Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-18 / 34. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját Szó ' VOL. LVII. No. 34. Thursday, Sep. 18,2003 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Autonómia az idő kapujában Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta Andrea Gross svájci szocialista képviselő jelentését, annak alapján hozta meg a szóban forgó Határozatot, amit javasolunk előbb elolvasni a továbbiak megértése érdekében. A 18. pontban foglaltakból nyilvánaló, hogy a "nemzetközileg elismert határok" megváltoztatása szóba sem kerülhet az Európai Unió szervezeteinél. A Határozat végső célja éppen a meglévő államkeretek biztonságát van hivatva megvalósítani, és nagyon valószínű, hogy a Határozat pontjai az államokon belül esetleg előforduló etnikai jellegű feszültségek levezetése érdekében kínálnak olyan elhárító lehetőséget, amivel az állam kedvezmények nyújtásával veszi meg a belső nyugalmat. A 19. pont végülis az állam szerveit jelöli meg az "értelmezésre, alkalmazásra és kezelésre." A 22. pont alkuhelyzetet tételez fel az állam és a kisebbségi szervezet között, de hát jó kérdés, milyen alkuesélye van a kisebbségi szervezetnek. A határozat esélyoldalát tekintve és most már a magyar kérdésről szólva megállapítható, hogy minden korábbinál több esélyt jogosultságot kap ezáltal c szomszédos országok magyar társadalma és a magyar állam is. Ismét egy megfogható történelmi esély kínálkozik megragadásra, jó kérdés a korábbi tapasztalatok ismeretében (alapszerződések, státustörvény), vajon ezt is kihasználatlanul hagyják a magyar nemzet államhatárokon belüli és kívüli szervei. Valami egészen új szellemiségnek kell színrelépni itt is ott is, aminek talajáról megindítható a hosszas, elkeseredett, szívós küzdelem az autonómiák megvalósításáért és megtartásáért. Ami a Határozatban van, az nem EU-alapszabály, az nem kötelező és annak megtagadása nem vonz büntető intézkedéseket. A Határozat feltételezi a többségi kormányzat jóindulatát, megértését, fejlett erkölcsiségét az együttélés kultúrájában. A Balkán torkában ilyen még sokáig nem lesz. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a magyar képviselők pártállástól függetlenül támogatták a Gross-javaslatot, amit többséggel meg is szavazott a testület. A román küldöttség (Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottsági elnöke vezetésével) nem szavazta meg a szöveget, mert szerintük az etnikai alapú regionális autonómia ellentmond a nemzeti érdekeknek és az európai normáknak. Geoana román külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a jelentést, s Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét) - nyilatkozta Gheorghi Prisacaru. “Andreas Gross, ahelyett hogy csak a nemzeti kisebbségek védelméről, esetleg a kisebbségek bizonyos kulturális autonómiájáról szólna, felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét” állapította meg a román politikus, aki szerint a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia ellentmond a nemzeti érdekeknek és az európai normáknak. Prisacaru a román nemzeti érdekekről szól, és teljesen mellőzi a Határozatnak azt a az európai normák emlegetését illeti, azt a román tartalmát, hogy van másik nemzeti érdek is. Ami pedig politikus megfogalmazásában nem több, mint retorikus papagálybeszéd, emleget valamit, ami nincs is, hiszen az eddig egyesült Európa- részben az Erdély egyedi történetében kialakult helyzethez még csak mintavételre való hasonlóság sincs. Az Erdélyre vonatkoztatható európai norma fennállt Erdélyben 1918-ig. A boldogság országa lenne, ha a nemzetek közti türelemnek az addig való gyakorlata visszatérhetne. Odafigyelve a Határozat tételeire, habár abban a meglévő államkeretek megóvására alkalmas biztonsági szelep szerepét kapja az autonómia, az is benne van a játékban, hogy jogos és méltányos az autonómia kikövetelése. Aggodalommal figyeljük, hogy a magyar- országi politikai szerkezet, kormány és ellenzék egyaránt, mintha nem érzékelné az ET-Határozat lehetőségeit. A sajtó sem reagál. A Határozat szövegét is csak a Magyar Lobby tette közzé az interneten, más forrásból még nem találkoztunk vele. Mégpedig magyar nyelven tették közzé, hogy értsék Budapesten is. Ejnye-ejnye, az emigrációnak már Budapesten is lobbiznia kell a magyarság érdekében? Ez külön szellemi gépezetnek kellene most megindulni Budapesten, és megszervezni mindenféle autonómiatörekvés alapjainak lerakását, támogatását a magyarokat magukhoz ölelő országokban. Csapó Endre Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 USA: a hazafiság napja IN MEMORU.vt Világszerte megemlékeztek szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11 -én elkövetett terrortámadások második évfordulójáról: voltak, akik fát I ültettek az áldozatok emlékére, többen csendes imádkozással gyászoltak, mások koszorúztak, miközben a politikusok a terrorizmus elleni harc fáradhatatlan folytatását ígérték és felidézték a támadások után nemzetközi együttműködéssel elért változásokat. Bush elnök a hazafiság napjának nyilvánította szeptember 11 -ét és egy perces néma csenddel adóztak, abban az időpontban, amikor az első gép becsapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik toronyépületébe Magyarországon is kiállításokkal, kerekasztal-beszél- getésekkel, koncertekkel emlékeztek meg az Egyesült Államokat ért, közel 3000 áldozatot követelő terrortámadás második évfordulójáról Elhunyt Teller Ede Életének 96. évében szeptember 9-én elhunyt Teller Ede, a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus. A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Teller Ede 1908. január 15~én született Budapesten. A Műegyetemen kezdte, majd Németországban folytatta egyetemi tanulmányait. 1935-ben érkezett az Egyesült Államokba. Fontos szerepe volt a védelmi kutatásokban, részt vett az atombombát kifejlesztő Manhattan-tervben. A tudóst a hidrogénbomba atyjának is nevezték a fegyver kifejlesztésében játszott fontos szerepéért. A csillagháborús tervként emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezés támogatója volt. legutóbb pedig a rakétavédelmi rendszer kérdései foglalkoztatták, Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-dijat. az Enrico Fermi-dijat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, idén júliusban Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta A vilghirű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. Teller Ede a huszadik század tudományának kiemelkedő személyisége volt — mondta Mádl .Ferenc köztársasági elnök - „Mély megrendüléssel értesültem a kiváló tudós, haláláról, Teller Ede annak a kornak volt kiemelkedő személyisége, amely egyszerre volt tragikus és tudományos szempontból izgalmas. Élete, munkássága, hite, a tudomány iránti alázata és elkötelezettsége tette őt e kor egyik főszereplőjévé. Neve kitörölhetetlenül szerepel az egyetemes történelem és a tudomány lapjain. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar nemzetet és a világot” - áll az államfő részvéttáviratában.
