Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-02-06 / 5. szám
Thursday, Feb. 6, 2003 Amerikai Magyar Szó 3. Európa az új században A koppenhágai csúcsértekelezettel, amely elhatározta az Európai Unió 25 országra való bővítést, Magyarország és Európa számára új korszak kezdődött, a kontinens politika értelemben most lépett be a XXI. századba. A korábbi európai birodalmakat - a római birodalmat. Nagy Károly IX. századi, majd V. Károly császár XVI. századi birodalmát - katonai erővel párosult politikai nagyravágyás, dinasztikus manőverek kovácsolták össze. Most viszont Európa államai, szuverenitásuk egy részéről önként lemondva, kialakítják azt Atlanti-óceántól a keleti szláv országokig terjedő uniót, amelynek szerves részei az egyelőre kimaradó Norvégia, Svájc és Izland is. A most elhatározott tízes bővítéssel az EU népessége 455 millió lőre növeli kezdetben az unió bruttó össztermékét. de az így is meghaladja majd az évi 405 milliárd eurót. Ez a földkefekség legnagyobb erejű gazdasági együttese, létszámát tekintve is csak Kína és India múlja felül. A mostani bővítés következő állomásai: az Európai Parlament jóváhagyja a csúcs döntését, tavasszal megszerkesztik. 2003. április 16-án Athénban aláírják a csatlakozási szerződést. A tizenöt EU ország parlamentjei ezt megvitatják és remélhetőleg meg is erősítik, mert egyetlen tagállam ellenkezése is megbéníthatja a hatálybalépést. Az új tagoknál a parlamenti szavazáson kívül népszavazások is lesznek tavasszal. 2004. május 1- én kimondják az életbe lépést, júniusban pedig 25 ország polgárai választhatják meg az új Európai Parlamentet. 2007-ben következik Bulgária és Románia, majd távlatig Törökország. Miként foglal helyet ebben az európai együttesben Magyarország? Négy magyar kormány tárgyalt éveken át a csatlakozásról. Az elért feltételekről megoszlik a politikai erők véleménye. A Medgyessy kormány azt mondja, hogy a kialkudott feltételek az adott körülmények között a legjobbak és ők javítottak valamit a/ Európai Bizottság, majd a tagállamok által kínált ajánlaton. A Fidesz vezette ellenzék szerint a kormány lagymatagon képviselte a nemzeti érdeket és nálunk előnyösebb feltételeket alkudott ki Lengyelország és C sehország. Az igazság csak évek múlva fog eldőlni, mégpedig azon. hogy az új tagok hogyan tudnak élni a lehetőségekkel: mennyire képesek kihasználni az uniós alapokat, a költségvetési visszatérítést, mennyire támogatják saját forrásaikból mezőgazdaságukat és hogyan használják ki a most kialkudott termelési kvótákat a lejnél, a szarvasmarhánál, a gabonánál, stb. Az viszont bizonyos, hogy az EU mostohán bánt a tagjelöltekkel. Már 1999-ben eleve kis összeget határozott meg a keleti bővítésre: a tervezett hat országra 42 milliárd eurót, amelyet 2002-től 2006-ig tervezett elkölteni. Aztán csendben félretették az egyéni elbírálás képmutatóan ismételgetett elvét, nagycsoportos bővítésre váltottak át tíz országgal és azt is elhalasztották 2004- re. Nagyban az EU fösvénységén múlik, hogy Magyar- ország és társai nemzeti jövedelemben, életszínvonalban 15 vagy csak 25 év alatt érik utol az EU átlagát. Számos szakértő úgy látja, hogy az EU-nak hosszú évekre lesz szüksége a nagyarányú bővítés megemésztéséhez, főleg, ha Törökországot is felveszi valamikor, újabb célokat egyelőre aligha tűzhet maga elé. Magyar- országnak az érdeke az. hogy ne váljék másodosztály ú taggá, kiaknázza a tagság lehetőségeit a Kárpát-medence egész magyarsága számára és védje, erősítse kúlturáját. mert az bizony kívül esik az uniós hatáskörökön. László Balázs Brüsszel A tudós erkölcsi felelőssége Az emberiség történetének csak egy végtelen kicsiny szakaszára, az utóbbi ötven évre esik a tudomány fejlődésének 99 százaléka. A tudomány egységes egésszé tette a földet, lakói egyszerre élik meg a történelmet, egyszerre részesei a világon történteknek, és a tudomány és technika haladása a még meglévő politikai határokat is le fogja rombolni. Az információs forradalom adta technikai eszközök, a kép- és hangrögzítés, és - továbbítás új módszerei, a televízió. a számítógép, a világháló mindenki számára e- gyenlő eséllyel teszi lehetővé a tudáshoz való hozzájárulást. Korunk alkotó értelmiségének feladata, hogy a tudás monopolizálása helyett az információs forradalom adta lehetőségekkel élve az ismereteket, a kultúrát mindenki számára hozzáférhetővé, fogyaszthatóvá tegye. A globalizálódó világban az esély- egyenlőség ilyen formában való megjelenítése az új típusú demokrácia világméretű elterjedését tenné lehetővé. ha az ismeretek mellé morális tanulságokkal is szolgálna. Az elmúlt évtizedekben a termékké vált tudás gazdagabbá tette az embert, kiszolgáltatottá a környeztét. A tudomány eredményeinek etikáiban felhasználása komoly veszélyeket rejt magában. apokalikszishez vezethet. Az atomenergiát, a biológiai fegyvert, a géntechnikát rossz célokra is fel lehet használni. A tudós feladata, hogy megszólaljon, amikor nem szabad hallgatni. Szilárd Leó felemelte szavát, és kérte tudóstársait, a világot, hogy ne használják fel az atomenergia felszabadításának lehetőségét háborús célokra. A tudós Goethe bűvészinasához hasonlítható: a varázsigének csak az első felét ismeri. A világ titkait meg tudja fejteni, a természet erőforrásait a saját szolgálatába tudja állítani, a palackból a szellemet ki tudja ereszteni. Ám, hogy miként lehet a kártékonnyá váló szellemet a palackba visszazárni, már nem tudja. Ilyenkor kell hogy a tudós , lelkiismerete megszólaljon, . és figyelmeztesse az emberiséget az esetleges veszélyre. A generációról generációra újra- és újraszülető emberiség a tudomány eredményeit, a technikát készen örökli. Az erkölcsi tanulságokat^ technika csodáinak etikus fel- használását viszont mindenkinek, de elsősorban a hatalom birtokosainak újra meg újra meg kell tanulnia. Ezért is óriási a felelőssége az értelmiségi elitnek, a kultúra közvetítőinek, az írott és e- lektronikus sajtó képviselőinek. a szellem- és természettudományok művelőinek, a jogalkotóknak azaz az "írástudóknak". Ha sikerül megakadályozni. hogy a XXI. században ne a . gazdasági érdek legyen a legerősebb kötelék, és ha a növekedésnek még lesznek ' korlátái, ha a karácsony ünnepének, a szeretet napjának üzenete, a vox humana is befolyásolni fogja tetteinket, az emberek egymás közti és környezetükkel való kapcsolatát, ha a technika fejlődése eredményeképpen a rendelkezésre álló eszközök felhasználásában a morális szempontok is döntőek lesznek. akkor van esély, hogy emberek maradjunk. Vizi E. Szilveszter a MTA elnöke Gyászjelentés Már nincs holnap, csak ennyi volt az élei. sirassatok csendesen, mert én a szivetekben élek. Szomorúan tudatjuk olvasóinkkal, hogy DEÁK ZOLTÁN az Amerikai Magyar Szó és annak elődeinek munkatársa, támogatója, szerkesztője 2003. január 29-én életének 98. évében elhunyt. Az 1920-as években érkezett az Egyesült Államokba, szinte azóta csatlakozott a magy ar I sajtóhoz és évtizedeken keresztül írásaival tanított, és a magyar kultúrát terjesztette nagy magyar szeretetével. Gyászolják felesége. Fay. két 11a, Robert és Péter, a Magyar Szó régi olvasótábora és barátai. Emlékét megőrizzük! Őszinte részvétünket küldjük családjának A Magy ar Szó szerkesztősége Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Boldog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $40.- 1/2 Year $20.- Canada $45.- Hungary & other forcing Countries $45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magy ar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th SL New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A Magyar Színház Művészeti Fórum-a j Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 - t^crejMür^iga^itó
