Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-22 / 20. szám
Ára: 1.00 dollár Amerikai VOL. LVII. No. 20. Thursday, May 22, 2003 Olvassa New York lOjl éves magyar nyelvű hetilapját í ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. i 130 E 16th Street. New York. N^fáOOC&Ái^ í Tel: (212) 254-0397 Fax : (212) 254-1584 Nyolc nap Erdélyben Nyolc napot töltöttem Erdélyben, a Csíkszeredái Pallas Akadémia Könyvkiadó hívott meg, amely most ünnepelte alapításának tizedik évfordulóját. Szereztem igen biztató élményeket és gyakran aggodalomra okot adó tapasztalatokat. A biztató élményt mindenekelőtt a székelyföldi magyarság lehetőségeinek bővülése és intézményeinek gyarapodása jelenti. Mára a még évtizede is provinciális tespedésbe merült régió mintha újjászületőben lenne. Egyre-másra jönnek létre az új gazdasági vállalkozások és kulturális intézmények, közöttük folyóiratok, lapok, könyvkiadók. Sokasodnak és erősödnek a magyar oktatási intézmények, mint például az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelynek Nagyvárad és Kolozsvár mellett Marosvásárhelyt és Csíkszeredában is van cam- pusa. Ottlétemkor avatták fel ünnepélyesen az egyetem Csíkszeredában megnyílt karának könyvtárát, amely máris több tízezer kötet birtokában várja a magyar egyetemi hallgatókat (és persze számít a magyar- országi könyvtárak, közintézmények támogatására.) Most mégis inkább a- zokról a tapasztalataimról szeretnék számot adni, amelyek elgondolkodásra és remélhetően cselekvésre biztatnak bennünket, magyarországi értelmiségieket. Magyarország egy esztendő múltán az Európai Unió teljes jogú ragja lesz.. Románia maga is aspirál a tagságra, és ezt az előjelek szerint 2007-ben szerezheti meg. Előttünk van tehát néhány olyan esztendő, amikor Magyarország már az unió tagja lesz, Románia még nem, és az erdélyi magyarság európai integrációs felkészítésében éppen ennek a néhány esztendőnek lesz igen nagy szerepe. Vagyis a magyarországi szomszédsági politikának, nemzetpolitikának ezeknek az esztendőkben igen nagy feladat- tömeget kell magára vállalnia. Olyan mértékben kellene megerősítenie ezekben az években az erdélyi magyarságot, az erdélyi magyar intézményrendszert, hogy ez a magyarság azután maga is aktív tényezője legyen az európai integrációnak. Ez a "helyzetbe hozás", legalábbis az én véleményem szerint igen nagy mértekben az erdélyi magyar kulturális intézmények működésének teljesebb megalapozását követeli meg. Az erdélyi magyarság mint nemzeti közösség sokat nyert a romániai rendszer- változással, mindenekelőtt a felemelkedés lehetőségét abból az elnyomót és kiszolgáltatott sorsból,amelybe a bukaresti kormányzat taszította, és például a Székelyföldön nagyjából megszerezte valamiféle önkormányzatiság felépítésének a lehetőségét is. Ennek az önkormányzatiságnak azonban (egyelőre) nincs, nem lehetett politikai intézmény- rendszere: a román kormány, a román törvényhozás és a román közvélemény ridegen elzárkózik bármiféle politikai autonómia gondolata elől. Ugyanakkor a kultúrális autonómiának szinte létrejött a maga intézményrendszere (a felsőfokú oktatásban, az iskolahálózatban, a tudományos, irodalmi, művészeti szervezetekben és a nyomtatott, illetve elektronikus sajtóban). Ez az intézmény- rendszert kellene az eddigieknél még jobban megerősíteni és kiteljesíteni. Szellemi és politikai támogatással és persze anyagi segítséggel, mert valljuk meg, hogy az a magyar költségvetésből eredő támogatás, amelyet az erdélyi magyar kultúrális intézmény- rendszer a két nagy közalapítvány (a Illyés és az Apáczai Közalapítvány), valamint különféle minisztériumi keretek jóvoltából kap, egyelőre nagyon kevés. Az Illyés Közalapítvány nagyjából évi egymilliárd forintból gazdálkodik, ez a magyar költségvetés esetében annyit jelent, mintha valakinél lenne ötezer darab egyforintos pénzérme és ebből egyetlen darabról le kellene mondania. Az erdélyi és többi kisebbségi magyar kulturális intézményrendszer kívánatos megerősítése ennek az összegnek a töbszörösét követeli meg. Emellett igen nagy mértékben akadályozza az erdélyi magyarság politikai megerősödését és európai felzárkózását az erdélyi magyar politikai elitnek az elmúlt esztendőkben bekövetkezett szétesése, a kiéleződése, amelyet magam is tapasztalhattam hosszúra nyúlt erdélyi utam során. Az erdélyi magyar politikai elit és ennek artikulációja: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség korábban sem nélkülözte a belső ellentéteket,mindazonáltal egységbe tudta fogni a kisebbségi társadalom (az erdélyi magyar nemzeti közösség) különféle csoport- érdekeit és politikai törekvéseit. Az egység létrehozásának ez a politikai akarata mára az erózió áldozata lett. Közismertek azok a konfliktusok,amelyek az RMDSZ irányító magja és a szervezet peremvidékére szorult csoportok, mindenekelőtt Tőkés László püspök és eszmetársai között létrejöttek. Ezek a konfliktusok nem kis részben a magyarországi pártpolitikai küzdelmek mintájára, ezek közvetlen hatására jöttek létre. A mögöttünk álló négy-öt esztendő igen káros következménye volt az, hogy az erdélyi magyar politikai elit Amerikai támaszpont Magyarországon? Amerikai és brit sajtóértesülések szerint az amerikai katonák egy részét Magyarországra kívánják telepíteni Németországból. A kormány egyelőre nem kapott ilyen felkérést, de Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Washingtonba jött, ahol szóba került Magyarország újabb felajánlásai. A Los Angelesi Times információi szerint az Egyesült Államok - többek között az iraki háború kapcsán mutatott passzivitás miatt - megszünteti németországi támaszpontjait. A lap úgy tudja, hogy a Németországból kivont amerikai csapatokat a lojálisabb kelet-közép-európai országokban helyezik el: Lengyelország, Bulgária és Románia mellett szóba került Magyarország is. A brit Independent szerint az Első Páncélos Hadosztály 17 000 katonája már nem tér vissza Németországba, hanem a szövetségi rendszer más államaiban, igy például Magyarországon keresnek számukra helyet. Európában eddig 112 000 amerikai katona állomásozott, 80 százalékuk Németországban, a friss NATO-tagok pedig nemcsak politikailag támogatták Washington háborús erőfeszítéseit, hanem stratégiai támaszpontokat is tudtak számukra biztosítani.. Kormányzóváltozás Bagdadban A magyar kabinet várhatóan egészségügyi alakulatot küld Irakba Bagdadba érkezett Paul Bremer, az Egyesült Államok új iraki kormányzója, aki nem volt hajlandó nyilatkozni arról, mikor adják át a köz- igazgatás irányítását az átmeneti iraki kormányzatnak. ___________ __ Eddig 29 ország jelezte, hogy részt vállalna az iraki békefenntartásban „Felesleges az ENSZ vagy akár az Európai Unió felhatalmazására várni a békefenntartók ügyében, mert erre nincs reális esély - mondta Kovács László magyar külügyminiszter. viszonylagos belső szolidaritása megrendült, és mára szinte áthidalhatatlan eszmei konfliktusokat és érdekellentéteket tapasztalhattunk. Nem kerülhető meg ebben a tekintetben a magyarországi politikai tényezők, mindenekelőtt korábbi kormányzat stratégiai térnyerésre berendezkedő politikájának a felelőssége. Márpedig ha az erdélyi magyar politika terében éles verseny alakul ki, és az ott élő magyarság politikai akaratát egymással küzdő csoportok kívánják érvényesíteni, könnyen megtörténhet, hogy a következő romániai választások után az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Nyolcnapos erdélyi utazásom legfőbb tanulsága ezért abban áll, hogy a magyar- országi politikai elitnek, a politikai pártoknak az eddignél jobban fel kell ismerniük felelősségüket az erdélyi magyar nemzeti közösség jövőjének alakításában. Ezt a nemzeti közösséget egyszerűen nem szabad kiszolgáltatni a hazai pártharcok taktikai érdekeinek. Máskülönben az erdélyi magyarság kívánatos európai integrációja nem lehet sikeres. Pomogáts Béla
