Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-04-17 / 15. szám

Thursday, April 17,2003 Amerikai Magyar Szó 7. Rendhagyó húsvéti vers Szabó Lőrincz Az Az Árny keze című verse a húsvéti keresztény üzenet­hez kapcsolódik. Az Em- mausba érkező két tantvány (Lukács ev. 24) kéri az isme­retlen vándort, akinek alak­jában a feltámadt Jézus ment velük az úton: "Maradj velünk mert immár beest- véledik, és a nap leha­nyatlott! Beméne azért, hogy velők maradjon" - ahogyan a vers születése idején hasz­nálatos revideált Károlyi- fordításban hangzik. A vers a Tücsökzene címet lírai önéletrajz egyik darabja a negyedfélsz áz mozaik vége felé. A költő 1946 őszén Ózdon töltött néhány hetet a református papék meghívására. A jóleső emberi környezetben szépen halad előre költői mun­kájával. "Az ózdi papné" - írja később -,"Dóczi Piroska, bibliamagyarázatának és textusának emléke még Az Árny keze, de ez már nem Ózdon Íródott." íme a vers: szültsége és tragédiája mel­lett - ebben a lelki vergő­désben élt. Egy évvel a halá­la előtt, 1956. szeptember 19-én kelt levelében írja: "Csakugyan rettenetes dolog­nak érzem a hitetlenséget; de éppen annyira rettenetesnek - mert lehetetlennek - a hitet is . . . személyes istent szeretnénk, személyes túl- világi folytatást, és ez nem megy." Keserű rezignált­sággal utal gyakorló keresz­tényekre, akik mégis hisz­nek: "nem tudtok segíteni rajtam valami új nagy-nagy érzelmi lerohanással" sem. Árny-nak. De akkor és ott a számára Nem Létező mégis, mint testvérére, gyer­mekkére néz és kinyújtja feléje a kezét. Ez az élmény másik, ellentéses össze­tevője. A hit igénye támadt fel benne. Kell a hit, abban a transzecendes, nem evilági egyedüllétben, végső ma­gányban, amely nem földi társtalanságának reszketése a mindenségben: a vergő­"Maradj velem, mert beesteledett!" Bibliát hallgat a gyülekezet. Alkony izzik a templom ablakán. Hitetlen vagyok, vergődő magány. .'-7TVL.' ,/í_ "Maradj velem, mert beesteledet!"- Ha igy idegen, vedd emberinek, súgja egy hang, s ahogy látó szemem elmereng a régi jeleneten, az emmausin és felejtem magam, a sugár-hidon némán besuhan egy örök Árny: lehetne Buddha is, de itt másképpen hívják, és tövis koronázza: én teremtem csupán, mégis, mint testvérére néz reám, mint gyermekére, látja, tudja, hogy szivem szakad oly egyedül vagyok, s kell a hit, a közösség, szeretet. S kezét nyújtja. Mert beesteledett. désé, "mely a süllyedő, pusztuló egyéné a rettenetes idegen örökkévalóságban," ahogyan említett levelében fogalmazza. S kezét az Árny nemcsak a bibliai szöveg ("Maradj velem, mert be­Mag the Jog of Cast grfill gour heart todtag and throughout the ge WILLIAM PENN ASSOCIATION A FRATERNAL BENEFIT SOCIETY 709 Brighton Rd., Pittsburgh, PA 15233 Phone: (412) 231-2979 Toll-free: 1-800-848-PENN (7366) Fax: (412) 231-8535 www.williampennassociation.org esteledett!") hivogatásán, de személyes átélésen keresztül is nyújtja feléje, a jelen lévő gyülekezet testvéri közös­ségén, a szereteten át. Szabó Lőrinc eme versének keresztény olvasata azt a bizonyosságot jelenti, hogy a feltámadott Krisztus látha­tatlan áldó kezét, szerető tekintetét nem csupán hivő módon tapasztalhatják meg az emberek. A költő számára csak Árny volt, a gyakorló keresztények számára azon­ban valóság a megfeszített, de feltámadott Jézus Krisztus. Zord idők voltak az ötvenes évek Magyar- országán. Szabó Lőrinc ér­zelmileg két nagy terhet hordozott. A háború után politikailag meghurcolták. A másik, hogy Hévizén még vele volt három napra titkos életpárja, akihez 26 éves kapcsolat fűzte, és aki a kö­vetkező évben tragikusan meghalt. Az idézett "élet­mérleg" szonett, - Határ Győző frappáns összegezése szerint - "éppenséggel nem életünneplő evoe, s ami sep­rője megmarad az olvasó­ban, az a küszködés, a gürc kerülése." Az érett, a jó, a nagy tehetségű magyar köl­tők közül is kiválik Szabó Lőrinc, akiben sűrítetten volt jelen a kereső, vajúdó, töp­rengő ember. Meditációk Magyarországról Bizalomról és erkölcsről „Minden ország támasza talpköve a tiszta erkölcs” Berzsenyi Dániel Kiveszőben van életünkből a bizalom, az egyenesség, a jóakartú gyanútlanság. Pe­dig tartósan csak ezekre le­het építeni. Az állandó bi­zalmatlanság gyűlöletet szit. A szeretet megfogyatkozása a gátlástalan erők elsza­badulásának kedvez. Szó­lok, mert ezen veszedelmek gyeplőtartói mintha alud­nának. Hol vagyunk már a tízparancsolattól? Isten ne­vének hiába nem vétele, az ünnepnap megszentelése, szülők tisztelete más tulaj­donának sérthetetensége, mind-mind írott malaszt. A felebarát elleni hamis tanúskodás büntetlenül éli virágkorát. Csúsztatás, té­lvesztés, szándékos félre­tájékoztatás magánszférá­ban, közszférában, médi­ában ha „megfelelő” ügyet szolgál, etikai vétségnek sem minősül. Az erkölcs­telenség módszeresen szok­tat le bennünket a biza­lomról. Pedig ha az er­kölcseinkre vigyázunk, úgy önmagunkra és egymásra vigyázunk. Szokolay Sándor, Budapest Pátkai Róbert, London A rajzot László Gyula készítette Püski Sándoréknál 1957, január 20-án. A rajz az Arcképek és kézírás címen megjelent kötetből valók. (Új Horizont I. Veszprém 1991.) Húsvéti ének < Húsvétkor a lélek rezdül / Húsvétkor a harang csendül V Feltámadott a Megváltó ( Feltámadott a Megtartó! Énekeljünk érte strófát Énekeljünk szép zsolozsmát ( Isten Fia lejött a földre i A világot megmentette! * ( Ferencz Amália Passaic, N.J. A költemény irodalom- történeti megítélés szerint egyike a legjelentősebb és legszebb verseinek. Jellemző önvallomás is. Szabó Lőrinc szinte egész életén át - egyéni élete állandó fe­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom