Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-07-24 / 29. szám
Thursday, July 24,2003 Amerikai Magyar Szó 5, II. Rákóczi és Európa A háromszáz éve, 1703 májusában kezdődött Rá- . kóczi-szabadságharc kapcsán máig élnek a fejedelem diplomáciai mozgásterével kapcsolatos nemegszer - illúziók. Kérdés, hogy Európa szóba jöhető tényezői mennyire számoltak a "magyar elégedetlenekkel." Egy többszörösen megígért, ám soha meg nem kötött, illetve egy megkötött, ám soha be nem tartott szerződés - első látásra ennyit ért a Rákócziszabadságharc a korabeli Európának. A szerénynek tűnő egyenleget persze sok szempontból magyázhatják a korabeli nemzetközi erőviszonyok, de ettől a tény még tény marad: a szabadságharcot nyolc évig folytató kuruc vezérnek végül számos erőfeszítés ellenére sem sikerült elérnie, hogy Magyarország és Erdély önnállóságának ügyét nemzetközi garanciával rendezzék. Pedig a harcok kirobbanásakor, majd azt követően több mint egy évig úgy tűnt, Rákóczi - a francia Napkirály, XIV. Lajos és a bajor választófejedelem, Miksa-Emánuel oldalán - akár Bécset is fenyegetheti, de legalábbis elérheti, hogy az országot a török alól (másokkal együtt) felszabadító Habsburgok ne rekedjenek a magyar királyság területén. 1703 tavaszán kivételesen kedvezőnek mutatkozott erre a nemzetközi helyzet. Európa nyugati felét a spanyol uralkodóház kihalását követően (1700- tól) az európai hatalmi fölény megszerzéséért folytatott harc, az örökösödési háború osztotta két ellentétes táborra. Az egyik oldalon a francia király állt a menet közben kieső Savoyával és a bajorokkal, velük szemben Anglia és Hollandia koalícióra lépett a Habsburgokkal. E felállás alapján a magyarok természetes, szövetségese XIV. Lajos le- j hetett. A Rákóczit eleintej meglehetősén hűvös távolságtartással kezelő Napkirály a szabadságharc kirobbanását követő hónapokban változtatott a magatartásán, és az év novemberétől havi 30 ezer livre-rel - nagyjából 2-4 ezer katona ellátásának II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem költségével -, utóbb pedig katonai szakértőkkel is támogatta a magyar szabadságharcot. XIV. Lajos elismerte ugyan, hogy a Rákóczi az 1704-es választás óta Erdély fejedelme, mégsem kivánt szerződni vele. Ezt - mint az a külügyi államtitkára által a kurucok táborában működő francia megbízotthoz 1705- ben írott levelében olvasható- azzal indokolta, hogy nem köthet szerződést olyan nemzettel, amelynek nincsen kialakult kormáyzati formája, és elismeri a Habsburgok királyságát. A francia kapcsolat bizonytalanságát eszlelő fejedelem egyébként már elég korán 1704 táján más irányban is tájékozódott. Követei jártak I. Frigyesnél, a felemelkedőben lévő porosz uralkodónál, ahol azt vetették fel, esetleg a Ho- henzollem-család egyik tagját is meg lehetne hívni a magyar trónra. Ám ezzel sem sikerült éket verni Frigyes és a vele szövetségben álló Habsburgok közé. Nem kivánt az osztrák császárral bajuszt akasztani az ugyan csak megkeseredett dán király, de Velence vagy XI. Kelemen pápa sem. Már csak azért sem, mivel az osztrák császári csapatok 1707-ben Nápolyig jutottak. A ki- j merült török Porta pedig - tudjuk meg Benda Kálmán j Rákóczi és az európai ha-, talmak című tanulmányából- még azt is megtiltotta, „hogy a fejedelem a saját költségén zsoldosokat toborozhasson Albániában. A magyar üggyel egyébként paradox módon az osztrákok szövetségesei, az angolok és hollandok is szimpatizáltak. Legalábbis 1704-től kezdve többször is próbáltak közvetíteni az újra és újra felmerült békekezdeményezések során. Egyrészt azért, mert „a Habsburg szövetség ellenére, elsősorban Hollandiában, sokan nem nézték jó szemmel protestáns hittestvéreik magyarországi üldöztetését, ugyanakkor az angolok már akkor felismerték, Erdélynek milyen komoly stabilizáló szerepe van ebben a régióban. Váratlan elismerés végül egészen más régióból érkezett: 1707 közepén feltűntek az orosz cár, I Péter küldöttei, és szövetséget, illetve a lengyel trónt ajánlották fel Rákóczinak. Persze ezt sem csupán rokon- szenvből: Európa északi felén is harc folyt - ott a Baltikum ellenőrzéséért. Az egyik oldalon Svédország állt (egy ideig Norvégiával és Dániával karöltve) a másikon Orosz és Lengyel- ország. Rákóczi már 1704- ben XII Károly svéd királynál próbálkozott, ám követe csak a kancellária vezetőjéig jutott. A korabeli Európa hatalmi játszmáiban a magyar fejedelem tehát, mondhatni, az esetek többségében aligha számított hosszú távon alkuképes partnernek. Nem volt ez másképp az emigrációban sem: Francia- országban kezdetben XIV. Lajos környezetébe is bebocsáttatott ugyan, ám ott csak Sáros grófként szerepelt, és az az idő tájt még zajló nemzetközi békealkudozásokban sem tekintették politikai tényezőnek. XIV. Lajos 1714-es halála ■után aztán Rákóczit már Pályázat A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Főosztálya és Balassi Bálint Intézet pályázatot hirdet magyar nyelv és hungarológiai képzésre vonatkozó magyar állami ösztöndíjra, elsősorban a déli félteke országaiban (nyugati) diaszpórában élő magyar származású személyek számára A magyar nyelv és hungarológiai állami ösztöndíj célja: a nyugati diaszpórában élő magyar származású fiatalok magyar nyelvtudásának és magyarságismeretének fejlesztése. A két szemeszteres magyarországi tanulmányokra a Balassi Bálint Intézetben kerül sor. A pályázat meghirdetésével és lebonyolításával összefüggő feladatokat a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által irányított Teleki Pál Alapítvány látja el. A pályázatokat független testület bírálja el és tesz javaslatot az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának és a Balassi Bálint Intézetnek az ösztöndíjak odaítélésére. A pályázat magyarul beszélő 18. életévét betöltött - elsősorban - egyetemista korú, magyar származású fiatalok számára kerül kiírásra. A pályázatnál elbírálásra kerül a magyamyelv-tudás, tárasadalmi körökben folytatott közösségi munka, egyetemi ajánlás, valamint magyar kultúrával, művészettel vagy más területtel kapcsolatos tevékenység. A képzés időtartama 10 hónap (2004. február-június, 2004. szeptember-december) A hallgatók kérelmezhetik a július-augusztus hónapokra az ösztöndíj meghosszabbítását és a kollégiumi szállás biztosítását) A pályázat beküldési határideje 2003 július 31. A pályázat elbírálási határideje: 2003 augusztus 31. A tanfolyam, valamint a Balassi Bálint Intézet részletes szabályai és részletek az alább megjelölt címeken elkér- hetők a Teleki Pál Alapítványtól vagy a Külföldi Magyar Cserkészszövetség irodájától. Az ösztöndíj csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó az általa beküldött pályázathoz mellékelt nyilatkozatot, amelyben Írásban kötelezi magát a tanfolyam és a Balassi Bálint Intézet szabályainak betartására, valamint az őt érintő költségek vállalására. A pályázatokat az alábbi címre kéijük határidőre beküldeni: Dr. Judit Kesserű Némethy (Teleki Pál Alapítvány) 1 Washington Square Víg. Apt. 3L New York, N.Y. 10012 USA A pályázat kiírás és a jelentkezési lapok letölthetők a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma ( www.om.hu ) és a Ballassi Bálint Intézet honlapjáról ( www.bbi.hu ) Hungary mailing list Hungary@lists.hunmgaria.org http://lists.hungaria.org/mailman/listinfo/hungarv Dr. Némethy Kesserű Judit (Teleki Pál Alapítvány) Tel: USA 212-505-9658 e-mai 1 :j n2@nyu. edu Szórádi Gábor Külföldi Magyar Cserkészszövetség hétfő-szerda-péntek Tel: 00-1-973-208-0450 Fax: 00-1-973-208-1451 Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton regei 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan^Cabel-televúnó 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly nem is látták szívesen Ver- sailles-ban. A nemszeretem vendég 1717-ben távozott Franciaországból, amikor az | osztrák-velencei-török háború kitörése után a szultán- és Rákóczi is - esélyt látott a magyarországi felkelés felélesztésére. Mire azonban az exfejedelem török földre érkezett, a felek már a békekötéssel bíbelődtek. Mi több, az ezzel kapcsolatos alkudozásba Rákóczi sorsa is belekerült. Ezek eredményeként a törökök ugyan megtagadták kiadását, ám kényszerlakhelyét mégiscsak az osztrák császár kérése alapján jelölték ki. Illényi Balázs HVG.
