Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-23 / 3. szám
Thursday, Jan 23, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. Dr. Király Béla Szent István király koronája hazatérésének 25. évfordulója Az Országház kupola- csarnokában huszonöt éve, 1978 január 6-án adta át Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke elhatározásából a Cyrus Vance külügyminiszter vezette küldöttség a koronát és a koronázási ékszereket. A 25 tagú küldöttség tagjai között volt Philip M. Kaiser budapesti nagykövet. Lee H. Hamilton, a kongresszusi albizottság elnöke, egy katolikus püspök, egy főrabbi, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és Deák István, a Columbia Egyetem professzora. A 200 tagú. számos társadalmi szervezetet is képviselő magyar átvevő bizott- bizottságot Apró Antal az Országgyűlés elnöke vezette, tagjai között volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és helyettese Aczél György. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnök- helyettese. Púja Frigyes külügyminiszter. Esztergályos Ferenc washingtoni nagykövet. Lékai László bíboros, prímás esztergomi érsek. Bartha Tibor református püspök, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a főrabbi és Illyés Gyula. Helyeselhető, hogy tekintélyes személyiségek ma. negyed század után figyelmeztetnek az eseményre. Magam részéről a tény ekről kívánok írni. és néhány tudatos félremagyarázást tisztázni személyes tapasztalataim alapján. A Szent Korona már volt távol a hazától 1440-ben a csecsemő Habsburg László számára lopatta el anyja, és csak 1463-ban került haza Mátyás király kezébe. II. József Becsben tartotta a koronát, s csak a halála utáni napon. 1790 február 21-én érkezett vissza méltó helyére. Budára. 1945-ben egy idegen hatalom által a magyarság nyakára ültetett illegális hatóság vitette ki az országból. Az. Egyesült Államok 7. hadseregének őrizetében Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség utolsó parancsnoka adta át a koronát. Horthy. volt kormányzó tudtával és jóváhagyásával. De ez nem tekinthető államok közötti megállapodásnak, ezért semmiféle nemzetközileg érvényes joga nem volt A- merikának a visszatartására. Szent István koronáját és a koronázási ékszereket az USA kincseit őrző Kentucky állambeli Fort Knoxban helyezték biztonságba. 1945-ben az USA hazaküldte a Szent Jobbot. A nemzet hálás örömmel és tisztelettel fogadta az ereklyét, az Egyesült Államok népszerűsége pedig magasba szökött. 1946-ban a Nagy Ferenc vezette küldöttség visszahozta az ország arany- tartalékait. de a korona hazahozatalát akkor még nem tartotta volna szerencsésnek a miniszterelnök. Az ereklyék maradtak. 1977-re már hosszabb ideje voltak távol a hazától, mint bármikor korábban. Az amerikai elnöknek joga volt a koronázási ékszerek hazaküldésére, mert sem törvén). sem rendelet, sem nemzetközi egyezmény nem tette szükségessé vagy jogossá azok visszatartását. E- gyetlen mód lett volna az elnöki elhatározás végrehajtásának megakadályozására. ha a kongresszus valamelyik háza napirendjére tűzte volna az ügyet. Ebben az esetben mindaddig, amíg határozat nem születik az elnök nem cselekedhetett volna. Voltak a törvényhozás két házában elegen, akik hajlandók és képesek lettek volna az ügyet napirenden tartani ítéletnapig. így próbálkozott Mary Rose Oakar. Ohio állam jelentős számú amerikai-magyar által lakott választókörzetének kongresszusi képviselője. A korona hazatérésének megakadályozása Oakar asszony számára a politikai túlélés kérdése volt. Újraválasztásához szüksége volt a magyarok szavazatára, ezért a- zok nézetét képviselte. A hazaküldés kronológiája a következő volt: A Carter-kormány hazaküldés mellett szóló reálpolitikai szempontjai között található többek között az amerikai-magyar kapcsolatok javításának szándéka, a magyar kormány által aláírt és tiszteletben tartott Helsinki Egyezmény szellemének erősítése, figyelembe vették azt is. hogy a magyar kormány rendezte az államosításokkal amerikai állampolgároknak okozott károkat. és a háborús jóvátétel i tartozásait is kiegyenlítette. 1977 tavaszán a Carter-kormány elérkezettnek látta az időt az ereklyék hazaküldésének előkészítésére. Titkos tárgyalások kezdődtek, amelyeket magyar részről Nagy János külügyminiszter-helyettes, amerikai részről Philip M. Kaiser budapesti nagykövet folytatott. Az ereklyék hazaküldéséhez előnyös légkört tovább javította a kormány számára 1977. szeptember 13-án kiadott elnöki utasítás az Egyesült Államok "politikájára Kelet-Európa irányában". kotmánya szerint mindkét ház tavaszi ülésszaka január 3-án kezdődik. 1977 november 4-e volt. Az 1978 január 3-án összeülő kongresszus bármely háza még aznap egy soros döntéssel napirendjére tűzhette és tűzte volna a magyar ereklyék ügyét. Ez az elnöki terv végrehajtását megakadályozta volna:a korona Amerikában maradt volna. Megindult a harc az időért. Jimmy Carter elnök erkölcsi főlénye és eltökéltsége az Carter ebben leszögezte, hogy "Magyarországgal a kapcsolatot javítani kell. érzékeltetve az USA erre íráV % * nyúló jó szándékát, amit Szent István koronájának hazaküldésével mutat ki. A korona hazaküldése után az Államok gazdasági megállapodást célzó tárgyalást kivan kezdeni Magyarországgal." Még az elnöki utasítás előtt a magyar kormány elfogadta azt a kezdettől hangoztatott amerikai követelést, hogy a hazatért ereklyéket az azokat megillető ünnepélyességgel fogadja, és Budapesten történelmi jelentőségű helyen állítja ki. úgy. hogy honi és kiil földi magyarok és a nagy- közönség megtekinthesse. A tervezés és a két kormány közötti egyeztetés zavartalanul haladt. A The New York Times november 2-ai száma szenzációként közölte Jimmy Carter elnök elhatározását a magyar ereklyék hazaküldéséről. Ez indította el azt a folyamatot, ami a Kongresz- szus bevonásával meg akarta akadályozni a tervet. November 4-én jelent meg Oakar képviselőasszony Carterhez intézett tiltakozó nyílt levele és kérelme a Ház Nemzetközi Bizottságának azonnali összehívására, hogy az határozatot hozzon a terv megtiltására. Az USA alelső pillanattól kimutatkozott az ellenfele, főleg Oakar asszony politikai opportunizmusával szemben. Carter a nyílt levél publikálásának napján , november 4-én kihirdette végleges döntését: a magyar ereklyék hazakerülnek. Világszerte a média és a tudományos világ vitái következtek. amelyeken pro és kontra vélemények egyaránt elhangzottak. Magam a 13- as (közszolgálati) TV csatornán november 6-án lefolyt vitában álltam ki az elnök döntése mellett. 7-én 12 órakor a New Jersey állambeli Highland Lakes-i otthonomból a következő táviratot küldtem: (angol nyelven) "Jimy Carter elnök úrnak. Fehér Ház, Washington, D.C. Az '56-os forradalom magyar szabadságharcos alakulatainak főparancsnokaként és amerikai állampolgárként is hálával támogatom bölcs elhatározását, hogy Szent István koronáját a magyar nemzetnek visszaküldi- Tisztelettcl: Király Béla vezérőrnagy, történelem professzor New York város egy etemén a Brooklyn Col- lege-ban és a Doktori Fakultáson." 1977 november 9-én reggel 9 órakor Washingtonban, a Kongresszus Rayburn épületének nagytermében Nagy Ferenc volt miniszterelnökkel a koronázási ékszerek hazaküldését támogatni szándékozó - nem a kormányt képviselő - tanúként vártuk a Ház Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának európai és közel-keleti al- bizottsági ülésének kezdetét. Számos kormánytag is jelen volt tanúvallomás tételére. A terem másik oldalán tíz amerikai-magyar és egy nem magyar származású amerikai állt készen a korona hazaküldése elleni tanúskodásra. A hatalas terem padjait az Ohio államból buszokon odaszállított hallgatóság töltötte meg. Az albizottság célja Oakar képviselőnő határozati javaslatáról meghallgatás tartása és határozathozatal volt. Félő volt. hogy az elnöki elhatározás ellen születik döntés, s akkor jogi hercehurcával el lehet halasztani az ereklyék hazaküldését január 3-ig. amikor az összeülő Kongresszus egyik háza ezt a határozatot biztosan napirendjére tűzné. Ezzel a Carter-terv megbukott volna. Ha az emigrációnak valami befolyása lehetett a hazaküldés ügyére, az most itt. az albizottság ülésén adódott. Meg lehet-e akadályozni bármilyen határozathozatalt, ez volt a kérdés. Ha igen. Carter terve megvalósul. Erre a "csatára" álltunk készen Nagy Ferenccel a tizenegy ellenzővel szemben. Érdekes lenne itt beszámolni hogyan folyt le az ülés. Legyen elég annyit mondani, hogy az elbizottság nem hozott határozatot, hanem, nyitva hagyta a kérdést. Oakarék a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, de ott is vesztettek. November 29-én már biztos volt. hogy az e- reklvék hazakerülnek. Ezen a napon íródott levelet hozott a gy orsposta számomra: "Tisztel Király Tábornok! Köszönetét szeretnék mondani Önnek az Európai és Közel-keleti Albizottság előtt tett remek tanúvallomásáért, melyet Szent István koronájának a magyar néphez való visz- szatérése ügyében mondott. Valóban nagy ra becsültük véleményének ő- szinteségét, mely hasznos folytatás a 8. oldalon
