Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-05-22 / 20. szám

6. Amerikai Magyar Szó Átbillent a közel- és közép keleti erőmérleg Az iraki háború befejezése egy csapásra alapjaiban vál­toztatta meg a Közel-Kelet stratégiai erőmérlegét. Irak ki­esése, az ottani amerikai katonai jelenlét semlegesíti a még mindig elég instabil Iránt, sakkban tartja a Libanont is ellen őrző Szíriát és rajta keresztül az iráni és palesztin radi­kálisokat. Közvetlen kapcsolat jön létre a “szövetséges” Jordániával, amely viszont a majdani Palesztivával lesz határos: Palesztina igy voltaképpen gyűrűbe kerül. Az isz­lámista török vezetés megkerülhető lesz: Incirlik légibázisa ugyan fontos a NATO számára, de Irak ellenőrzéséhez már nincs rá szükség. Az iraki kurdok pedig Amerika szövet­ségesei. Irak ráadásul kapcsolatot jelent néhány volt szovjet köztársasággal is. Rumsfeld ugyan kijelentette,, hogy az Egyesült Államok nem akar Irakban állandó légibázisokat létesíteni, de ez nem “mai” kérdés: legalább két évig - mások szerint legalább ötig - nem is lesz az. A szaúdi olaj nagyon fontos Amerikának, de Rijádnak is fontos az olaj amerikai felvevő piaca. A Perzsa-öbölt ma már lényegében az Egyesült Államok ellenőrzi Irakból, Kuvaitbó) , Katar­ból, az Egyesült Áarab Emírségekből, Ománból. Nem két­séges, hogy Jemen kinek fog segítséget nyújtani a Vörös­tenger, az Adeni-Öböl, illetve a Bab-el Mandeb szoros ellenőrzésében. S igy még Kelet-Afrika partjai is szem előtt lesznek. Nyugat-Európa Mindenki Nyugatra igyekszik mostanában, mintha elfe­lejtenék, hogy más virágzó tájak is vannak, és mindenkinek ott kell élni ahol van. Azt is sokan elfelejtik, hogy talán a Nyugat nem akar annyi nyugatit. Gondoljunk csak az I világháború utáni Népszövetségre, amelyet a nyugati nagyhatalmak hoztak létre, és arra volt hivatott, hogy megőrizze a békét Európában. Ha kell fegy­verrel is. Amikor a németek elfoglalták a Népszövetség kreálmányát Csehszlovákiát, Nyugaton csak legyintettek, a szlovákokért csak nem megyünk háborúba. Amikor el­foglalták Ausztriát a Nyugat úgy gondolta, azok is németül beszélnek, tehát hazatértek a nagy anyaország keblére. Mikor a lengyeleket foglalták el a Nyugat arra gondolt, hogy majd a két gonosz a szovjet és a német fogja egymást kivérezni. Szóval egyedül csak Németország akart kelet felé ter­jeszkedni, de ott egy hatalmas birodalommal találkozott. Ezért hát Nyugatra fordult és bekebelezte Nyugat-Európát. Németország Európa közepe - mondják. Tőle számítódik Nyugat és Kelet. Őrá van osztva az a szerep, hogy az orosz horda, a szláv veszély ne szabaduljon rá a kifinomult, elpuhult ellustult nyugati polgárokra. Akik még akkor is megoldásokon törik a fejüket amikor fegyverhez kellene nyúlni a függetlenség megőrzéséhez. Inkább mások vérez-t zenek és fizessék a háború árát. Nyugat-Európa tehát a< Benelux államokat, Franciországot és Angliát foglalja magában, amikor az az angoloknak is megfelel. Német-1 ország nem tartozik ide mert túl erős, túl domináns. A többi államok túl messze vannak földrajzi és társadalmi fej­lettség értelemben. Még akkor is, ha azok Dél-Nyugaton fekszenek, mint Spanyolország vagy Portugália. A Nyugat- _ Európa-iak nem akarnak sem versenytársakat sem szegény barátokat. Az előbbit azért nem, hogy kiderüljön, hogy nem is olyan erősek, mint ahogyan azt sugallják. Az utóbbit - pedig azért nem, mert azon nem lehet annyit keresni. Ez a nézet az EU-ban sem fog változni. Deák Pál ii'' ........................ Thursday, May 22. 2003 Kell-e félni az iszlámtól? A nyugarti civilizáció országaiban manapság egyre többször hangzik el ez vagy hasonló aggo­dalmat és félelmet rejtő kérdés, főként az iszlám európai terjeszkedésével kapcsolatosan. A félelem olyan érzés, ami általában egy ismeretlen dologgal való szembesülés eredmé­nye. Az iszlám szó engedel­mességet jelent, az egy igaz Isten (arabul: Allah) aka­ratának való engedelmes­séget. A házasság és család szentsége alapvető tanítása az iszlámnak. A gazdasági, kereskedelmi életben célja a szociális mérséklet, tiltja az uzsorakamatot, a kizsákmá­nyolást és a lopást, de nem ítéli el a gazdasági gyarapo­dást, ha annak megszerzése tiszta, becsületes úton tör­ténik, és ha a gazdagok be­tartják az iszlám öt alap­pillére (az egyistenhitről szóló hitvallás, imádkozás, adakozás, ramadáni böjtölés, mekkai zarándoklat) közül a harmadikat, az igazságos­ságra és a mértékletességre hív, óva int a túlzás, vala­mint a fizikai és az erkölcsi romlás minden formájától. Magas fokú higiéniát követel követőitől, tiltja az alkohol, a kábítószer fogyasztását. Fontos hansúlyozni, hogy az iszlám elfogad sok bibliai prófétát, például Noét, Áb­rahámot, Mózest és Jézust (akit nem tekint isteni sze­mélynek), és őket Mohamed előtti igaz prófétáknak tartja. Egyetért sok bibliai kijelen­téssel, azonban rámutat arra, hogy bár a mai Biblia eredeti formája Istentől származik, utóbbi már elveszett. Az isz­lám szerint a Korán az utol­só és lezáró isteni kinyi­latkoztatás, és már 1400 éve változatlan. Az iszlám jel­legzetessége a túlvilági életben és feltámadás napján történő isteni ítélkezésben vetett hit erőteljes hatása a mozlimok mindennapjaira. A nagy Ottomán Biro­dalom az első világháborúig még hivatalosan összetar­totta a mai iszlám országok többségét, de 1924-ben el­törölték a kalifátust, a máso­dik világháborút követően pedig többségükben elmara­dott, szegény iszlám államok nyerték el függetlenségüket, amelyek politikailag és gaz­daságilag még mindig füg­genek volt gyarmatosítóiktól és a Nyugattól. Az Iszlám Konferencia az összetartó Erő Ám a nyugati gondol­kodás, az onnan beáramló nacionalizmus és szocia­lizmus, akárcsak nyugaton, az iszlám világban sem tudott rendet, igazságosságot és békét teremteni. Ezért jelentek meg az iszlám világban a XX. században egymás után fundamentalista (az iszlám alapjaihoz ragasz­kodó), a középkori di­csőséget visszahozni akaró csoportok. Működik az Isz­lám Konferencia szervezete is, ami 52 iszlám tagor­szágból áll, s egyre több tudományos, kulturális és politikai eredményt ér el, és próbálja képviselni a világ ma már 1.5 milliárd mozlim lakosát. Európában ugyan­ebben az időben megköze­lítőleg 25 millió mozlim él, és elég jól megférnek a nem mozlimokkal. Észak-Ame- rikában körülbelül hétmillió mozlim él. Ezek az adatok napról napra változnak, hiszen az iszlám az Egyesült Államokban, de Európában is a leggyorsabban teijedő vallás. A világ eközben nyugaton nem biztonságos, nem békés és nem elégedett. A nyugati civilizáció ma nem törődik az igazságos­sággal és a mérsékletes­séggel. Ehelyett megnyitotta kapuit a túlzás, az igazság­talanság és a megszentség- telenítés előtt, ami azzal járt, hogy a családot és társa­dalmat a lelki betegségek és a szexuális úton terjedő betegségek, valamint az egyre jobban terjedő bű­nözés árnyékolja be. Ha­talmas rétegeket érintenek a híres társadalmi betegségek, mint az alkoholizmus és a kábítószer használat, vala­mint a prostitúció. Az iszlám előírja a nem iszlám országban tartózkodó mozlimok számára a nem­zetközi szerződések betar­tását, de emellett az adott oszág törvényeit is be kell tartaniuk addig a határig, amíg ezek a törvények nem veszélyeztetik őket vallási hovatartozásuk miatt, és nem bánik igazságtalanul velük egy adott kormány. Tisztelni kell annak az államnak a szuverenitását, amely bizton­ságot garantálva és munka­helyet biztosítva fogadja be a mozlim bevándorlók mil­lióit. Példamutatóan, erköl­csösen és barátságosan kell viselkedniük a mozlimoknak a befogadókkal, és azt, hogy tiszteletben kell tartani vallási hagyományaikat, nem szabad őket sértegetni, val­lásuk gyakorlásában akadá­lyozni. Ezek lennének a legfontosabb alapelvek, amelyeket az iszlám előír és megkövetel, és az a mozlim, aki ezektől eltérően cselek­szik, az Allahhal szemben vétkezik. Elkötelezett hit Az iszlám vallás többségi aránynál sem kényszerít senkit az iszlám elfo­gadására. Ez különbözteti meg az iszlámot a vak hittől és pillanatnyi érzelmi la­bilitás miatti szektákhoz csapódástól, hiszen a Korán gondolkodásra és tapasz­talati, logikai ismeretszer­zésre int, ugyanakkor nem kényszerít senkit arra, hogy így gondolkodjon, amire élő példa, hogy tiszteletben tart­ja az "írás birtokosainak", a Biblia követőinek hitét, és a velük való békés együtt­élésre, igazságosságra szólít­ja fel a mozlimokat. Bátran felelhetünk tehát a címben feltett kérdésre: nem, egyáltalán nem kell tartani az iszlámtól. Abdul Fattah Munif Jemen Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhatta^CabeFtelevízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom