Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-12-11 / 46. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. 46. Thursday, Dec. 11, 2003 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Hogyan tovább, atyámfiai? Elmondtuk már sokszor, hogy megmaradásunk záloga a templom és az iskola. Az amerikai magyar iskolákról majd máskor, de nézzük meg most, hogy milyen jövő vár 90-100, 110 éves templomainkra itt Amerikában? Jó alkalmat szolgáltatott erre a vizsgálatra a Kálvin Egyházkerület Keleti Egyházmegyéjének őszi gyűlése, amelyet Cseh György esperes hivott össze 2003 október 18-án New York városában az 1914-ben felszentelt 69 utcai templomba. Ismeretes, hogy Amerikában két református egyházkerület van. A Független Egyház az óhazai szervezeti rendet követi, mig a United Church of Christ-hoz csatlakozó Kálvin Egyház- kerület (Calvin Synod) az amerikai kongregációs hagyományok szerint működik. Nem idegen ez a magyar kálvinizmus szellemétől, hiszen az önálló gyülekezetek eleinte ott is csak laza szervezeti kapcsolatban állottak egymással. Ükapám, a debreceni egyház akkori vezetője, Sinay Miklós (1730-1808) még „szuperintendens” volt, nem pedig püspök, mint manapság. Az említett new yorki egyházmegyei gyűlés főtémája az a tanulmány és közvélemény-kutatás volt, amit dr. Bütösi János, nyugalmazott püspök, volt egyetemi tanár készített az általa kiküldött kérdőív válaszai alapján. A kerülethez tartozó kilenc templom közül hat válaszolt érdemben. Nem válaszolt Passaic, (NJ), Woodbridge, (NJ) és Sarasota, (FL) A 624 szavazatra jogosult egyháztag részvétele a felmérésben változó volt. A legtöbben New Yorkból válaszoltak (76%), legkevesebben Nor- walkból (21%). A két szélső között helyezkedett el Manville, ,(NJ) 53, Fair- field, (CT) 41, Bridgeport, (CT) 33, és Perth Amboy, (NJ) 31 százalékos részvétellel Dr. Bütösi négy csoportban összesen 71 kérdést tett fel, amelyben az egyháztagok személyi és családi állapota mellett százmazásukra (első, második, harmadik, stb. generáció), nyelvtudásukra, magyar kapcsolataikra is választ kért. Igen fontos kérdés volt annak az igénynek a kipuhatolása, hogy a tag és a házastárs milyen nyelven kíván az istentiszteleten résztvenni. A válaszok mintegy „tükröt” tartottak az egyházi vezetők elé. A főbb szempontok azok voltak, hogy milyen nyelvű legyen az istentisztelet, szükséges-e ma is a kétnyelvű pásztor a nyáj számára és milyen kulturális eseményeket igényel a gyülekezet. A kutatás kezdeti voltára utalva: „Most tükör által homályosan látunk”-idézte dr. Bütösi Pál apostolt (Kor.I-13-12) egyben jelezve, hogy ki kell majd bővíteni a kutatást és szorgalmazni kell a mennél nagyobb részvételt. Azonban igy is figyelmet érdemlő következtetéseket lehet a tanulmányból levonni. Mindenekelőtt szembetű- • nő, hogy az egyháztagoknak összességében csupán egy- harmada első generációs bevándorló, sőt 9% már nem is magyar származású. A házastársak egynegyede tartozik más etnikumhoz. Nem csoda tehát, ha mind a tagok, mind a házastársaik fele angol nyelven szeretné hallani Isten igéjét. A gyermekeknél ez az arány már 80 százalék! Valószínűleg ez indokolja azt, hogy a gyermekeknek mintegy fele már más templomba jár, vagy egyáltalán nem vesz részt istentiszteleten. Természetesen a kép nem egységes a hat templomi gyülekezet esetében. Mig a többnyire első bevándorlókat és ideiglenesen Amerikában tartózkodókat befogadó New York-i templomban csaknem mindenki magyar nyelvű istentisztelet mellett szavazott (a házastársaknak már csak a 2/3-a), addig például Manvilleben 81 % az angolt választotta. Hasonlóképpen mig a new yorkiak 60 százaléka látogat el Magyarországra és 73 % tart fenn kulturális kapcsolatot, a manvillei tagok esetében ez csak 10, illetve 18 százalék. Éppen az egyes városok közötti nagy eltérések miatt figyelmeztet dr. Bütösi arra, hogy „ hiba lenne általánosítani a rendkívül eltérő összetételű gyülekezetek esetében ” Mégis megállapítható, hogy az amerikai magyar társadalom képe nagy mértékben változik, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A püspök amerikai magyarok szolgálatában eltöltött élete során leszűrt következtetése, amelyet a mostani felmérés némileg árnyalt, mégis vitára késztető. „Nyilvánvaló, hogy az etnikai hovatartozás és a nyelv szorosan összefügg. Úgy tudtuk, hogy: Nyelvében él a Nemzet. Ennek igaznak kell lenni a diaszpóra esetében is. Bár meg lehet kérdőjelezni a tétel érvényességét, mégis nyilvánvaló számomra, hogy ha a nyelvünket elveszítjük, elvész nemzethez való kapcsolatunk is. A nyelv után a kulturális kötődés is megszűnik” - vonja le a végkövetkeztetést Bütösi püspök. Ez pedig azt jelentené, hogy „Magyar Amerika” halálra van ítélve. Nem hiszem, hogy egyedül lennék, aki hajlandó ezzel a zord jóslattal vitába szállni. Papp László Romániai NATO támaszpontokról tárgyalnak NATO- támaszpontok létesülnek és néhány ezer amerikai katona állomásozik a jövő évtől Románia területén - irta az Evenimentul Zilei című napilap. A legnagyobb példányszámú, liberális hangvételű román napilap saját értesülései alapján számolt be arról: amerikai tisztségviselőket várnak Bukarestbe, hogy megkezdjék a hivatalos tárgyalásokat a Románia területén létesítendő N AT O-támaszpontokról. A jövő évi NATO-csatlakozás fényében az elmúlt hónapokban már voltak informális jellegű tanácskozások a bázisok jövendő elhelyezését illetően. A napokban azonban Douglas Feith, a Pentagon politikai ügyekben illetékes államtitkára, valamint Marc Grossman a politikai ügyekért felelős külügyi államtikár már hivatalos formában ül közös asztalhoz a román védelmi minisztérium illetékeseivel. George Maior román védelmi minisztérium államtitkára az újságnak elmondta: a hamarosan NATO-taggá váló hét ország közül Romániának elsőrendű katonai-stratégiai szerepe van. Használatba kerül majd a Mihail Kogalniceau légibázis, a Constantái Topraisar, a Temes megyei Gyarmata, a bukaresti otopeni katonai repülőtér, a kolozsvári Aranyosgyére, valamint az ialomitau Fetesti bázisai. Az amerikai tisztségvielők arról is tárgyaltak román partnereikkel, hogy milyen formában működtessék a támaszpontokat, s mely kórházak biztosítsák majd az amerikai katonák orvosi ellátását. Ugyancsak megvizsgálják, miként szavatolhatják a támaszpontok biztonságát. Magyar-szlovák státusegyezség Hosszú hónapokig elhúzdó tárgyalások és viták után valószínűleg sikerül Szlovákiával is egyezségre jutni a kedvezménytörvény szlovákiai végrehajtásáról. Végleges áttörés december 7-én Budapesten következett be, amikor Szabó Vilmos és Miroslav Mojzita, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság két társelnöke parafába a megállapodás szövegét. Szlovákia számára nyilván kínos volt tovább, s immár egyedül makacskodni - vélik az elemzők -, hiszen Budapest már Bukaresttel is egyezségre jutott A megállapodás a két ország kormánya elé kerül. Ha a budapesti és a pozsonyi kabinet jóváhagyja a dokumentumot, akkor december 12-13-i brüsszeli EU-csúcsta- lálkozón a magyar és a szlovák diplomácia vezetője alá is írhatja azt- ezzel mintegy pontot téve a két ország közötti kapcsolatokban sokáig feszültséget okozó vita végére. Putyin pártja, az Egységes Oroszország Párt nyerte a parlamenti választásokat MOSZKVA. A Vlagyimir Putyin elnökhöz kötődő Egységes Oroszország Párt győzelme, a kommunista párt veresége, a nacionalista pártok sikere és a két liberális párt bizonytalansága - kommentálta az orosz alsóházi választások eredményeit a moszkvai TV.
