Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-04-22 / 16. szám
Thursday, April 22, 2004 Amerikai Magyar Szó Christoph von Dohnányi és a londoni filharmonikusok adják a nyitó hangversenyt Április 13-án kezdődött és május 21-éig tart az Európai Koncertek elnevezésű sorozat, amely Magyar- ország uniós csatlakozását köszönti. A nyitó hangversenyen a világ legjobb zenekarai közé tartozó Philharmonia Orchestra London lép színpadra Christoph von Doh- _ nányi német karmester vezényChristoph von Dohnányi létével. A Budapestre látogató londoni Philharmonia Orchestra az elmúlt évszázad egyik legsikeresebb szimfonikus zenekara. Olyan karmester egyéniségekkel dolgoztak együtt, mint Wilhelm Furtwängler, Richar Strauss, Arturo Toscanini, Herbert von Karajan vagy Otto Klemperer. 1997 óta Christoph von Dohnányi tölti be ezt a tisztséget (Dohnányi Ernő unokája) Magyarország május 1-jei uniós csatlakozásával kapcsolatos kétnapos budapesti rendzvénysorozatot az amerikai tulajdonú reklámcég (O&M) 341 millió forintért vállalta. Gondokkal küzd az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Az EMTE eddigi kétmilliárd forintnyi támogatását 362 millió forinttal kurtította meg a magyar kormány. A hőskor után eljött a szakszerű működésre való áttérés ideje, pénzügyi fegyelmet és intézményi reformot kell bevezetni - mondta a napokban Dávid László rektorhelyettes. „Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra - például az erdélyi tévéhez - nyújt tetemes támogatást, ezzel szemben a jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől, mint az erdélyi magyar egyetemtől von el jelentős összegeket” - áll az egyetemet működtető alapitvány közleményében. Bár a román törvények szerint a Sapienta magánegyetemnek számit, valójában nem az, hiszen magyar közpénzekből finanszírozott intézményről van szó, amely a hazai felsőoktatás kiegészítésére jött létre. „Az egyetem létrehozása létszükséglet volt az erdélyi magyarság számára” - mondta Kató Béla a Sapientia Alapitvány elnöke. A független szakértők szóvá tették többek között, hogy a jövő tanévben már végzős évfolyama lesz az egyetemnek, ennek ellenére még azt sem tudni, hogy magyarul vagy románul államvizsgáznak majd a hallgatók. A jelentés bírálta azt is, hogy az alapítók nem törekedtek arra, hogy az intézmény pénzügyileg több lábra álljon. „Négy év elmúltával is a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrás” - mondta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. BAJOR GIZI ÜGYVED Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnelcaz Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 25 West 43rd Street Suite 912 New York, N.Y. 10036 Tel: 212-398-9090 Fax: 212 661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki hagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Beyer Gizella 1911-ben indult el a színészi pályán, amikor ropogós matrózblúzt öltött, s remegő térdekkel az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia vizsgabizottsága elé állt. Amint egy bizottsági tag később visszaemlékezett: "Egy sápadt képű. fekete hajú, tüzes szemű gyerek lépett fel a dobogóra. Az angyali szelídségű igazgató, Somló Sándor aggodalmaskodva fordult szomszédjához: Van ez a gyerek tizenöt éves? Hiszen tizenkettőnek is alig látszik!" De Beyer Gizella már tizennyolc éves volt, így előadhatta produkcióját, a- melytől nem sok jót remélt a szigorú felvételi bizottság. Annál nagyobb volt a meglepetés - amint a szemtanú beszámolt róla: "Amialatt beszélt a gyermek ott fenn a pódiumon, egyre nőtt, izmosabb lett, a hangja most már csengett, aztán zengett . . . Mire a vers végére ért, csak éppen hogy nem tapsoltunk neki." Ő még be sem fejezte tanulmányait, amikor főszerepet bíztak rá az ország első színházában a Nemzetiben. Egy Lucien Nepoty nevű darabja volt Bajor első igazi szerepe. Bajor Gizi egészen fiatalon körülrajongott sztár lett, olyan kiváltságokkal amelyekkel az eredményekben gazdag pályafutásuk végén járó, tekintélyes művészek sem élveztek. Bajor Gizi azonban nemcsak féltett csillaga volt a Nemzetinek, de mindent meghatározó középpontja is. Körülötte forgott a világ, jószerivel reá épült a színház egész repertoárja. Még a kor - s talán minden idők - egyik legnagyobb színházi rendezője, Hevesi Sándor is teljesen a bűvkörében került. Pedig Hevesi nem adta könnyen magát. Mindez persze a személyes varázsának is köszönhető, amely példa nélküli a magyar színjátszás történetében. Az őt körülvevő rajongás ma már szinte elképzelhetetlen, de akkoriban is túlnőtt minden mértéken. Rajongóinak hadát maga a kormányzó, Horthy Miklós vezette, és a társadalom minden rétege, a Mária királyné szerepében A nemzeti Színház 1922-es Mohács című előadásában művészetek valamennyi ága képviseltette magát. Neki írták műveiket a legjelesebb szerzők, köztük Harsányi Zsolt, Bókay János, Zilahy Lajos és Herceg Ferenc. Ez utóbbi különben badacsonyi nyaralójában külön vendégszobát rendezett be neki, ahová akkor mehetett, a- mikor kedve tartotta. Ne felejtsük el, hogy Bajor Gizi férjes asszony volt, férje, Germán Tibor orvos, a jó nevű gégespecialista talán a lelke mélyén nehezményezte is a felesége iránti nyílt rajongást, szólni azonban nem mert. Mert ő is imádta asszonyát, komoly profesz- szorhoz méltatlan, bugyuta szerelmes verseket írt hozzá, és sokévi házasság után is magázta fogadáson mellé ülhessen. Szinte hihetetlen, hogy az autóbuszok is úgy jártak, ahogy Bajor Gizi akarta. Rendkívül élvezte a megkülönböztetett figyelmet, szeretet nélkül ugyanis nem tudott játszani, nem tudott élni. Mindenkin segíteni akart, akin tudott. Végül - mint egy antik tragédiában - az ölte meg, aki a legjobban szerette, a félje. Germán Tibor hires orvos volt, éppen fül- és gégespecialista. miközben Bajor Gizi a negyvenes évektől hallási problémákkal küszködött. Nem volt komoly baj, de Germán egyre nagyobb pánikba esett és teljesen szokatlan módon maga operálta meg feleségét, s téves következtetésekre jutott. Kollágái cáfolták diagnózisát, de ő meg volt győződve, hogy imádott feleségének fülében olyan gyulladás van, mely nemsokára áttetj ed az agyára és szörnyű kínok között öli meg. Elhatározta, hogy megóvja a szenvedésektől és egy nap feltűnés nélkül halálos adag morfiumot adott be neki, majd öngyilkos lett. Bajor Gizit negyvenezer ember búcsúztatta a Farkasréti temetőben. Le volt sújtva az egész nemzet. Kivált, hogy boncolások Férje dr. Germán Tibor orvos, aki sokévi házasság után is kamaszos imádattal vette körül hires nejét. A festők le akarták festeni, a szobrászok meg akarták mintázni. Bajor Gizinek két szobra maradt\Ferenczy Béni bronzszobra és Kisfaludy Strobl Zsigmond márvány portréja. Lenyűgözte még a természettudományok művelőit is. Szent-Györgyi Albert pldául szívhez szóló levélben kérte, hogy egy után kiderült: Germán Tibor előrehaladott homloktáji agykéregsorvadásban szenvedett, tehát kialakult elme- betegsége okozta kényszerképzeteit. Bajor Gizi fülében semminemű kóros elváltozást nem találtak. Makkegészségesen halt meg 1951 telén. Kovács Tamás Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd, hát őket Marcus Aurelius 5.
