Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-05-13 / 19. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapját VOL. LVIII. No. 19 Thursday, May. 13, 2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 2. A magyar külpolitika kihívásai és perspektívái az EU tagság után A regionális politika új feltételei Az EU keleti határán elhelyezkedő új tagállmok elsőrendű érdeke, mint a- hogy persze egész Európáé is, hogy a szomszédos volt szovjet köztársaságok megőrizzék függetlenségüket és előmozdítsák az eddig u- gyancsak vajúdó, vagy e- gyes helyeken, mint például Fehéroroszországban, szinte alig létező demokratikus reformjaikat. És itt Ukrajna játssza a kulcsszerepet. Zbigniew Brzezinski mondotta évekkel ezelőtt, hogy „Oroszország Ukrajna nélkül egy nagy ország, Ukrajnával együtt viszont egy birodalom'’. Tehát Ukrajna függetlensége a legfontosabb ügy az új EU tagok számára is. Eleve érdekük, hogy összeegyeztetett kereteken belül támogassák a demokratikus nyugat-szimpatizáns erőket politikai, kultúrális és gazdasági kapcsolataik elmélyítése révén, ezzel is elősegítendő Ukrajna nyugati integrációját. Erre ismét a már létező visegrádi együttműködés lenne a legalkalmasabb. A visegrádi keretek bővítésének a gondolata szintén figyelemre méltó ebből a szempontból is, főleg ha a balti országokra gondolunk, és mérlegeljük, hogy keleti szomszédunk birodalmi ambícióit esetleg éppen a szomszédos Fehéroroszország, vagy Ukrajna visz- szahóditása révén kívánja újraéleszteni. De távolabbra tekintve viszont inkább az valószínű, hogy az összehangolt támogatás eredményeként Ukrajna hamarabb teljesítheti az EU tagság előfeltételeit és beléphet az Unióba. Ennek az a történelmi jelentőségű következménye lenne, hogy O- roszország valószínű követné Ukrajnát az európai integráció útján, ami pedig ugyanolyan nagy történelmi esemény lenne, mint a német-francia konsziliáció 1962-ben és a Szovjetunió összeomlása 1991-ben. Egy potenciálisan ilyen horderejű folymatban szerepet vállalni a visegrádi együttműködés keretein belül nagy előrelátásra vallana a magyar külpolitikában. Többen bizonyosan úgy vélekednek, hogy mindez elsődlegesen az egész euró- atlanti tömb, vagyis NATO és az EU gondja, tehát miért lenne fontos szerepe ebben a kisebb és minden szempontból gyengébb új tagországoknak? Igen fontos szerepük pont abban áll, hogy elsőrendű közös létérdekükben lépve, az EU-n és NATO-n belüli összes szavazatuk és befolyásuk birtokában, meg tudják győzni a nagyobb tagállamokat Ukrajna és a többi volt szovjet köztársaság függetlenségének és demokratizálódásának fontosságáról. Ez - különösen a fent említett, hosszútávon várható, oroszországi európai orientáció miatt - egy olyan fontos ossz- európai érdek, ami az európai biztonság és stabilitás szempontjából a legmagasabb prioritást kell élvezze az EU-n belül, beleértve a szükséges közös erőforrások mozgósítását, különösen gazdasági és politikai téren. Az új tagállamok együttműködésében és a visegrádi kereteken belül Lengyel- ország szerepe mérhetetlenül fontos. A magyar külpolitikának minden kétséget félretéve vissza kell térnie a tradicionális lengyelbarát vonalra, és ha kell, akár a katalizátor szerepét is fel kell vállalnia az együttműködés érdekében. Nem szabad visszatérni a szovjet érában ránkerőszakolt és természetellenes, szomszédainkkal, de különösen Lengyelországgal, szembeni vonakodó magatartáshoz. Amennyiben a visegrádi csoport egyetértésre talál egy céltudatos kooperációban, mind nyugati, mind kelet irányban, még ha Csehországnak fenntartásai is lennének, a másik három ország tovább tudja bővíteni a kooperációs kereteket a többi új EU tagországgal. Semmi szin alatt nem jelentheti a fent említett térségen belüli együttműködés és Moldova Ukrajna, vagy remélhetőleg később Fehéroroszország hangsúlyozot- tabb kultiválása a távolabbi keleti szomszédoktól, s igy természetesen Oroszországtól való távolságtartást. Ellenkezőleg: keleti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat fel kell erősítenünk, de nem a nyugati orientáció akár részleges helyettesítésével, hanem annak kiegészítésével. Nem az egyébként is nyugati technológiától függő orosz tőke kell Magyarországnak, a- minek adott esetben komoly politikai ára is lehet, hanem az orosz és más keleti szomszédok piacába kell betömünk gazdasági növekedésünk tartósítása és sokoldalúbb tétele érdekében. Óvakodnunk kell viszont még saját üzletembereink (között néhánynak) rövidtávú érdekeivel szemben is, ha azok közös európai érdekek ellen munkálkodnak. Továbbá, alapvető magyar érdek, hogy déli és délkeleti szomszédainkat hathatósan támogassuk európai integrációs útjukon, mint Romániát,. Bulgáriát, Horvátországot, majd Szerbia Montenegrót is. Erre a célra szintén alkalmas nem csak az itt javasolt regionális együttműködés - ami elsősorban Brüsszel felé kimunkálhatja támogatásunkat hatékonyan, hanem tapasztalataink is saját nyugati integrációnk folyamataiból az elmúlt tizennégy év során — amit megoszthatunk a fent említett országokkal. Várallyay Gyula Az ENSZ támogatja a palesztinok területi kövételéseit Az Egyesült Államok és Izrael heves tiltakozása ellenében az ENSZ-közgyűlés május 6-án megerősítette a palesztinok jogát az Izrael által megszállt területek, Ciszjordánia a Gázai övezet és Kelet Jeruzsálem feletti szuverenitásra 140-6 arányban fogadták el a határozatot. A palesztinok azután követelték a közgyűlés határozatát. James Cunnungham, az amerikai ENSZ-nagykövet helyettese „nem megfelelőnek és rosszul időzítettnek” nevezte a határozatot, mert szerinte rontja a békéért tett erőfeszítések hatékonyságát Döbbenetes képek az iraki foglyokról íBush elnök május 5-én megdorgálta [Donald Rumsfeld védelmi minisz- [tert, de nincs szándékában felmenteni tisztségéből. Eközben újabb fojtok láttak napvilágot iraki foglyok Í * amerikai katonák általi megkin- zásáról. Arab hírmagyarázók szerint kevés volt és megkésett Bush elnök Lynndie England május 6-i nyilatkozata az ügyről. Az iraki foglyok megalázásának szélesedő botránya miatt a vezető demokrata párti politikusok egyre hangosabban követelik a védelmi miniszter felmentését. Az elnök a nyilvánossággal is tudatta elégedetlenségét mely szerint miért nem tájékoztatták megfelelő módon a kongresszust is a botrányos tényekről. LONDON. Nyilvánosan bocsánatot kért az iraki foglyok kínzása miatt Tony Blair brit kormányfő. Amint mondta: ő és miniszterei is a sajtóban közölt fotókból értesültek az iraki foglyok ellen brit katonák által elkövetett visszaélésekről. Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint a megkérdezettek 55 százalékának véleménye szerint június 30-ig ki kellene vonni a brit csapatokat Irakból. Megölték a csecsen elnököt A csecsen főváros zsúfolt stadionjában végrehajtott merénylet áldozata lett Csecsenföld elnöke. Az 52 éves, kazahsztáni születésű volt fő- mufti, Ahmad Kadirov a szakadárok fő célpontja volt, amióta átállt a Kreml oldalára, már többször próbálták megölni. Groznijban a május 9-i győzelem napi ünnepségen a Di- namo-stadion VIP szektorában robbant fel az akna, amelyet a vizsgálatok szerint beépítettek a vasbeton szerkezetbe SZAUD-ARÁBIA A kitermelés legalább 1.5 millió hordós növelésére sürgette az OPEC tagországait Szaud- Arábia. A szaudi olajipari miniszter szerint csak igy fékezhető meg a magas olajárak világgazdasági növekedése. Elemzők szerint többletolajra van szükség, ahhoz, hogy az árakat ellenőrzés alatt lehessen tartani.
