Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-04-24 / 16. szám
Thursday, April 24,2003 Amerikai Magyar Szó 5. Emlékezés Körösi Csorna Sándorra „Egy szegény árva magyar..." "Éppen vasárnap délután látogatásomra jővén, így szóla: 'No, holnap Isten segedelmével indulok!' ... Akkor barátságos beszélgetések között megittuk a búcsúpoharat egy üveg tokaji mellett. Másnap, azaz hétfőn reggel, újra belép a szobámba, könnyűszerűleg öltözve, minthacsak a mezőre indulna, frissülés végett ... le sem ült, hanem csak ennyit mondott 'Még egyszer kívántam látni.' Ekkor mindketten kiindultunk a Szentkirály utcán, mely a Szebeni útnak vezet. Itt a mezőn végképpen megváltunk. Sokáig néztem utána, míg a Marosig elhaladt és szivemben a mentem mor- talia tangunt érzelme meg- sajdult." így indult 1819 novemberében, Nagyenyedről Ázsiába, az ősök nyomába, Körösi Csorna Sándor. Csupán "egy zöld viaszos vászon Tarisnyát" vitt a vállán, de szivében és eszében a két haza: "Magyar- és Er- délyország népének megbízását." A feltámadott nemzeti öntudatnak dicső ősökre volt szüksége, Kelet birodalmaira, a még ott élő magyarokra . . . "Ha tehát Körösink 1819-ben eredetünk kifurkészésére szánta magát. . . valósággal létező közkívánatnak hódolt."..... Kemény Zsigmond megállapítása telitalálat a korabeli nemzet várakozások vonatkozásában. A "bamaszög" arcú, fekete szemű fiú, a negy- enyedi Bethlen-kollégium "deákszolgája" lett, 1799- ben. Messziről indult, székely határőr katonafiaként a Kovászna melletti Kőrösön született. A család, hogy szegénységét enyhítse, az ottani szokás szerint szita- és rostakészítéssel is foglalkozott. Az enyedi "deákszolga"-sor nagy emelkedés volt a számára. Amikor pedig angol ösztöndíjjal a Georgia Augusta, a göt- tingeni egyetem hallgatója lett 1815-ben, megnyílt előtte a lehetőség, hogy "forró óhajtatát": "vajha nemzetünk eredetét földeríteni sikerülne" - tudományosan megalapozza. Az arab nyelvet tanulmányozta Johann Gottfried Eichhorn vezetésével, remélvén, hogy az arab törKőrösi Csorna szobra a Magyar Tudományos Akadémián. ténészek munkáiban valami fontos adatra lelhet. Élő és holt idiómák tucatját hódította meg, egy célra rögzített figyelemmel, tántoríthatatlan szorgalommal. A vándor útrakelt: Bukarest, Szófia, Plovdiv, Alexandria, Ciprus, Aleppo, Bagdad, Teherán . . . Innen 1821, március 21-én indult tovább Bokharába, Kabulba. Kasmírt 1822-ben éri el, Lehnél azonban nem jut tovább. Pénze kevés, a Jarkenbe vezető út veszedelmes. Visszafordul Lahor felé. Ekkor következett be az a fordulat, amely Körösi Csorna útját húsz esztendőre más irányba terelte. Találkozott Mr. Moorcrofttal, az angol kormányügynökkel, aki felkeltette a figyelmét a tibeti nyelv iránt. Embertelenül nehéz körülmények között, lépésről lépésre, egyre mélyebben hatol egy ismeretlen kultúra világába. A zanglai lámakolostorban 1823-24-ben dolgozik, majd egy zansz- kári falu, Tetha következik, azután a puhuktali lámakolostor és 1827-30-ban, 9,500 láb tengerszint fölötti magasságban, a kanami kolostor, Dr. Gerard, a Himalája vidékének első orvosutazója, itt látogatta meg, 1829-ben: "A hideg itt nagyon kemény, és ő egész télen át írózsámolyánál ülve, tetőtől talpig gyapjú holmikba burkolózva, reggeltől estig dolgozott, pihenés és melegítő tűz nélkül; munkáját csak igénytelen étkezései szakítják meg, amelyek változatlanul mindig zsíros teából állnak." A 40,000 tibeti szót tartalmazó szótár és társa, a nyelv szerkezetét feltáró grammatika, 1834-ben jelent meg.Készítette Körösi Csorna Sándor, erdélyországi székely-magyar..." Művei 1836-ban érkeztek haza, Magyarországra. Az Akadémia 1833-ban levelező tagjává választotta. Az őskereső nemzeti romantika bizonyára nem egy ismeretlen és távoli nép nyelvének leírását várta tőle. Csorna szinte a maga mentségére így ír: "Nem a célból küldöttem ezen könyveket, mintha azokat Erdélyben tanulni kellene, hanem, hogy lennének mintegy bizonyságai hálámnak s ázsiai tanulmányaimnak, s hogy míg a tudósok ezekről Ítéletüket megteszik, lássa a világ, hogy az ázsiai tudományosság kútfejei megnyitására mi is tettünk valamit." S ez a "valami" nem is kevés. Ma ezt úgy fogalmazza a tudomány, hogy Körösi Csorna Sándor az európai tibetisztika megalapítója, a tibeti filológia és klasszikus irodalom, főleg a lamaista - buddhista kánon alapvető kérdéseinek feltárója. S a nagy álom? Az őshaza? Erről sem feledkezett meg közben eltelt 20 esztendő alatt. Imént idézett levelében írja: "sokat láttam, hallottam, s tanultam, de keveset célunkra szolgálót; - népünket a különböző nyelvek a magyar vagy onogur alapra támaszkodva illetik más-más névvel. Az onogur török eredetű szó, így emlegették őseinket török szomszédaink. Ezt az ongur elnevezést kapcsolták össze a korabeli nyelvészek az ujgur-ok török nyelvű népével.” A "régi dicsőség" romantikus realistáját megkímélte a sors a csalódástól. Őseink nyomába indult, s egy ismeretlen birodalom meg- hódiítójává lett. Magyar ügyért lobogott el életének 58 esztendeje, s végül is az, emberiséget gazdagította munkájával. Széchenyi István állandóan az íróasztalán tartotta a dardzsilingi sír képét. Keretére azt vésette: amit ma minden szívbe beírni okos kötelesség: "Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó ha- zafiságtul lelkesítve - Körösi Csorna Sándor - bölcsőjét kereste a Magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkiben ... Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagai, egy árva fiún és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással!" 1784. április 4-én született Körösi Csorna Sándor. A tibeti nyelvet feltáró két munkája 140 esztendeje váltja ki a tudományos világ csodálatát. Bélley Pál Határozat Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének megalakításáról A Kolozsvári Márciusi Front résztvevői: Erdély történelmi régióinak lakói ,2003 , március 14-én, a közvetlen demokráciát gyakorolva, elhatározzuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülétének létrehozását. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának döntéshozó testületé, a belső önrendelkezés jogán és Románia területi integritásának tiszteletben tartásával, a közösségi autonómia gyakorlására hivatott mindazon demokratikus értékek és eszközök alkalmazásával, amelyek megfelelnek a demokratikus jogállam feltételeinek: az Európai Tanács előírásainak, az Európai Unió alapelveinek, autonóm közösségekre vonatkozó előírásainak és gyakorlatának. A Kezdeményező Testület feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának előkészítése, a magyar lakta településeken, székely székeken és más régiókban létrejövő kezdeményező bizottságok tevékenységének összehangolása, az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Személy Elvű Autonómiastatúmának, illetve a nemzeti Közösségek Regionális Autonómiája Statúmának nyilvános vitára bocsátása és véglegesítése. A Kezdeményező Tastület tagjait a Márciusi Fórum nevezi ki. Tagságát a Fórum felhatalmazása alapján útóbb kiegészíti és véglegesíti. A Kezdeményező Testület hatásköre a Márciusi Front határozatainak végrehajtása. A Márciusi Fórum Üzenetére JÉZUS: Kelj fel, és járj! Márciusok — márciusa! Szabad lelkünk mozgatója, MEGVÁLTÓNK útmutatója! Megjött már a várva várt nap! A szabadság újra szabad! Kinyitották ajtóidat! Erezd milyen bátor lettél! Lélekben újjászülettél! Zászlód lengetője lettél! Bátran élve — bátor maradsz! Kiharcolod amit akarsz, tiszteletet ezzel aratsz! Nem ámíthat tovább senki! Ősi jogaidat zengi — tavaszthozó feltámadás! JÉZUS igéjével valljuk: a GOLGOTÁT mind elhagyjuk! Bátrak igazával járunk! Pctcrffy Gyöngyi Bethlehem, PA, 2ÜÜ3 március.
