Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-11-27 / 44. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 27,2003 Olvasóink írják Szovjet emlékművek Magyarországon Ötven évvel a második világháború után és majdnem 50 évvel az 1956-os forradalom után még fenn áll Dobozon a szovjet katonai emlékmű vörös csillagostól és újra avatták Budapesten tavaly decemberben a Szabadság-téren a szovjet emélékművet.- Miért? Oroszország és volt szovjet tagállamok nem melengetik a letűnt rezsimet és Magyarország, igen. A Duna TV-n és a többi TV állomásokon, rádióadásokon, orosz és szovjet szerzők sekélyes szerzeményeit közvetítik. Miért? Amerikai magyar szervezeteink végre találkoztál Szomorúan állunk mit végig szenvedtünk itt az időben Veled elhantoltuk Édest drága Anyánk ősi temetőnkbe megpihent a lelke Agyagfalva — Cyulakuta nem siratja múltját szent szülőhazád elmúltak az idők emléked őrzői csupasz a valóság velük virasztottál elmentél — elvittél velük temetgetted egy magyar életet a Sok veszteséget melyben nekünk adtál mégújabb életet végre találkoztál — visszük — k/t annyit sirattál tovább visszük a Apánkat a kedvest ránkhagyott vagyont az igaztevőt — eszmét szeretetet Petőfinket nagyon távolmaradt Halál a nemzet erejét sunyit a kert alján mit nem vehetnek el csillagúton haladsz nem irthatnak soká Istenünk oltalmán gyilkos — fosztogató háborúik nyomán Bethlehem, 2003. július 30. Péterffy Gyöngyi A Magyar Baráti Közösség múltja és új feladatai Itt a táblán olvasható: „Emlékmű, hogy a dicsőséges vörös hadsereg segítségével lett ez a Lánchíd újjáépítve” Nemrég írtam egy cikket, ami eredménytelenül hívta fel a budapesti elöljáróság figyelmét a Lánchíd végén elhelyezett táblával kapcsolatban, amibe Magyarország köszönetét mond a Szovjetuniónak, amit a hid újjáépítésében nyújtott. Szereném, ha egy bizottság, vagy egy csoport fiatal elindulna és felmérné a helyzetet egész Magyarországon, hol vannak még vörös csillagok, szovjet hagyományok, - és hivatalosan kérnék azok felszámolását. Azt szeretném látni, hogy a Don -kanyarban elveszett sok magyar katonának állítanának egy emlkékművet Budapesten. A Szabadság-téren pedig csakis az 1848-as forradalom, az első és második világháború és az 1956-os hősök emlékeit kellene megörökiteni. Kovács Ince Louisville, KY. Kezdeti éveink romantikus korszakára visszatekintve, az akkori levelező, stenciles folyóirat maroknyi olvasótáborából szerveződő laza közösség hosszasan és alaposan megvitatta a kérdést, hogy mi legyen szervezetünk neve, mely nyitott, hívogató és nem leplez rejtett elfogultságot. A Magyar Baráti Közösségre esett a választás, mert igyekezetünk kimondatlanul is az volt, hogy a kölcsönös ro- konszenven alapuló szeretet demokratikus hierarchiáját valósítsuk meg. A Közösségben a megválasztott vezetők nem kitüntető rangot, címeket és kiváltságokat élveznek, hanem több felelősséget és több munkát vállalnak. (Ez a filozófia rejtőzik a legfőbb tisztviselő neve mögött is: nem elnökünk, hanem "gondnokunk," mert felelőssége a Közösség munkájának, ü- gyeinek "gondozása".) Miként a lelkészek az egyház szolgatársai, azonképpen vagyunk mi is a Közösség munkatársai. Munkánk célja, irányító fénysugara a szívünkben hordott, magasba emelt haza - leszárma- zottainknak az "old country"- önkéntes szeretetből fakadó, ellenszolgáltatás nélküli szolgálata. Tagjaink sokféle nézetet vallanak, és ezt szabadon kifejtik találkozóinkon, konferenciánkon, civilizált körülmények között. Ebben az amerikai demokrácia jó módszereinek használata volt a tanítómesterünk. Már a hideg háború korszakában ösztönösen úgy éreztük, hogy ennek az ember méltóságára szabott demokratikus életstílusnak közvetítése az otthoni magyarság felé egyik- talán legfontosabb - történelmi feladatunk. Ez a körülmény szerencsésen hatott fejlődésünkre, mert a másságok, a különbözőségek egymást kölcsönösen ellensúlyozták, mérsékelték, így el tudtuk kerülni politikai téren a radika- lizálódás, vallási téren a fundamentalizmus szélsőségeit. A hidegháború legfeszültebb éveiben is évente összegyülekeztünk magyar A Reménység tó partján hetünkön Ohio államnak egy kis zugában, ahol a 15 millió magyar soraiból, a vasfüggöny mindkét oldaláról meghívott előadó vendégeinkkel közös magyar problémáinkról értettünk szót. A Reménység-tó partján virágba szökken a toleranciának, a türelemnek a magyar szellemi flórában - sajnos - oly egzotikus és ritka virága. Tartós megmaradásunknak egyik titka az, hogy nem tartozunk egyik emigrációs hullámhoz sem. Mégpedig azért nem, mert - éppen a tolerancia megtapasztalása miatt - minden nagyobb emigrációs hullám tagjai jelentős arányban voltak és vannak jelen tagjaink és demokratikusan cserélődő vezetőink között. A tolerancia nem elvont játék a szavakkal: éppen ellenkezőleg nagyon fontos tett: a civilizált közösségi magatartás elengedhetetlen megnyilvánulása. Kezdetben a legerősebb volt a 45-ös konzervatív nemzeti gyökér. Kiemelkedő tagjaik Éltető Lajos, Ludányi András - akik még gyermekkorukban hagyták el Magyarországot - és sokan azok közül is, akik már elhunytak. De megtizelődött a 48-asok sora is, - akiket "kiábrándult reménykedők"- ként tart számon a politikai irodalom - vagyis azok, akik '45-ben még reménykedtek egy magyar demokratikus alternatíva lehetőségében, de azután a magyar proletárdiktatúra uralomraj utása előtt, vagyis immár annak igája alól Nyugatra menekültek még '56 előtt. Markáns egyéniségei közül többen maradandó hatást gyakoroltak közösségünkre. Hadd idézzem Hamza András református lelkipásztor nemcsak testileg, hanem szellemileg is súlyos emlékét és harsogó hangját a minőség mindenek fölött való védelmében... A szelídsza- vú, de rendületlen hitű, tragikus sorsú Kiss Sándort, a Parasztszövetség főtitkárát, Kovács Imrét, a Nemzeti Parasztpárt elnökét, Gombos Gyulát az írót, Vajda Benőt, Hőgye Mihályt és sok más kedves barátunkat ... Az 56-osok nagy csoportját sokan képviselik. Őket követték a határon túlról érkezők hullámai Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről (bár onnan kisebb számban) Két lényeges különbség választotta el az MBK-t a nyugati magyar emigráció nagy többségének magatartásától. Az egyik, hogy a status-qou kényszerzubbonya miatt e szervezetek nagy többségének tevékenysége kimerült a hazafias retorikában és egymás kölcsönös megbélyegzésében. Cseh Tibor Midland Park, New Jersey folytatjuk A Magyar Színház Művészeti Fóniin-a, Minden hétfőn este-1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
