Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-18 / 34. szám
Thursday, Sep. 18,2003 Amerikai Magyar Szó 3. George Herbert Walker Az Egyesült Államok újonnan kinevezett budapesti nagykövete, George Herbert Walker szeptember végén teszi le esküjét a washingtoni külügyminisztériumban, majd néhány nappal később megérkezik Budapestre feleségével Carollal. „Roppant izgatott vagyok - árulta el, amikor e sorok írója telefonon kérdezte a Budapestre készülő George Herbert Walkert. - Amit eddig olvastam és hallottam Magyar- országról, óriási tiszteletet ébresztett bennem. Szinte hihetetlen mindaz, amit a magyar nép átélt. Az is lenyűgöző, hogy milyen sok tehetséges ember származott el Magyarországról, és hogy még mindig milyen sok tehetséges ember maradt. Nem hiszem, hogy létezik még egy ország, amelyik hasonló számú tehetséget adott volna a művészeteknek, a zenének, a tudománynak, az üzleti életnek.” Szabatos kerek mondatokban beszélő messzemenően udvarias, régimódi úriember Walker úr. Az Egyesült Államok legjobb egyetemeire - a Harvardra és a Yale-re - járt, és protestáns gyülekezetének oszlopos tagja. Érces hangja, gyors és fogékony gondolkozása és főképpen kíváncsisága meghazudtolja 72 évét. Sikeres üzletember, aki a régi kis családi céget St. Louis városában országosan ismert, több városban bejegyzett vállalattá fejlesztette. A társalgás alatt nem reklámozza cégét, ahonnan már évekkel ezelőtt visszavonult. Walker az idősebb George Bush elnök unokatestvére, és igy a jelenlegi elnököt gyermekkora óta ismeri. A társalgás során elismeri, hogy a közelmúlt történelmi alakjai között Nagy Imrét tiszteli a leginkább. Az is kiderül, hogy érti és értékeli a történelmi súlyát annak, hogy az 1956-os forradalom miniszterelnöke a mártirsorsot választotta. Bevallja, hogy két jó barátja - 1956-ban St. Louisba kivándorolt magyarok - akik megismertették vele a magyar sorskérdéseket. Az elmúlt néhány hónap alatt megtanult egy keveset magyarul, de hangoztatja, hogy a tanulásnak csak a legelején áll. Carol és „Bert” - Walker beceneve - nyolc felnőtt gyermekkel és hét unokával dicskedhet. A nagykövet helye az amerikai társadalomban előkelő státus: sok politikus, közéleti személyiség és különösképpen üzletember szeretne egy elegáns fővárosban képviselni hazáját és elnökét. Sikeres és jó munkát kivánunk az Egyesült Államok budapesti nagykövetének Charles Fenyvesi Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 , ISSN O194-7*30 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Ina 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Boldog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices, i Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- , Canada $ 45.- Hungary & other forein Countries $ 45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 1003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. 150 éves New York „szive”, a Central Park Alexander Jackson Downing 1850-ben javasolta egy központi zöldterület létesítését a New York városban, amit később Central Parknak neveztek el. A terület kisajátítását az állam törvényhozása 1653-ban hagyta jóvá, majd pályázatot írtak ki a tervezésre. A nyertes Frederick Law Olmsted kerttervező és Calvert Vaux építész közös javaslata lett. A munka irányításukkal 1857-ben kezdődött és valamikor a 60-as évek közepén fejeződött be. Olmsted Amerika leghíresebb kert és tájtervezője volt a XIX-ik században. Nevéhez fűződik számos nagyváros zöldterületének, parkjának tervezése, Bostontól San Franciscoig, valamint több nagy egyetemi campus tervének elkészítése. Az Angliából bevándorolt Vaux több munkán dolgozott vele együtt, főleg a műtárgyak, hidak és építmények tervezésében. Külön érdekessége a park történetének az a magyar legenda, amely szerint As- bóth Sándor tervezte volna a Central Parkot. A magyar köztudatban ez terjedt el, és időnként újra meg újra felbukkan a hir, hogy ő „alkotta természetes tájjá” New Yorkban a hajdani lápvidéket, amely most a hires Central Park területe. Legújabban ennek a legendának adott hangot az American Hungarian Panoráma 2003 március-április száma, de ez jelent meg az 1992-es Kivándorlási Kiállításon is Budapesten. Asbóth mérnökkari tisztként kezdte pályfutását. Az 1848-as szabadságharc legendás katonája volt, aki alezredesi rangban Kossuth számysegédje lett. A szabadságharc bukása után 1851-ben Amerikában telepedett le, majd résztvett a polgárháborúban, ahol Frémont tábornok vezérkari főnökeként szolgált. A háború után Grant elnök nagykövetté nevezte ki Argentínába. Ott is halt meg 1868-ban, ahonnan tetemét 1990-ben hozták vissza az Egyesült Államokba, hogy az arlingtoni hősök temetőjében helyezzék örök nyugalomra. Asbóth, új bevándorlóként, első amerikai éveiben műszaki munkakörben, talán mint segédtervező vagy földmérő dolgozott, valószínűleg a park építésénél is. Erről azonban semmiféle írásos bizonyíték nem található. Viszont amiről tudomásunk van Asbóth New York-i működésével kapcsolatban, az a Park építése után, a város északi részén lévő Washington Heights rendezésében való közreműködéssel kapcsolatos. Erről Várdy Béla Magyarok az Újvilágban című könyvében idézi Olmsted-et, aki iratainak harmadik kötetében a következőket irja: „ Vaux és jómagam elvállaltuk egy előzetes terv elkészítését Manhattan sziget felső részének kidolgozására. Mindezt hat hónap alatt kell elvégeznünk, amelyben két tehetséges hadmérnök, Asbóth ezredes és Mr. Rosa segít majd nekünk. ” Amikor a Central Park létesítését elhatározták a város beépítése még csak a 38-as utcáig terjedt, a kijelölt területtől jóval délebben. A hatalmas, 843 acre (340 hektár) kiterjedésű park munkálatait szerencsére a polgárháború sem akadályozta meg. A park azóta is a helybeliek és turisták kedvelt kiránduló és találkozó helye. Manapság évente 20 millióan látogatják. Hétvégeken a park egyrészét lezárják az autó- forgalom számára és átadják a gyalogosoknak és kerékpárosoknak. A város életének hullámzásait a park is megérezte. A 70-es évek pénzügyi krízise alatt a karbantartás és biztonsági feladatokra alig jutott fedezet, (a karbantartó munkások száma például két főre csökkent, mig ma 200-an dolgoznak) Ekkor a környéken lakók, a helyi vállalatokkal összefogva, létrehoztak egy Gondozó Szervezetet (Central Park Conservancy). Ez közadakozásból vállalta a park fenntartása és gondozása évi 20 millió dolláros költségeinek 85 százalékát. Az alkalmazottak a park egy- egy kijelölt részéért személyes felelősséggel tartoznak. Most a 150-ik évforduló alkalmával számos rendezvényen és megemlékezésen ünnepük meg New York nagyszerű kincsét. Papp László Kudarccal végződött a WTO csúcstalálkozója A szegény országok ellenállása miatt eredménytelenül zárult a Kereskedelmi Világszervezet cancúni csúcs- találkozója. Megfigyelők szerint átrendezheti a globális erőviszonyokat az itt kialakult új érdekszövetség India, Kina és Brazília részvételével, amely a Föld népességének felét képviseli. Bár a tárgyalások főként a mezőgazdasági támogatások körül forogtak, akkor végződtek kudarccal, amikor az ötnapos találkozó utolsó estéjén az Európai Unió és néhány ország egyezséget akart kicsikarni további tárgyalásokról a befektetés, a piaci verseny és a közbeszerzés témakörében. A Guardian brit lap szerint a cancúni csúcson kialakult új nemzetközi koalíció átrendezheti a nemzetközi erőviszonyokat. A G21 néven emlegetett huszonegy tagú koalíció a világ népességének felét képviseli. Mexikói kormánytényezők szerint a szegény államok most elmélyült szövetsége, élükön Kínával, Indiával és Brazíliával új kihívást jelenthet az Egyesült Államoknak. Ezek az államok Cancúnban szembefordultak a nyugati államok által diktált menetrenddel, és’a WTO történetében először határozott követelésekkel léptek fel. Azt akarták, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió azonnal törölje el a mezőgazdasági termelőinek nyújtott évi 300 milliárd dolláros támogatást.
