Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-11 / 33. szám
Thursday, Sep. 11, 2003 Amerikai Magyar Szó 7. Testünk védő rétege r Almaink titkos üzenetek Az álmoknak is megvannak a maguk nemhez kötött, sajátos különbségeik, melyek csak a férfiakra, illetve csak a nőkre jellemzőek. Miről álmodik a férfi? A férfiak aktívabbak és agresszívebbek az álmaikban, mint a nők. Álmaik leggyakoribb témája a hivatásuk, versenyfutásaik, társadalmi helyzetük, a tekintély és a birtoklás, a vágy, hogy híresek vagy ismertek legyenek, a férfiaknál sokkal határozottabb, mint a nőknél. És a férfiak gyakrabban álmodnak a szexről. Ezekben az álombéli szimbolikus szerelmi élményekben sokkal „velősebb”, lenyeg- retörőbb a szex, mint a nők érzelemgazdag, romantikus álmaiban. A kellemetlen dolgokat a férfiak olyan mélyen elfojtják - általában jobban, mint a nők -, hogy még álmaikban sem jönnek elő. Tipp nőknek: Ha férje vagy barátja üres szobákról szélesre tárt ajtókról álmodik, számoljon azzal, hogy kedvese a való életben több nő előtt is nyitva tartja a kaput, és alig (vagy nehezen) tud egy (ön) mellett dönteni. Vigyen életet az „üres szobákba”: kényeztesse őt, lepje meg egy gyertyafényes vacsorával vagy egy romantikus hét végi kiruccanással kettesben. Miről álmodik a nő? Amerikai álomkutatók felfedezték, hogy a nők valóságos „álomakrobaták”. Belső életük mozgalmasabb, mint a férfiaké, érzelmeik erősebbek, igy az álmaik is sokkal színesebbek és gazdagabbak. A nők inkább élnek az érzéseik szerint, fantáziájuk élénkebb, és intenzivebb bioritmusuk van, mint a férfiaknak. Ez legfőképpen eleven és érzelmes álomképekben mutatkozik meg. A nők sokkal gyakrabban álmodnak színesben, és akár zenét is hallhatnak közben. Ezt többek között azzal magyarázzák, hogy szemük ideghártyája lényegesen érzékenyebb, mint a férfiaké Tipp férfiaknak: Ha felesége vagy barátnője gyakran álmodik zárt folyosókról, keskeny utcákról és más szűk helyekről, nem árt, ha valamit változtat kapcsolatukban: szerelme bezárva, korlátozva érzi magát, vagy szexuálisan frusztrált. Ha nem álmodhatunk, megbetegszünk Egyet biztosan tudnak a kutatók: a REM-alvás létfontosságú. Amikor a kísérleti személyeket több napon át akadályozták abban, hogy végigálmodják álmaikat, vagyis rögtön a REM-szakasz kezdetén felébresztették őket, idegességgel, depresszióval, ingerültséggel reagáltak, sőt némelyeknél még testi panaszok is jelentkeztek. Éjszakai álmainkra nagy szükségünk van. Ekkor oldjuk fel lelki feszültségeinket és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal. Az álomkutatók rájöttek, hogy az alvás során rendszerezett és sokrétű információfeldolgozás megy végbe. Nem minden REM-fázis egyforma az éj folyamán. Az éjszaka első felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és tartalmukban többnyire az előző nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében látott álmok szokatlanabbak, irreálisak, kevésbé kötődnek a napi élményekhez. Egy-egy hajnali álom lehet akár bizarr és logikátlan is. Mégis ezek az álmok azok, amikre másnap leginkább emlékszünk. Ezért tűnnek álmaink gyakran lehetetlennek és megmagyarázhatatlannak. Amilyen különösnek hatnak némely álmaink, olyan fontos üzeneteket hoznak tudatalattinkból elfojtott érzéseinkről, gondolatainkról és emlékképeinkről. összeállft0„a; Kántor Yvette Vaníliás kifli 9 oz liszt, 6 oz vaj, 2 evőkanál porcukor, deszkán jól összegyúrjuk és fél óráig pihentetjük, majd apró kifliket csinálunk a tésztából. Vaj azott, lisztezett tepsiben világosra sütjük (350 F) majd vaníliás porcukrot szórunk rá (teaszűrőn át) mikor még forró. Rácsos tészta 12 oz liszt, 6 oz cukor, 6 oz zsír, 1 sütőpor, 1 egész tojás pici tej, 1 kávéskanál fahéj, 1 kávéskanál törött szegfűszeg, összegyűrjük, 2 részre osztjuk, felét közepes nagyságú tepsibe nyomkodjuk, ribizke vagy málna lekvárral megkenjük, rácsot csinálunk rá és 350 fokon kisütjük világosra. (A tepsit ki kell zsírozni és lisztezni.) Sós stangli 4 oz vaj 4 oz liszt, 4 oz szitán áttört főtt krumpli, kevés só. Jól összegyúrjuk, rudacskákat formázunk belőle, tepsibe rakjuk és egész tojással megkenjük, sóval és köménymaggal megszórjuk és zsírozott lisztezett tepsiben kisütjük 350 fokon. Lehet kis pogácsákat is csinálni belőle, tetejét megvagdossuk és tojással bekenjük. Karlóczy Henriette receptjei Jó tudni Különlegesen finom rántott húst készíthetünk, ha a zsemlyemorzsát fele arányban reszelt sajttal helyettesítjük. + Ha kevés már a panírozáshoz használt tojás, de újat nem érdemes felütni, pótolhatja egy kevés tejjel. A testünkben előforduló négy alapszövet közül az egyik hámszövet, melynek a feladata szervezetünk hézagmentes borítása. A másik alapszövet a kötő- és támasztószövet, aminek funkciója a nevéből adódik. Bőrünk, mely a külvilággal érintkező, egész testünket borító, védő, egyik legfontosabb szervünk, ebből a két alapszövetből áll. A bőr legkülső rétege a hám, mely átlag 0.2 mm vastag, kb. 28 naponta teljesen megújul. Ereket nem tartalmaz, ellenben festéktermelő és immunsejteket (a védekezőrendszer részei) igen. Alatta található az irha, a kötőszövet, mely kocsonyás állományába ágyazott kötőszöveti sejtekből áll és benne vannak a bőr függelékes szervei, a faggyú- és verejtékmirigyek, valamint a szőrtüszők. A vastagsága átlag 3 mm, de testájékonként változó. A bőr harmadik legbelső rétege a zsírszövet. A sebek fajtái A testünket borító szövet folyamatosságának külső hatás okozta megszakadását sebnek nevezzük. Kialakulhatnak fizi- zikai erő hatására (például szúrt, vágott, tépett, harapot zú zott, metszett, szakított), hőhatásra (például égés, fagyás), vegyi hatásra (például lúgok, savak), fertőző ágens hatására (például baktérium, gomba, vírus). Seb keletkezhet belülről is, például csontvelőgyulladás sipolyt nyit a külvilág felé a bőrön keresztül. A lefolyás szerint beszélhetünk akut, azaz gyorsan fellépő, valamint krónikus, azaz lassan gyógyuló, sokáig fennáló sebekről. A mélység szerint egy seb lehet felszínes vagy mély. A krónikus seb leitisztulás után. Az ellátás szerepe: az öngyógyulás elősegítése Az élet folyamán kapott kisebb-nagyobb sebek ellátása nem minden esetben orvosi feladat emiatt jó, ha tisztában vagyunk a teendőinkkel. Szervezetünk képes öngyógyításra, rege- nálódásra. Működését segíthetjük, de gátolhatjuk is. Ebből következik, hogy az alapfeladat a szervezet saját gyógyító mechanizmusának támogatása, és a sebgyógyulást akadályozó tényezők elhárítása. A sebgyógyulás olyan biológiai feladat, melynek eredményeként a bőr folytonossági hiánya megszűnik. A felületes, csak a hámréteget érintő sebek esetén tökéletesen az eredeti állapot állhat vissza. A mélyebb, a kötőszövetet is érintő sebzésekkel más a helyzet. A keletkező hegszövet csökkentebb értékű az eredetinél, külsőleg látható. folytatjuk Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan^Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly ( sürtM-főzűmT) c^fLmancLc^.
