Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-07-10 / 27. szám

VOL. LV11. No. 27. Thursday, July 10, 2003________________________________________________________ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003______ Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 HÁBORÚ ÉS BÉKE Ősztől magyar karok a kolozsvári egyetemen Irakban befejeződött a háború, de békéről még nem lehet beszélni. Ahogyan a hadjárat formális hadüzenet nélkül kezdődött, éppúgy formális fegyverszüneti megállapodás nélkül is zárult, egyszerűen úgy, hogy nem maradt aki fegyveresen ellenállt volna. Szaddám Húszéin hadserege, a sokak által rettegett Köztársasági Gárdát is beleértve, bölcsebb volt mint vezére, és hozzá hasonlóan eltűnt. A győztes haditechnika esendőségéből adódóan a brit és amerikai erők több katonát vesztettek baleset és a bizarr elneve­zésű "baráti tűz" áldoza­taként, mint az irakiakkal vívott egyenlőtlen harcban. Nem az elesett harcosok áldozatának, nem is hoz­zátartozóik fájdalmának ci­nikus lebecsülése az a meg­állapítás, hogy a hadjárat a legérzékenyebb veszteséget Irak lakosságának és az országok nemzetközi társa­dalmának okozta. Az irakiak szempontjából mérlegelve még nem tudni, van-e egyensúly veszteség és nyereség között. Aki hozzá- tatozóját, otthonát vesztette el a legnagyobb óvatosság mellett is elkerülhetetlen "szándékolatlan kárként," az úgy érzi, és még nagyon sokáig, talán örökre úgy fogja érezni, hogy veszte­ségét semmi sem ellen­súlyozhatja. Aki az iraki mú­zeumok kifosztását, közös emberi múltunk becses em­lékeinek vesztét siratja, az vélhetően szintén úgy érzi, hogy Szaddám Húszéin el­tűnéséért túl nagy árat kellett fizetni. Aki viszont a zsar­nok sokezer, halálra vagy rokkantságig kínzott áldo­zatára gondol (talán azért, mert valaha saját hazájában maga is hasonló szenve­désen ment át) vagy aki őszintén reméli, hogy a sok­szorosan meggyötört ország­ra békésebb, boldogabb jövő vár a háború eredménye­képpen, az inkább örül a hadjárat katonai sikerének, mert több mint évtizedes meddő packázás után olyan új helyzetet teremtett, amely nem annyira sivár és re­ménytelen, mint a világ ar­cába nevető diktátor további garázdálkodása. A nemzetközi társadalom szempontjából kiszámítha­tatlanok a háború követ­kezményei, csak annyi bi­zonyos, hogy teljesen új helyzetet teremtett. Megosz­totta mindazokat a társu­lásokat, amelyektől a féle­lem egyensúlya helyett a béke egyensúlyát vártuk; megnyomorította az Atlanti Szövetséget, elmélyítette, sőt újakkal tetézte az Európai Unión belüli ellentéteket, ta­lán minden eddignél könyör- telenebbül bizonyította be, hogy az ENSZ csak addig őre a békének és nemzetközi jognak, amíg a Biztonsági Tanácsban csoportosult ha­talmak érdekei lagalább nagyjából egybeesnek. De megosztotta, ha talán rövi- debb időre, az egyes orszá­gokat is. Nagy-Británniában a szinte naponta végzett közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a társadalom majdnem pontosan fele-fele arányban fogadta vagy ve­tette el, a kormány a koalíció mellé állt, az ellenzéki sajtó olyan féktelenséggel támadta az amerikai és brit politikát, amely egyes esetekben már a Szabad Népnek a koreai háború idején megjelent cik- ' keire emlékeztett. A kü­lönbség persze nem lebe­csülendő: a koreai háború idején nem volt Magyar­országon ellenzéki sajtó. Az iraki beavatkozást bíráló tüntetők javarésze em­berséges indíttatástól hajtva tiltakozott a vérontás ellen, még akkor is, ha nem látta, vagy nem akarta látni, hogy egyben akaratlanul egy másfajta vérontás zavartalan folytatása mellett is foglal állást. Nem tulajdonítható ugyanekkora önzetlenség a koalíció ellen forduló kor­mányoknak. Az oroszok és a franciák veszni látták a Szacdám Huszeintől nekik járó milliárdokat, az oroszok emellett attól is tartottak, hogy az Irakra kimondott olajblokád feloldása, amely ellen még mindig hadakoz­nak, lenyomja fő kiviteli cikkük világpiaci árát. Ehhez járult a hadjáratot ellenző valamennyi kormány ré­széről a félelem a pax Ame- ricaná-tól, olyan új világ­rendtől, amely az Egyesült Államok katonai és gaz­dasági túlerején alapszik. Ha Irakban minden jel ellenére mégis sikerül em­berségesebb társadalmat ki­alakítani. miközben helyreáll a víz- és villanyszolgáltatás és kinő a fu az új sírokon, ha az elrabolt kincseknek leg­alább egy része visszakerül az iraki múzeumokba, ha az elsőszámú hadicélként meg­óvott iraki olajkutak jöve­delme valóban Irakot fogja gazdagítani, nem egy dik­tátort és az őt kiszolgáló réteget, ha az új, átcsopor­tosult felek között fenyegető hidegháború helyébe új nem­zetközi egyensúly alakul ki, akkor a történelem való­színűleg pozitív előjelet tesz majd az iraki hadjárat elé. Ha... P.R. Angliai Magyar Tükör Bush közepest kap külpolitikából Közepes osztályzatot adtak George W. Bush elnöknek „külpolitikából” a Foreign Policy cimü folyóirat által fel­kért nemzetközi szakértők. Néhány éve Bili Clinton sem „vizsgázott” sokkal jobban. KOLOZSVÁR. Októbertől két magyar karral működik tovább a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem - je­lentette ki Viorel Hrebenciuc azt követően, hogy Markó Béla RMDSZ-elnökkel Bákó megyében a csángók magyar nyelvoktatásnak ősztől történő bővítésében megállapodott. A Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke a kolozsvári Krónika napilapnak elmondta: az RMDSZ-SZDP együttműködési megállapodásban foglalt célkitűzések sorra megvalósulnak. István, a király Csiksomlyón CSÍKSZEREDA. Több százezer néző előtt mutatták be július 5-én Csiksomlyón az István a király című rockoperát. A magyarországi bemutató után húsz évvel el­ső ízben láthatta élőben az erdélyi közönség A székelyföldi rendezvény védnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége Mádl Dalma volt. Meg­nyitójában a hagyományok megőrzésének szükségességéről szólt. Az István, a király rockoperáról elmondta: egy korszak, egy generáció zenéje, az útválasztásról, az egész magyarság jövőjét meghatározó döntésről szól. Romák új évtizede Európában Európa keleti felének kilenc országa fogott össze, Budapesten a térségben élő romák felzárkóztatására. Minisz­terelnöki szinten alakítottak egy munkacsoportot, amely a következő tiz évben összehangolja ezt a tevékenységet, segít felszámolni a diszkriminációt. Ezzel egy időben James Wolfensohn, a Vilgbank elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió támogatásával létrehoztak egy oktatási ala­pot az európai cigányok számára, akik közül rövidesen már önállóan élnek a kibővülő unió polgáraként. Izraeli dilemma - megszállás vagy demokrácia Az izraeli kormány több mint háromszáz palesztin fogoly szabadon engedéséről döntött július 5-én. A Hámász nevű szélsőséges palesztin szervezet máris közölte, hogy nem tartja elegendőnek a szabadon bo- csátandók számát, de első lépésként elfogadja az ointézkedést. A zsidó politikatervezési intézet szerint 2005-re, a Jordán folyó és a Földközi tenger közötti térségben több lesz az arab, mint zsidó, ezért . addig kellene kivonulni a megszállt területekről, amig nem késő. Amerikai Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját

Next

/
Oldalképek
Tartalom