Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-04-10 / 14. szám

Thursday, April 10, 2003 Amerikai Magyar Szó 7. d^aLddi [tnana.cn Amit a bőrünkről tudni kell (jorfto-rtzoim) Az minden bizonnyal köztudatt, hogy bőrünk több rétegből áll. A vékony fedőrétegek különféle szerepet töltenek be. Egyrészt megakadályozzák, hogy a szervezet számára káros anyagok bejussanak, illetve a működéshez szükségesek el­távozhassanak. Másfelől azonban lehetőséget adnak a bőr lélegzésére, s a gyógyító hatású anyagok bejutására. A bőrön keresztül viszont nem csupán az ápoló, de egyúttal a káros anyagok is bejuthatnak a szervezetbe. A bőrön keresztül felszívódást több tényező is befolyásolja. Mindenekelőtt különbség mutatkozik az egészéges, illetve a beteg bőr esetében. Ezeken túl mindez függ az életkortól, a környezet páratartalmától, sőt, attól is, hogy az étkezések során milyen anyagok kerülnek a szervezetbe. Mivel a felszívódást a napszakok is befolyásolják, ezért erre minden­képpen ügyelni kell az éjszakai és nappali bőrápolásnál. A bőr legfelsőbb rétege a szaruréteg, amely olyan sejtekből épül fel, amik egymással nincsenek szoros kapcsolatban, ezért a felszínről könnyen leválnak. A elszarusodást végző réteg alakítja a védelmet biztosító, fehérjetermészetű anyagokat szarulemezzé. A harmadik az oszlást végző réteg, aminek köszönhető a bőr folyamatos megújulása. A külvilág anyagai a bőrön keresztül a bőr alatti szövetekbe, s ezáltal a vérkeringésbe jutnak. Éppen ezért érdemes odafigyelni ha a kozmetikumok használata után a bőr kipirul vagy gyulladná válik. Ez a mellékhatás jelzi ugyanis, hogy a bőrre felvitt anyag olyan rétegekbe jutott, ahol már gyulladást is kiválthatott. Ezeket a hatásokat - amennyiben lehetséges - kerüljük el, s bánjunk óvatosan azokkal az anyagokkal, amelyek áthatolnak a bőr védőrétegén. A gyümölcsökből, zöldségekből készített pakolások ugyan frissitőek lehetnek, ám okozhatnak gyulladást is. A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, pukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivi: igái ást és kezelést nyújt . az egész család számára. BSzükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadur Zöldsaláta almával Hozzávalók: 4 oz kelbim­bó, 2 alma, 1 kisebb tök, 1 teáskanál citrom, 1 fej hagyma, 3 evőkanál olí­vaolaj, 4 szelet szendvics­kenyér, vaj. A kelbimbót megtisztítjuk, megmossuk, és sós vízben puhára főzzük. Az almát a tököt meghámozzuk, meg­mossuk, hosszú csikókra vágjuk, az almát meg­locsoljuk citromlével, hogy ne ,! bámuljon meg. A lilahagymát megtisztítjuk, vékony karikákra vágjuk. A kelbombót leszűrjük, és ha kihűlt a bimbókat félbevágjuk. A zöldségeket és az almaszeleteket nagy salátástálba tesszük, óvato­san összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk az olívaolajjal. Lefedjük és állni hagyjuk. A kenyeret kis kockákra vágjuk. A vajat felforrósítjuk és ropogósra pirítjuk benne a kenyérkockákat. A salátára szórjuk és azonnal tálaljuk. Tojáslepény Hozzávalók: 4 tojás, 3 evőkanál reszelt sajt, 3 kis szelet fehér kenyér, kevés tej, törött bors, só és olaj a sütéshez. A kenyeret kevés tejben megáztatjuk, majd kinyom­kodjuk és szétmorzsoljuk. Villával lazára keverjük a tojások fehérjét, azt Vegyít­jük a tojások sárgájával, a sajttal a kenyérmorzsalék- kal. Sózzuk, borsozzuk. Serpenyőben több adagban forró oolajban mindkét í oldalát aranyszínűre sütjük, j Olvassa a Magyar Szó-t A mellkasi fájdalom * 2 rész A szívinfarktus előtt a beteg mindig érez efféle - anginás- fájdalmakat? Meggyőződésem, hogy néhány kivételtől eltekintve a koszorúér-meszesedés mindig jelez a betegnek, csak gyak­ran a múló fájdalmaknak nem tulajdonítunk kellő jelen­tőséget. Gyakori az a fajta felfogás, hogy a problémákkal már csak akkor foglalkozunk, ha nagy, vagyis elkerül­hetetlen a baj. Természetesen vannak olyan társbetegségek, melyek a fájdalomérzet csökkenését okozhatják, igy pél­dául idős cukorbetegek esetében találkozunk többször olyan szívinfarktussal, mely csak enyhe mellkasi fájda­lommal jelentkezett. A karok, lábak zsibbadása is szív-koszorúér betegségre utal? Nem. A karok zsibbadása különösen, ha ez az alsó vég­tagok zsibbadásérzetével is társul, nem koszorúérgörcs jele. Gyakran előfordul, hogy ha valaki rosszul érzi magát, akkor nagyokat sóhajt, próbál mélyeket lélegezni. Várva a hogy panaszai enyhülnek. Azonban a mélyebb légzések következtében nemhogy jobban lesz, hanem a rosszullét még gyengeséggel, szédüléssel is kiegészül. Ezért nem helyes tanács, ha valaki rosszul érzi magát, hogy próbáljon meg mélyeket sóhajtani, mert gyakran még rosszabbul lesz. A mellkasi fájdalom minden esetben koszorúér­betegség jele? Nem minden esetben! A mellkasi fájdalom hátterében állhat a borda közti idegek fájdalma, mozgásszervi pana­szok, ez időskorban különösen gyakori. Mellhár- tyagyulladás, a nyelőcső és gyomor betegségei, pajzs­mirigybetegség vagy akár pánikbetegség is okozhat hasonló panaszokat, tüneteket. Azonban nagyon fontos, hogy a mellkasi fájdalom mint panasz háttere minden esetben kivizsgálandó, ha okát még nem ismerjük. Dr. Dézsi Csaba, kardiológus A fiatalság nem orvosság A magas koleszterinszint fiatal korban is hasonló rizikó- faktor , mint a dohányzás, a magas vércukorszint. Tudja-e, hogy mennyi a koleszterinszintje? Ha nem, nincs ezzel egyedül. Amerikában pédául a 18 és 29 év közötti nők 87 százalékának fogalma sincs róla. Nagy valószínű­séggel sehol sem tudják. Az orvosok is inkább csak az idősebb korúaknak szentelnek figyelmet. Pedig a kolesz­terinszintet már 20 éves kortól kellene rendszeresen ellen­őrizni. Hogyan alakul ki? A koleszterin zsirszerű anyag. A máj és a szervezet más sejtjei termelik. Fontos szerepet játszik az életműködésben. Csak akkor válik veszélyessé, ha a szer­vezet többet termel belőle, mint amennyire szükség van. A felesleges koleszterin bekerül a véráramba és rögöket ké­pezhet az erekben. Két változata van. A jó (HDL) megsza­badít a véráramban vándorló felesleges koleszterintől. A rössz (LDL), éppen ellenkezőleg dolgozik, elősegíti az érfalba való beágyazódást. Korral nő Egyes becslések szerint a 20 és 29 év közötti nők mintegy húsz százalékánál már előfordulhat, hogy magasabb a koleszterinszint a normálisnál. És úgy tűnik ez az arány az évek múlásával csak emelkedik. Az ifjú höl­gyeknél a testsúly karbantartását, egészségesebb étrendet és rendszeres testedzést javasolnak a koleszterinszint csökken­tésére - mielőtt még gyógyszert kellene szedniük. Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a ManhattasjCabel-televmó 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom