Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-10-02 / 36. szám
Thursday, Oct. 2, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. Dr. KIRÁLY BELA Deák Ferenc bicentenáriuma Deák Ferenc, a magánember és Deák, az államférfi között alapvető különbségek voltak. Mint magánember, lusta volt, saját ügyeivel olyannyira nem törődött, hogy 1833-ban bátyja, Antal - aki Zala vármegye or- szággülési képviselője volt - rábeszélte a megye közgyűlését, váltsák le őt, és öccsét bízzák meg a feladattal, hogy átvehesse a kettőjük által közösen kezelt birtokuk irányítását, amely Ferenc érdektelensége miatt a csőd szélére került. Ez 1854-ben megismétlődött, akkor Széchenyi István a fia számára megvette Deák birtokát, hogy ezáltal megmentse őt a csődtől. Jóval értéken felüli árat fizetett érte, de a pénzt nem adta Deáknak, hanem letétbe helyezte, amelynek kamata kényelmes életet biztosított neki. Deák Ferenc szerette a társaságot, kehidai kúriája naphosszat zsúfolásig megtelt vendégekkel, akikkel anekdótázgattak és komoly eszmecserét is folytattak. Sokat ettek, de a házigazda soha nem ivott alkoholt. A gyerekeket nagyon szerette, úgy tudott velük játszani, akár egy óvónő. A szegényeknek odaadta volna az utolsó fehérneműjét is, ha barátai ilyen szélsőségektől meg nem óvták volna. Lustaságával és nem tö- rődömségével homlokegyenest ellenkeztek államférfiúi cselekedetei. Elvei és tettei útmutatást adnak a jövő számára is. Rendkívül művelt, olvasott emberként már életében kiérdemelte "a haza bölcse" jelzőt. Államférfin munkájának alapja három tényező volt. A szellemi: az önérdek teljes elvetése, az igazság keresése és az erkölcsöség. Az ideológiai: a francia felvilágosodást a gyakorlatba ültető klasszikus liberalizmusban való hite. A gyakorlati: a reálpolitika A klasszikus liberalizmus négy alapelvére épült Deák ideológiája: az Ó-testamentum erkölcsi normáira, a szabad gondolkodás hellén és a törvény tiszteletének római hagyományára, valamint a nemzetek, vallások, emberfajták, társadalmi osztályok egyenlőségének keresztény tanítására. (1803-1876) A Deák tollából származó, 1847. június 5-én közzétett Ellenzéki Nyilatkozat elsőrendű célja az volt, hogy az előző évben a konzervatívok által létrehozott Fontolva Haladók Pártja mintájára a liberálisokat egy pártszervezetbe egyesítse, a jelentősége mégis sokkal nagyobb volt. Az új párt programja, majd az áprilisi törvények alapja lett. E törvények felszabadították a jobbágyokat, megvalósították a törvény előtti egyenlőséget, biztosították az egyén jogait a lelkiismereti, a vallásgyakorlás, szólás, gyülekezés és egyesülés szabadságához. A kormányzat három ágát egymástól elválasztották, és egyenlővé tették. A klasszikus liberalizmus a társadalom szerkezetében és a kormány formájában megvalósult. A Pragmatica Sanctio érvényben maradt az 1790. évi X. te.-kel együtt, amely biztosította, hogy a "Magyarország szabad ország, s egész törvényhozási rendszerében független, tehát semmi más országnak nem alárendelt." Ezt a liberális programot az utolsó magyar feudális országgyűlés már az európai forradalmi hullám megindulása (1848. január 12-én Palermóban) előtt elfogadta, a király pedig áprilisban szentesítette. A nemzet szempontjából az esemény marandó jelentősége abban áll, hogy a feudális társadalom haszon- élvezői saját elhatározásukból szüntették meg a maguk rendszerét. Deák Ferenc számára pedig ezzel tetőzött a liberális államférfi ideológiai pályafutása. De mivel alapelve volt, hogy a legnagyobb győzelem sem jelenti a küzdelem végét, hanem lehetőséget ad további teljesítményekre, nem állt itt meg, hanem folytatta liberális reformtevékenységét pályafutása végéig. A reálpolitikus Deák csúcsteljesítménye az 1867- es Kiegyezés volt. De ehhez hasonló cselekedetek tarkítják egész képviselői pályafutását. Csak néhányat említek. 1839-ben Ferdinánd király országgyűlési megDeák Ferenc nyitó beszédében megbékélést ajánlott. Ám az udvar túlságosan radikális magatartása miatt nam akarta elismerni Pest megye követének, Rádaynak a mandátumát. A küldöttek többsége nem akarta elkezdeni a munkát, amíg a nevezett manátumát el nem ismerik. Deák látta, hogy a következmények az országgyűlés feloszlatása lehet, amit reálpolitikusként nem ' akart megengedni. Rábeszélte Rádayt, mondjon le a mandátumáról, így az országgyűlés megkezdhette munkáját. Olyan jelentős határozatokat hoztak, hogy azok szinte az első kiegyezésnek tekinthetők. Az udvar beleegyezett, hogy a törvényhozás munkájában a gravamenek, azaz az al- koltmányos sérelmek tárgyalása megelőzze a királyi előterjesztések (adó és újonc) vitáját. A politikai elítélteket szabadon bocsátották. A zsidók "türelmi" adóját és a királyi városokban való letelepedési tilalmát eltörölték. Elfogadták az "örökváltságot" (amely szerint a földesúr és a jobbágy megegyezése alapján a jobbágy felszabadul), ami az emancipáció első lépése volt. A magyar nyelv (a latin, és a II. József által bevezetett német helyett) hivatalos államnyelvvé lett. Az iparra és kereskedelemre vonatkozó törvényeket liberális szellemben korszerűsítették. A gyermek- munkát betiltották. Ezek a kimondottan liberális szellemben hozott törvények Deák ideológiájának és reálpolitikájának gyümölcsei voltak. A Ráday-ügy miatt majdnem feloszlatott országgyűlés kora egyik legsikeresebb törvényhozása lett. Az 1861-es ország- gyűlésen két felirati javaslatot terjesztett elő. Deák a reálpolitikus meggyőzte képviselőtársait, hogy "felirattal", s ne "határozattal" forduljanak Ferenc Józsefhez, mert előbbi elismeri őt de facto uralkodónak, az utóbbi viszont királyi voltának nyilvános tagadása lett volna, amiért az országgyűlést feloszlatták volna még mielőtt munkához kezdett volna A Deák által szerkesztett okmányok elismerték a birodalom Pragmatica Sanctio szerinti oszthatatlanságát, de az 1790. X. te. szerinti autonómiát is követelték: nem engedtek '48-ból. Mivel ezek az elvek az abszolutista udvarnak nem feleltek meg, feloszlatták az országgyűlést, de előtte Deák passzív ellenállásra szólította fel a nemzetet, mondván: "Ha tűmi kell, tűmi fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyet őseitől örökölt. Tűmi fog csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedték, hogy megvédjék az ország jogait. Mert amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedéstől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. Tűrni fog a nemzet, remélve a szebb jövendőt, bízva ügyének igazságában." Amint a királlyal való megegyezés lehetőségének jelei mutatkoztak, azonnal színre lépett a reálpolitikus Deák. Az 1865-ös "Húsvéti cikk", majd a névtelenül megjelentetett "Májusi program" cím alatt a Debatteban publikált tanulmányok jelentették a Kiegyezés felé vezető út kezdetét. Az 1865. december 10 és 1868 decembere közötti országgyűlés kidolgozta a Kiegyezést. A programot a konzervatív Dessewffy Emil már sokkal korábban megszerkesztette, de az abszolutista udvar akkor visszautasította. Ám ő megmutatta Deáknak, aki teljesen egyetértett vele, és a Kiegyezés szövegének kidolgozása során felhasználta. A legfontosabb tételek: az áprilisi törvények érvényesek; a birodalom oszthatatlan: a Pragmatica Sanctio érvényben marad; Magyar- ország az egyenlőség dualizmusában része a birodalomnak; mindkét fél saját parlamenttel rendelkezik, egyik sincs a másiknak alárendelve; mindkét résznek külön kormánya van; a közös ügyek: a hadügy, külügy, külkereskedelem és ezek költségvetése; ezek intézésére mindkét fél azonos számú országgyűlési képviselőt delegál, akik ellenőrzik a közös ügyeket intéző - nekik felelős - minisztériumok munkáját. A Kiegyezés törvénybe iktatása után - mivel Deák visszautasította mind a nádori, mind a miniszterelnöki kinevezést - Deák javaslatára Andrássy Gyula gróf lett a miniszterelnök. Deák pályafutása erről a csúcsról rohamos hanyatlásnak indult. Betegeskedett, s már 1869- ben két ügyben is leszavazta saját pártja. Legjobb barátai meghaltak, Eötvös József 1871-ben hunyt el. Ugyanabban az évben ellenfele, Lónyay Menyhért lett a kormányfő. 1873-ban mondta el utolsó nagy beszédét az országgyűlésben, az állam és az egyház szétválasztásáról. 1875-ben a Deák Párt és a Balközép Párt egyesüléséből megalakult a Szabadelvű Párt, Deákkal a párt névsorának élén, de az már a hanyatlás vége volt, s 1876. január 28-án meghalt. Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 730-kor műsort . közvetít a Manhattan .Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer. Bárdos Károly
