Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-04-17 / 15. szám
Amerikai Ára: 1.00 dollár Olvassa New York loll éves magyar nyelvű hetilapját ......... ~1 • Helyünk Európában A magyar nép a népszavazás során (84%) kinyilvánította hogy tagja kíván lenni az Európai közösségnek. Nem Európának, hiszen Magyar- ország már ezer éve európai ország, hanem annak a szövetségnek, amely végre évszázados viszály és háborúk után egységet és együttműködést hivatott teremteni a kontinensen. A nyugati magyarok úgyszólván egységesen támogatták és helyeselték az anyaországiak döntését. Bihari Szabolcs, a svédországi magyarok szervezetének elnöke igy foglalta össze a nyugati magyar véleményt: (Erdélyi Roport: 2003. március 13) „Az Európai Unióba való belépés feltétlenül előnyökkel jár. Az egyik az, hogy az EU segíteni tudja tagállamait a globalizációs folyamatok nyomán egyre hangsúlyosabb gazdasági versenyképesség javításában, másrészt pedig csökkenteni képes a 20-ik század második felében a különböző európai országok között kialakult életszínvonalbeli különbségeket.” Az ország lakosságának többségi véleményével szemben a mindkét oldal politikai szélsőségét képviselők igyekeztek a népet negativ irányba befolyásolni. A MIÉP, a Munkáspárt (MSZMP) és az egyre ■ vadabb politikai irányba tartó MVSZ (Magyarok ViNEM-re való szavazás érdekében. Kizsákmányolás és elnyomás fenyegető képét, egy Pannon Palesztina lehetőségét igyekeztek a szavazók elé vetíteni. A magyar nép bölcsességét igazolja, hogy nem dőltek be ennek a veszélyes demagógiának. A legszomorúbb ebben a " történetben a Magyarok Világszövetségének a szerepe. A magát „A világ legnagyobb magyar civil szervezetének” nevező társaság már a „világ” jelzőt sem érdemli meg, hiszen a nyugati magyar egyesületek és Országos Tanácsok nagy többsége Európában, Amerikában, Dél-Amerikában, vagy kilépett, vagy felfüggesztette az MVSZ tagságát. Tiltakoztak az ellen, hogy a jelenlegi vezetőség az ő nevükben beleavatkozzon a magyar politikába és az európai egységhez való csatlakozás ellen foglaljon állást. A NEM érdekében szor- goskodóknak értelmes és határozott válasszal szolgált Horváth Gábor nagykövet, New York-i főkonzul március 15-i ünnepi beszédében: „Szeretném... hangsúlyozni, hogy Magyarország uniós csatlakozásának nincsenek hátrányai, és amit az emberek egy átmeneti ideig annak is érezhetnek, az európai újraegyesítés folyamatán való kivülmaradás negatívumaihoz képest nem számit hátránynak. Az ország egy politikailag és gazdaságilag erős nemzetközi közösség tagjaként nagyobb esélyekkel rendelkezik majd arra, hogy érdekeit a világban érvényesíteni tudja.” Martonyi János, volt külügyminiszter véleménye szerint az európai egység kedvezően befolyásolja majd a határon túli magyarok helyzetét is. „Most megtörténik az európai újraegyesítés, és ennek keTel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 rétében meg fog történni a magyar nemzet határoktól független újraegyesítése. A Gondviselés ennél többet nem adhat. Gondoljuk meg: van jogunk arra, hogy ezt a lehetőséget elutasítsuk? Van jogunk ezt a lehetőséget a következő magyar generációktól megtagadni? Ebbe is érdemes egy kicsit belegondolni." Bőd Péter Ákos volt gazdasági miniszter és Nemzeti Bank elnök a gazdaság és munkapiac szempontjait ismertette egy felszólalás keretében és rámutatott a csatlakozási döntés elhalasztásáért érvelők tévedésére: „Ha a NEM akár érzelmi, akár ésszerűségi okokból átmeneti lenne, akkor most nem tizes bővítés következne, mi pedig a következő körben beállhatnánk a sorba Románia mögé. Persze a következő csatlakozási feltételeket a már bent lévő tagok is formálják, tehát Szlovákiától kellene nagyvonalú elbánást várni... A NEM-et tehát logikailag végig lehet gondolni, de tiz év befektetései után, amikor a piacunkat megnyitottuk, az alkalmazkodás költségeit megfizettük, a további várakozásnak túl sok haszna nincsen. Minden számítás azt mutatja, hogy Magyarországra nem fognak milliók beözönleni nyugatról, és persze az új tagországokból sem. Ha pedig Szlovákiából átjárnak majd dolgozni, azok nagy valószínűséggel magyarok lesznek. Az a fajta határ, ami ma elválasztja Komáromot és Komámot, vagy Esztergomot és Sturo- vot, az a határ el fog tűnni. Zárványtelepülések, mint ma Sátoraljaújhely, hosszú évtizedek után ismét vonzáskörzetté emelkednek.” Az az Európa, amiről itt Minden kedves olvasónknak: Kellemes Húsvétot kívánunk! beszélünk, természetesen nem földrajzi fogalom. Bizonyos értelemben történelmi képlet, de az sem egészen, hiszen a történelem során gyakran változott az, amit kultúrális és civilizációs értelemben európainak ismer el a világ. Ebben nem csak a háborúk, mint például a török hódoltság, okozta leválasztás játszott szerepet, hanem olyan megrázkódtatások is, mint a nagy egyházszakadás. Mig az ókori Görögország Európa kultúrális központja volt, az ortodox kelet kiszakította magát az európai közösségből. A szovjet bolsevizmus aztán még erre is rátett egy lapáttal. Most van végre lehetőség arra, hogy Európa nagy része egységben lépjen előre a 21-ik században és Magyarország értékes tagja legyen ennek a kapcsolatnak. Papp László Az Európai Parlament megszavazta a bővítési határozatot Strasbourg. Az Európai Parlament április 9-én strasbourgi plenális ülésen óriási többséggel megszavazta a tiz új tagország jövő évre tervezett csatlakozását támogató határozatot. Medgyessy Péter miniszterelnök, kormány és valamennyi állampolgár nevében köszönetét fejezte ki az Európai Parlament képviselőinek azért, hogy megszavazták a tiz új tagország csatlakozását támogató határozatot. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 kl(Jlö :<£ü> 1 1 * »
