Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-03-13 / 10. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, March. 13,2003 A szabadságharc és az emigráció pénzei Százforintos bankjegy a szabadságharc idejéből, Kossuth aláírásával Kossuth Lajos neve a hazai pénztörténelemmel is összefonódott. Pénzügyi te­vékenységének mintegy a kezdete az a beszéd, ame­lyet az országgyűlési követ­ként 1848 március 3-án mond el Pozsonyban. Eb­ben követeli, hogy a meg­ingott hitelű osztrák bank­jegyek beváltására Bécs biztosítson elegendő ezüst- pénzt. A bank természe­tesen nem tudta, de nem is akarta a bankjegyváltási igényeket kielégíteni. A dolog hátteréhez tudni kell, hogy az 1848 februári párizsi forradalom hire megrengette az addig vi­szonylag stabil pénzügyi helyzetet Magyarországon is. A lakosság megrohanta a pénzváltó helyeket, hogy az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeket nemesfém pénzre váltsa. Ebben a feszült pénzügyi és politikai helyzetben került sor a Kossuth követelésére. 1848 április 11-én meg­alakul a felelős magyar kor­mány. Pénzügyminisztere Kossuth Lajos önálló ma­gyar bankjegyek kibocsá­tásáról állapodik meg a Magyar Kereskedelmi Bankkal. Fedezetként 5 millió forintra volt szükség, melyet közadományokból, állami bevételekből, kincs­tári utalványok kibocsá­tásával alapozta meg. Ebből az 5 millió forint fedezetből a Magyar Kereskedelmi Bank 12,5 millió forintnyi 1 és 2 forintos bankjegyeket bocsátott ki. 1849 tavaszán-nyarán állt elő az a furcsa helyzet, hogy az ország területén háromféle papirpénz volt forgalomban: az osztrák bankjegyek, a Kossuth- bankók és az osztrák kor­mány támogatásával április 19-én kiadott, gróf Almási Móric által szignált, úgy­nevezett “Almási bankók”. Érdekes viszont, hogy mindhármat lehetett ér­vénytelennek tekinteni, hiszen az osztrák bank­jegyeket a magyar ország- gyűlés nem fogadta el, a Kossuth-bankókat Win- disch-Grátz nyilvánította érvénytelennek. Kossuth pedig az Almási bankók forgalmát tiltotta meg. A szabadságharc bukása után Kossuth továbbra is kereste azokat a gazdasági erőforrásokat, melyekkel folytatni lehetett volna a ‘48-as eszmék valóra vál­tását. Törökországi emig­rációja után végigjárta az Egyesült Államokat, itt született meg a New York-i kiadású úgynevezett “Kos- suth-dollár” kölcsönj egyek. A philadelphiai kiadású 1, 2, és 5 forintosokat a sza­badságharc remélt újra­kezdése után kívánta Ma­gyarországon bevezetni Amerikai útja után Kossuth Londonban telepszik le. Az első felelős magyar kormány pénzügyminisz­terét bankjegyeink és érmé­inken is viszontlátjuk. Sze­mélye 14 alkalommal ih­lette meg a bankjegyek és érmék tervezőit. Szianka András A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Amerikai magyar szervezeteink , A Passaic-i St. Stephen katolikus templom Hónapokon keresztül a díszteremben tartották a szentmisét, amig újra kellet építeni a tüztől károsodott templomot. Gáspár atya me­gint összefogta az egyház embereit, hogy megjavítsák a templomot. Ez az idő, amely máshol remény­telenséget jelentett volna, itt összefogást jelentett. Az új­donsült hívőket, akik a II. világháború menekültjei vol­tak új otthont leltek a Szent Istvánnál. Ők, együtt a már létező erős létszámú egy­házközséggel együtt össze­fogtak, hogy a templomot újjáépítsék. Gáspár atya után Dunay Antal, majd Ft. Török Béla vezette az egyházközséget. Török atya nyug­díj bamenetele után 1990 nyarán érkezett Passaicra Ft. Mustos István, piarista atya. Az új plébános egyben ame­rikai főlelkész is, a kül­földön élő magyarok püspö­kének helyettese. Sajnos ezért gyakran hiányzik Mus­tos atya, de ugyanakkor büszkeséget hoz miránk mert terjeszheti a Szent Ist­ván Egyházközség jó nevét! Mustos atya vezetésével új lendületet kapott az egy­házközség. A konventben befejeződött a Szent Er­zsébet kápolna átalakítása és az épület maga új, nemes magyarmentő munkát szol­gál. Magyarországról szív­műtétre ideérkező gyerekek és kíséretükben levő szülők és orvosok szerető otthona lett. Egyházunk lelkes tagjai látták el a tolmács szerepét, segítettek az utaztatásban és a szociális gondozásban. Ez a tevékenység még most is folyik. Az egyház létszámának felemelését Ft. Mustos Ist­ván őszintén szívén viseli, ígéretes munkával. A hét­végi magyar iskola vál­tozatlan lelkesedéssel to­vábbra is ad gyermekeknek alkalmat a magyar nyelv, történelem, földrajz és tánc elsajátítására. Ünnepélye­inken tartalmas műsorral szerepelnek. A helyi két cserkészcsapat jelentősen hozzájárul a magyar szellem megőrzéséhez. Ünnepek al­kalmával magyar cser­100 éves készruhában és zászlóikkal vesznek részt a szentmisén. A felolvasók sora jelentősen fiataladott. Újabb áldoztató segédlelkészek csatlakoztak a régiekhez. Hatalmas mi- nistráns sereghez csat­lakoztak lányok is! Egy­házunk ad lehetőséget az Amerikai Magyar Múzeum bálnak megrendezésére, amely a magyar múlt és jelen művészi alkotásait őrzi és válogatott programjával vonzza a magyar és amerikai érdeklődőket. A jubileumi nagymisénk 2003. április 27-én lesz, ott vagyunk több százan, akik el tudnak jönni. De nem csu­pán a mi érdemünk ez a 100 év, hanem azoké is, akik előttünk dolgoztak, hogy megérjük ezt a napot! Ők is köztünk vannak és ün­nepelnek, mint azon az első misén, a fekete-fehér vi­lágban, a hideg templomban karácsonykor. Együtt ün­nepeljük ezt meg mert, mint ahogy Messerschmidt atya üzente mindannyiunknak, "mi is hozzájárultunk!" Ez az összeállítás a templom kitűnő honlapjáról származik, amlyet Marshall László cserkészveze­tő készített. http://\vwvY.ststephenspassaic.org/hhistorv.htm Népünk ünnepe 1848 és 1956 nagy ünnep nékünk Szívünk mélyén hordozva Büszkén ünnepeljük Katonaság népe mind egyaránt Jöttek a németek Jöttek a románok És követték őket az oroszok Puha párnájukat megvetve Népünket széttépve Országunkat rombolták I Minden erejükkel Maroknyi ország Leszakított népe Küzd a fájdalommal Erdély érdekében Óh, hogy évek óta Mit szenvedett népünk Azt a nagykönyvbe Isten Beírja nékünk Most amikor szabadok lettünk Megáldva érezzük Hogy a háromszínű zászlót Koronával együtt, ismét kitűzzük Mert március 15 A magyarok ünnepe És ne tiporja sárba Soha senki többet KAPR1NYÁKNÉ Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek*az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 1259 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! 4. befejező rész

Next

/
Oldalképek
Tartalom