Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-10-09 / 37. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. No. 37. Thursday, Oct. 9, 2003 w ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Kisebbségben Mizsei István, ENSZ fejlesztési program igazgató-helyettese, Teleld László, államtitkár, Dr. Horváth Gábor N.Y.-i' Főkonzul Romániában a lakosság hét százaléka magyar. Az ott kisebbségben élő nemzettársak gazdasági és kultú- rális jóléte, felemelkedése, nemzeti öntudatának megőrzése első rendű érdeke és gondja a magyarságnak és Magyarországnak. Magyarországon a lakossághat százaléka roma származású Ennek a kisebbségnek a gazdasági és kul- túrális jóléte, felemelkedése, öntudatának fejlesztése, az ország egészének szellemi és termelési szintjére való emelése első rendű érdeke és gondja a magyar nép egészének és az országnak. Ezek a kérdések foglalkozatják azokat a roma vezetőket, akik szeptember 24-én dr. Horváth Gábor főkonzul meghívására találkoztak néhány New York környéki magyar szervezeti vezetővel, majd a városi elöljáróság képviselőivel, beleértve New York város rendőrfőnökét. A vele való tanácskozáson mindenekelőtt azt tudakolta a magyar delegáció, hogy miként vonja be a rendőrség a kisebbségek soraiba és hogyan szereli le vagy küszöböli ki, az összeütközési helyzeteket. Hiszen szinte közmondásos az ellentét, amely a magyar rendőrség és a cigányság között emberemlékezet óta fennáll. A küldöttség: Teleki László, a Miniszterelnökség roma ügyekért felelős politikai államtitkára, valamint dr. Eperjesi Tamás tanácsadó és Forgács István romaügyi osztályvezető ezután az Árpád Hallban találkozott a New York-i magyarokkal, majd Washingtonban tárgyalt, többek között Várallyay Gyulával, aki a World Bank részéről foglalkozik a ROMÁK BEVONÁSÁNAK ÉVTIZEDE (Decade of Roma Inclusion) program előkészítésével A 2005-től 2015-ig tervezett nagyszabású stratégiai terv annak a konferenciának következményeként valósul majd meg, amelyet az idén június végén Budapesten rendeztek. Ezen hat miniszter- elnök, két miniszterelnökhelyettes és több miniszter vett részt a Közép és Kelet- Európa-i országokból. Ott Medgyessy Péter miniszterelnök az ország részéről vállalta az Évtized programjának szervezését. Ebben résztvesznek a magyarokon kivül a bolgárok, csehek, horvátok, macedónok, románok, szlovákok és szerbek . Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter lesz a felelőse a program megvalósításának Magyar- országon. A Roma Évtized célja kidolgozni egy olyan nagyvonalú tervet, amely a roma kisebbség szociális, oktatási, egészségügyi és gazdasági helyzetét lesz hivatva javítani, valamint ennek a célnak az eléréséhez vezető lépéseket kijelölni. A főbb támogatást a World Bank és az Open Society Institute biztosítja, az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió segítségével A program illeszkedik ahhoz a célkitűzéshez, amelyet az Egyesült Nemzetek Évezred Fejlesztési Célokban (UN Millennium Development Goals) tűzött a világ országai elé akisebb- ségvédelem és fejlesztés elősegítésére. A megbeszéléseken a magyar szakértők hangsúlyozták, hogy a romák nem asszimilációra, hanem integrációra törekszenek. Tisztában vannak azzal, hogy a kitűzött célok elérése nem lehetséges egy évtized alatt. Több nemzedékre lesz szükség ahhoz, hogy a többségi nemzethez való felzárkózás megvalósulhasson. Viszont, az ismert kínai mondás szerint: „ az ezer mérföldes út is egy lépéssel kezdődik. ” A magyar kormány komolyan veszi a feladatot és ennek megfelelően a költségvetés jelentős összeget irányoz elő oktatás (ösztöndíjak), foglalkoztatás és lakástámogatás céljára. Példaképpen említhető Nagykanizsa városa, ahol az iskolákban minden gyermek, származásra való tekintet nélkül, tanulja a roma történelmet. A középiskolai nyelvvizsga követelményé-1 nek egyre többen a roma nyelvből való felkészüléssel tesznek eleget. „ Végeredményben legfőbb cél annak az elérése lesz, - mondta Teleki államtitkár - hogy a magyar társadalom úgy gondolkozzon a kisebbségeiről, ahogy azt a környező országoktól elvárja. ” Papp László A magyar külügyminiszter New Yorkban Az ENSZ 58. ülésszakára Kovács László magyar külügyminiszter New Yorkba érkezett és ez alkalommal október 1-én a Főkonzulátus fogadást adott tiszteletére. Dr. Horváth Gábor főkonzul bevezető szavai után a külügyminiszter ismertette Magyarország külpolitikai helyzetét, Magyarország 1999 óta NATO tag. Az 1 és fél év törekvései a beilleszkedés, hozzájárulás a programok teljesítésébe. Ma már új kihívások jelentkeznek. Elsősorban területen kívüli működést, a terrortámadások védekezése ellen. A magyar hadsereg kicsi, de mozgékony és támogatja a stabilitást a térségben. Részt vett Szerbia béketeremtésében is A 2004-es Európai Unióba való csatlakozás sok előnyt jelent az országnak. 2006-ig 1 és fél milliárd eurót kap Magyarország, többet mint, amit fizetnie kell, de nehézségek is jelentkeznek, főleg a nyugdíjasok és az kevésbé iskolázottak esetében. Az EU-ba tartozó 25 országnak a kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítése a célja az EU és az Egyesült Államok között, nem az ellentét, hanem a szövetség, ami kihat a társadalmi és gazdasági életre. Kovács László a továbbiakban kijelentette, hogy Magyarország szilárdan elkötelezett az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, köztük a kisebbségi jogok védelmének. Regionális egyezmények már létrejöttek különösebb nehézségek nélkül a nemzeti és etikai kisebbségek helyzetének javítására, de még nem született egyetemes okmány ezeknek a jogoknak védelméről. A kettős állampolgárságra vonatkozva nehéz kérdés előtt áll Magyarország. Az utóbbi időben 20.000-en telepedtek át szomszédos országokból. Ahhoz, hogy valaki megkapja magyar állampolgárságát az országban kell tartózkodnia, mivel a magyar állampolgársággal ingyenes orvosi ellátás, ingyenes oktatás és egyéb kedvezmények járnak, ha valaki nincs és nem él az ország területén az ország költségvetése nem tudja teljesíteni a juttatásokat. Magyarország igyekszik felvenni a kapcsolatokat Oroszországgal, Kínával, ezt a gazdasági élet teszi szükségessé. Az elmúlt hónapban 44 év után a magyar miniszterelnök Kínába való látogatása során indult meg ez a kapcsolat- teremtés. folytatás a 3. oldalon Néma tiltakozás Aradon ARAD. Egy-egy szál virágot helyeztek október 5-én az aradi magyarok a Szabadság-szoborcsoport félig elkészült talapzatára. Ezzel tiltakoztak az ellen, hogy a román kormány semmibe vette az emlékmű újraállítására vonatkozó aradi önkormányzati határozatot, leállíttatta a munkálatokat, és igy a szobor október 5-re tervezett leleplezésére nem kerülhetett sor. A néma tiltakozásra az erdélyi polgári körök virágaik elhelyezése után a Vesztőhelyen koszorúzással egybekötött megemlékezést rendeztek. A magyarországi és erdélyi szónokok a RMDSZ vezetőit, a magyar kormányt és a budapesti Külügyminisztériumot bírálták.
