki ideiglenes kormányzótanács elnökének életét. Úgy tudni Izzedin Szalim mellett még másik nyolc ember meghalt. A Jordániában, a Világgazdasági Fórumon résztvevő Hosijar Zebari iraki külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a merénylet nem téríti el a kitűzött céloktól az ideiglenes iraki vezetést. A kormányzótanács Ghazi Maszak Adzsil el Dzsaver mérnököt választotta meg Irak új ideiglenes kormányzójának, aki június 30-ig lesz állásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom