Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-25 / 35. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Sep. 25, 2003 A II. században Claudius Ptolemaeus világtérképen, a Duna keleti partján Pestium (ógörög változata Pessiom) néven szerepel egy település, amelyet a jazygok fővárosaként jelölte. Éghajlata kedvező a síkságnak, átmenetet képzett az Alföld kontinentálisabb és a Dunántúl mérsékeltebb éghajlata között. A Duna partján a pannóniai légiók, a nyugtalankodó vándor barbár törzsek ellen határvédelmi vonalat létesítettek. A mai Erzsébet hid pesti hídfőjénél a rómaiak kiszorították a jazygokat, a révátkelőhelynél hídfőállást és erődöt építettek, amelyet Contra Aquincumnak neveztek el. A jazygok nem nyugodtak bele a révátkelőhely elvesztésébe, a harcok eredményeként többször is elfoglalták az erődöt. III. Béla király jegyzője Anonymus krónikájában a Gesta Hungarorumban, amelyet a XII. század végén irt, a római ellenerőd, illetve hídfőállás „Castra quod diatur Pest” néven szerepel. A népvándorlás törzsei elsöpörték a rómaiakat ezen a területen, épületeket nem emeltek. Tovább vándoroltak nyugat felé. Az avarok vadász és halász népe 568-tól a magyarok bejöveteléig a mai Gellért-heggyel szemben elterülő pesti sokságon telepedett le. Itt találták a legalkalmasabbnak a dunai átkelés lehetőséget. Egyes kutatók szerint a szlávok nevezték el a települést Pecnek, amely kemencét jelent. Ugyanakkor a Pest helységnév üreget, barlangot, hegyet is jelent, utal a Gellért-hegynél lévő révátkelőre - akkor ezt a budai részt is Pestnek nevezték. A 955 évi augsburgi vereség után Taksony, Árpád unokája került hatalomra. Anonymus a fejedelemről szóló fejezetben írja: „Buliár s bulgár-földről izmaeliták jöttek némely fölötte nemes urak: Billa és Baks. A vezér Magyarország különböző vidékein földet adományozott nekik, s még ezenfelül várat is, melyet Pestnek hívnak, örökre nekik engedte.” Több adat szerint az Árpád-kor folyamán a pesti révnél mohamedán, máshol böszörmény kereskedők éltek. A történelemben a pesti révnek első előfordulása 1046-ból való, amikor a magyar püspökök Gellérttel együtt Endre elé igyekeztek, a pesti révnél akartak átkelni, de a pogányok megtámadták őket és Gellértet a rév melletti hegyről (mai Gellért-hegy) a Dunába taszították. Később, az 1171. évi oklevélben szerepel Pest neve. A mai Belváros területén II. Géza király 1150-ben a Rajna és Schelde folyók torkolatvidékéről származó németeket telepitett le. Őket nagyobb tömegben a keresztes lovagokkal Magyarországra érkező németek, és 1220 körül az országban már letelepedett német polgárok követték. A letelepülő hospesek Pest ősi nevét meghagyva hozzákezdtek a város kiépítéséhez. KÖNYVSZEMLE „When Angels Fooled the World” Fenyvesi Károly magyar fordításban már megjelent könyvének - "Amikor angyalok túljártak a világ eszén" (Megvető, Budapest, 2003) - az ereditjét most a University of Winconsin Press kiadta "When Angels Fooled the World" cimen. A gyarapodó holokauszt irodalom egyik fontos témájáról szól a könyv, olyan személyekről, akik - angyalként cselekedve - minden habozás nélkül életüket is kockára tették, hogy zsidókat mentsenek a biztos pusztulásról Budapesten a második világháború végén. Öt életről számol be a szerző. Köztük van Raoul Wallenberg, svéd diplomata, a leismertebb és valószínűleg a legeltökéltebb és legsikeresebb zsidó mentő; egy vidéki fiatal evangélikus pap, Sztéhlo Gábor, aki több mint harminc védett házat állított fel Budapesten 1944 ősszén, ahol több mint 1,600 zsidó gyerek talált menedéket közel 400 szintén ott tartózkodó felnőttel, leggyakrabban édesanyjukkal együtt; David Erzsébet, egy erdélyi származású debreceni anyakönyvvezető, aki keresztény születési anyakönyvi kivonatok százait állította ki üldözött zsidók számára; egy részeges zuglói házmester, Kanalas úr, aki két alkalommal is megtagadta a kapunyitást nyilaskeresztes keretlegényeknek, akik a házban bujkáló zsidókat keresték — többek között a könyv akkor igencsak fiatal szerzőjét is, és Thury Levente, egy volt ellenzéki újságíró és politikus, Bajcsy Zsilinszky Endre egyik ellenálló társa - egyébként a szerző nagynéniének a férje. Mind az öten zsidókat mentettek 1944-ben, amikor a náci megszállók és magyar kiszolgálók nekiláttak a magyar zsidóság "kiradi- rozásához" - ahogy Hitler üvöltő hangján gyakran utalt beszédeiben a "végső megoldás"-ra. Öt más múltú, műveltségében és indíttatásában oly különböző ember, de mégis volt valami közös ami őket összekötötte by Charles Fenyvesi Wallenberg szobra Budapesten a világégés legtragikusabb napjaiban, amikor mindegyikük az üldözöttek oldalára állt. Tántoríthatatlan elszántságuk adott erőt ahhoz, hogy vállalják a mások által "lehetetlennek" vélt feladatot - és hogy sem a sikertelenséggel, sem a növekvő veszéllyel szemben ne adják fel a küzdelmet. A könyv persze nem csak öt emberről és az általuk mengmentett zsidókról szól. Rávilágít az egész magyar zsidóság tragikus sorsára, megemlékezik a szerző egykori terebélyes nagy családjáról, rokonairól, barátaikról, és üzlettársaikról, életük végét járó aggokról, büszke nagyszülőkről, életerős és reménykedő új házasokról, és fiatal gyerekekről, akik legtöbben meg sem értették micsoda nagy tragédiába sodorta őket az élet. Vagy ha igen, akkor túl későn. Könyvének egyik nagy erénye, hogy nem titkolja el sem az ember gyarlóságát vagy gyengeségét, sem nemességét vagy a lelki tisztaság iránti vonzódását - még a legvalószinütlebb körülmények között is. Úgy az áldozatok, mind az angyalok között. Az iró felveti a kérdést, amint az üldözések idején sok közép-európai zsidó is tette, hogyan engedhette meg az isteni Gondviselés, hogy olyan tragédiát zúdítson a sors a zsidókra. Várallyay Gyula T örvénymódositás A magyar állampolgárságról szóló 1993 .évi törvényt 2003. szeptemberében módosították. Alapelvei között szerepel, hogy a magyar állampolgárok között az állam- polgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet. Az 1997. november 6-i, az állampolgárságról szóló Európai Egyezményt az Országgyűlés 2002-ben hirdette meg, hogy kik a polgárai. Ezt más államok annyiban kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állam- polgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel. Alapelv, hogy mindenkinek joga van valamely állam- polgársághoz, a hontalanságot el kell kerülni. Minden részes állam köteles engedélyezni, hogy polgárai másik állampolgársággal is rendelkezhessenek, ha ezt automatikusan, házasságkötés révén szerzik meg. Nem magyar állampolgár akkor honosítható, ha nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, büntetlen előéletű büntetőeljárás nincs folyamatban ellene megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított igazolni kell, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett jU ^ | Pest nevének eredete t|| I i I DAL i > Tudom, hiányzóm néha neked, 3* Tudom, titokban keres a kezed. ** 5 Hajnali égbolt engem ragyog, \ í Friss puha széllel nálad vagyok. J 3* ** > Tudod, hiányzol néha nekem, > Tudod, titokban keres a kezem. •*« Ír Éjszaka elhoz álomszekér, £ Nappali égbolt rólad mesél. 1? / \ 3* *i* ^ Engem hallgatsz, ha madár dalol, w* J Téged hallak, ha madár dalol. ** 5 Sárga levélke, értünk remeg, ^ 3* Hűvösek immár a reggelek. $ s 4 3^ Pilishegyi Ibolya, N.Y. ^ * ^\**t\*Vn*V**V**V***TCf * A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Csere? Erzsi igazgató
