Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-08 / 18. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. No. 18. Thursday, May 8, 2003 \\t AMERICAN HUNGARIAN WORD. Inc. U30 E Tóth Street. New York. N;Y 110003 Kossuth amerikai látogatása: sarokkő az amerikai-magyar kapcsolatokban 1851. december 4 és 1852. július 14 között tett amerikai utazás alatt Kossuth Lajos hihetetlen tisztelettel, csodálattal és rajongással találkozott. Ahogy ezt egy történész megjegyezte, Kossuth elvesztett ügye Amerikában valóságos "nemzeti mánia" rangjára emelkedett. Amikor az Egyesült Államokba érkezett, ünneplése La Fayette márki történelmi fogadtatásához volt hasonlítható, s keresztül utazván Amerikán hatszáz ékesszóló beszédet mondott. A New York Times, értékelvén Kossuth utazását, a következőket írta: "Ezentúl évtizedekig nem lesz más, amire az emberek büszkébbek lehetnének, mint hogy őt látták, őt hallhatták, s akár a kezét is megragadhatták Magyarország nagy államférfiának, a XIX. század hősének, az Epi- mondasnak, aki az utolsó görög az európai krónikában. Diadal kísérje útját!" Kossuth az Egyesült Államoktól Magyarország támogatását kérte, arra kívánta rávenni az amerikaiakat, hogy politikailag avatkozzanak be Magyarország oldalán. Ügyét a Fehér Házban is előterjesztette amikor Millard Fillmore elnökkel találkozott. Az elnök kifejezésre juttatta, hogy magánemberként mélységesen együtt érez a magyarokkal, ám hivatalos minőségében - emlékeztette nagyra becsült vendégét arra, hogy az amerikai külpolitika a semlegesség jegyében elkerüli a más nemzetek bel- ügyeibe való beavatkozást. Kossuth azonban nem maradt tétlen. Habár érzékelte Amerika mély elkötelezettségét a semlegesség mellett, tudta azt, hogy mint felemelkedő világhatalom, az -.Egyesült Államok a végtelenségig nem folytat- J hatja a be nem avatkozási politikát. A Kentucky állambeli Louisville-ben tartott beszédében így fogalmazott: "A semlegességhez, mint állandó politikai vezérelvhez lehetetlenség egy nagyhatalomnak ragaszkodnia. Csak kis országok, mint Svájc és Belgium tudnak működni a semlegesség talaján állva. Nagyhatalmak semlegesek maradhatnak bizonyos esetekben, de nem . tehetik a semlegességet politikájuk állandó alapelvévé, s főképpen nem maradhatnak semlegesek, ha figyelemmel kívánnak lenni az alapelvek érvényesülésére. Nagyhatalmak soha nem tehetnek úgy büntetlenül, mintha egészében nem lenne hatalmuk. A semlegesség, mint alapelv, közömbösséget jelent a világ állapota iránt, s esélyt teremt más nagyhatalmak számára, hogy rékénysze- ritsék érdekeiket a közömbös hatalomra.” Kossuth előre látta Amerika szerepét a világpolitikában, s magyarként üdvözölte azt. Ahogy január 12-én Annapolisban mondta: "Van remény számunkra (értsd: magyarok számára) a világban, mert van Isten az égben, és van egy Amerika a földön. Lehet, hogy a mi leírhatatlan fájdalmunk kellett ahhoz, hogy Amerika dicső sorsa beteljesedjék, hogy ezután menedéke legyen az elnyomottaknak, hogy megfiatalítván Európát a jövőben az emberiség szabadságának pillérévé válhasson." Valóban, hogy megváltoztak a dolgok Kossuth nevezetes látogatása után! O rámutatott a jövendő erős amerikai-magyar barátságra, amely csúcspontra jutott Magyarország szövetségessé válásával, amikor a NATO tagjai sorába lépett. Az ember csak találgathat, micsoda szenvedélyes és megragadóan ékesszóló beszédeket tarthatna nekünk Kossuth, ha láthatná a közelmúlt magyar történelmének e hihetetlenül gyors fejlődését! Végezetül, bár nem szeretnék vitába bocsátkozni, a jelenleg folyó iraki háborúról, inkább nézzünk a konfliktus mögé! Nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy az amerikai-magyar barátságot, valamint a jó transz-atlanti kapcsolatokat ápolni szükséges, és tovább kell erősítenni. Igen, Magyarország Európában van. Magyarországnak az Európai Únio tagjává kell válnia. Am ha figyelembe vesszük a francia köztársasági elnök, Jaques Chirac minap tett, fenyegetően hangzó kirohanását azok ellen a közép- és kelet-európai országok ellen, akik vették a bátorságot, hogy Amerika mellett kiállva gyakorolják közelmúltban helyreállított szuverenitásukat; ha figyelembe vesszük az Európa Únio finoman szólva sem együttérző állásfoglalását a státustörvény tekintetében, a- melyet Magyarország azért fogadott el, hogy kinyújtsa segítő kezét azon magyar nemzettársai felé, akiket Trianon óta különböző szintű elnyomásnak, hátrányos megkülönböztetésnek, és nemzeti türelmetlenségnek vetettek alá; ha figyelemmel vagyunk arra, hogy Magyar- ország szomszédsága korántsem mindenütt megállapodott, ahogy erre a Zoran Djindjic elleni merénylet határozottan figyelmeztet bennünket, és még- egyszer, figyelembe véve mindezeket és velük összefüggésben álló eseményeket, vajon Magyarország nem mindható-e mégis szerencsésnek azért, hogy Amerika szövetségese lehet? Anyák napjára! Szeretettel köszöntünk minden édesanyát! „MI Ő NEKÜNK?" „S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O, Pistikám, szeresd, tisztelt, imádd! Mi ő nekünk? Azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom: De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólitaná tőlünk őt az ég...” (Petőfi S.: István öcsémhez) Hanyagság volna részemről, ha elmulasztanám megemlíteni, hogy már az eltelt rövid idő alatt is, amióta a NATO tagállama, Magyar- ország bizonyította: szolgáltatója is, s nem csak fogyasztója a biztonságnak. Tudatosan választott vezetéssel a magyar politika úgyszintén fontos szerepet játszhat mind az Európai Unió ügyeiben, mind a transzatlanti kapcsolatokban. Valóban, Magyarország teljesen indokoltan, és bizalommal fogalmazhatja meg saját érdekeit, ahogy azt Kossuth is tette, hazája mellett érvelő erőteljes beszédeiben. Példának okáért, vajon az Atlanti-óceán két oldalán nem emelhetne fel minden magyar együtt a i hangját, a szokásosnál kissé erőteljesebben is, hogy előmozdítsa egy alapvető magyar érdek érvényesülését, amely történetesen egybevág az Egyesült Államok as a NATO érdekeivel? A biztonság, a stabilitás és a demokrácia előmozdításáról beszélek a soknemzetiségű Közép-Eu- rópában, amelyet csak a í kisebbségi jogok érvényesítése tud garantálni. Kossuth megingathatatlan elkötelezettsége az alapértékek mellett, és előrelátása az amerikai-magyar kapcsolatokat illetően kitűnő példa mindazok számára, akik megpróbálnak az ő nyomdokaiban járni. Ifj- Koszorús Ferenc in, ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax : (212) 254-1584