Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-11-28 / 46. szám

Thursday, Nov 28, 2002 Amerikai Magyar Szó 3. Az Amerikai Magyar Alapítvány kitüntetései Francia összjáték November 12-én rendezte meg immár negyvenedszer a George Washington Award díszvacsoráját a New Brunswick- ban (N.J.) székelő American Hungarian Foundation. Az első évben, 1961-ben Dr. Mason Gross, Dr. Kármán Tódor és Neuman János (posthumus) kapták a budapesti Washington szobor képmását ábrázoló bronzpakettet. A mostani alkalommal két kiváló magyar származású üzletem­ber és egy író-kiadó kapta meg az elismerési. Brody Sándor (Alexander), a híres író unokája, akit Lukács János professzor, történész-író mutatott be, mint az Ogilvy & Mather PR cég igazgatóját, számos könyv íróját, folyóirat kiadót és a magyar kultúra népszerűsítőjét Amerikában. Brody Sándor nyugalomba vonulása óta idejét Hawaii és Magyarország között megosztva tölti. Birinyi László jr. befektetési tanácsadót Dr. Beth Holm­gren, a North Carolina Egyetem tanszékvezetője méltatta. Hangsúlyozta, hogy Birinyi a tőzsdén szerzett tapasztalatát nemcsak a saját gyarapodására kamatoztatta, hanem nagy­ban hozzájárult a magyar-amerikai kapcsolatok építéséhez. Nemrégen egymillió dolláros alapítvánnyal egy magyar nyelv és kultúra oktatását célzó tanszéket alapított, édesap­ja emíékére, egykori egyetemén a Chaiep Hill campuson. Dr. Simonyi Károly, a Microsoft Vállalat programozó igazgatója volt a harmadik díjazott, aki nemrég megvált cégétől és International Software Corporation néven új vállalatot alapított. Ez, részben magyar mérnökök segítségé­vel, igyekszik a világháló fejlesztés terén eredményt elérni. Merszei Zoltán aki annak iaéjen a Dow Chemical cég igazgatójaként ismerte meg a fiatal matematikust, bemutatá­sában bevallotta, hogy nem ismerte fel az ifjú kimagasló tehetségét. "Simonyi szerencséjére nem vettük fel a Dow Chemicalhoz, így lehetősége leit arra, hogy az újonnan alakuló Microsoftnál érvényesüljön” - mondta Merszei. Azóta Simonyi Károly az Egyesült Államok egyik legsikere­sebb üzletembere és tudósa lett. PL BECS. Az osztrák Néppárt (ÖVP) november 24-én az előre hozott ausztriai választások egyértelmű győztese: 42,27 százalékot szerzett, 15,36 százalékkal többet, mint 1999-ben. / Am az egyértelmű győzelem ellenére továbbra is nyitott a jövendő koalíció kérdése. Amerikai Magyar USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Klára Bittó Boldog New Jersey, Pál Deák New York, Klára Györgyey New Haven, Balázs László Brüsszel Ábrahám Nagy PoughkeepsieKároly Nagy New Brunswick, László Papp New Canaan, Zita Vilmányi N.Y Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- • Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért minden­kor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjaz­zuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Amiről a nemzetközi médiumok az elmúlt hetek­ben mint egy példátlanul izgalmas diplomáciai csatá­ról számoltak be, végül is egy finoman kiagyalt, bu­nyói uii francia-amerikai összjátéknak bizonyult. Azt a címet is viselhetné: A kecske is jóllakott, és a ká­poszta is megmaradt. Arról a látszólag heves küzdelem­ről beszélek, amelynek a képernyőkön, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának csarno­kában a francia és az ame­rikai. diplomaták voltak a főszereplői. A tétje az voit: hogyan lehetne az ameri­kaiak áitai lényegében már elhatározott és előkészítés alatt álló Irak elleni hábo­rúhoz a világszervezet jóvá­hagyását megszerezni, ahe- iyet hogy azt Bush elnök a saját számlájára, szövetsége- - seinek és az ENSZ-nek a semmibevételével indítsa A békés megoidas és a józan ész védelmének szere­pére a francia diplomácia vállalkozott. Mint vétójog­gal rendelkező biztonsági tanácsi tagnak lehetősége voit arra, hogy az egyoidaiú döntéssel fenyegetőző Bush einök kezét ieíögja, és 'rá­kényszerítse" arra, hogy az Irakhoz intézendő jegyzék ultimátumszerű megfogal­mazása helyett olyan szöve­get fogadjon el, amely a jegyzék követeléseinek elve­tése ellenében még csak "komoly következmények­kel" fenyegetőznék, de a hadüzenetre egy újabb, a békés megoldásra lehetősé­get hagyó jegyzék küldését helyezze kilátásba. Több hetes, éjjel-nappal tartó, mind feszültebb han­gulatú tárgyalások - Bush, Chirac, Putyin és Blair számtalan telefonbeszélge- ■' tés után - az amerikai elnök I végűi is helyt adott a i'ran- i dák indítványának. Az arro- 1 gáns Bush meghátrált Párizs előtt, és a francia sajtó nem az egyedüli volt, amely ezt a : meghátrálást a szövetséges, de független Quai Doorsay sikereként könyvelte el. De i Gaulle óta nem volt rá eset, hogy a francia diplomácia a világ közvéleménye előtt ■ ekkora tekintélyre tett / volna szert, És ezt anélkül érte el, hogy Amerika ha­ragját magára vonta volna, miközben a schröderi Né­metországnak nehezen bo­csátotta meg Washington, hogy az egyik minisztere Bush elnököt kardcsörtetése miatt Hitlerhez merte ha­sonlítani (még akkor sem, amikor az illető miniszter­asszony bűnbánóan lemon­dott tiszteségéről). Mivel magyarázható ez a szemmel látható különbség Amerika részéről a két el­lenzéki viselkedéssel szem­ben? Nyilvánvalóan azzal, hogy a írandók hangos, de nem ellenséges ellenzékisé­gét elejétől kezdve "konst- rukt ívnak" bélyegezhették. Mint azt az utóbbi napok­ban a tengertúli sajtóban megírták. Amerika kezdet­től biztos lehetett abban, hogy Franciaország végül is nem fogja ellenezni a Szad- dám Huszeinnel való leszá­molást. Csak azt kéri Wa­sh in giontói, hogy értse meg, neki is érdeke a formák betartása, érdeke elméleti­leg elfogadni a világkor­mány szerepét, játszani kí­vánó Biztonsági i anacs döntési jogát. Es ehhez a tervhez, amelyet a három másik vétójogú állam is tá­mogatott, (Oroszország, Kína és Anglia) kellett megtalálni a jó szöveget, amelyet Amerika is aláírhat. Ezt végül a íranda külügy­miniszter lelte meg, és né­hány heti tárgyalás után sikerült is Bush-al elfogad­tatnia, mert hát Francia- országban még élnek a tal- ieyrand-i hagyományok. Az amerikaiak tanulhatnak be­lőlük, és mint az események megmutatták, tanultak is. Nem vesztettek, inkább nyertek vele. Most már nyu­godtan készíthetik elő a háborújukat. Annál is in­kább, mert biztosak lehet­nek abban is, hogy az Irak­nak már elküldött jegyzék francia megszövegezése szinte elfogadhatatlan köve­telményeket fogalmaz meg, és noha Bagdad végül elfo­gadta őket, Washington talál majd ürügyet valame­lyik pont nem teljesítésére. Akkor viszont az amerikai­ak már az Egyesült Nemze­tekre hivatkozva támadhat­nak, A francia dipiomáda pedig nyugodtan beszélhet sikerről, nemzetközi tekin­télyének növekedéséről. Németország helyét Párizs foglalhatja el a Fehér Ház kegyeiben is, mert ha nem is jobb. de ügyesebb szövet­ségesnek mutatta magát Scrödemél, aki főleg válasz­tási érdekből nem kímélte Bush érzékenységét, és ezzel még az Európai Unió többségétől is elszigetelő­dött. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a New York­ban lejátszott izgalmas mér­kőzésnek két nyertese volt. Presztízsben Franciaország, ténybelileg pedig az Egye­sült Államok, amely végül is azt teheti majd a kormá­nyok - ha nem is a népek - helyeslésével, amit kezdettől fogva akart. A diplomáciai mérkőzés­nek a főszereplőkön feívu'i van még egy harmadik nyertese is: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Mint a Le Monde írta a minap, az intézmény Frandaország jóvoltából visszakapta már kissé veszendő szerepét, hogy minden gyengesége ellenére - nélkülözhetetlen legitimációi szolgáltasson a fontos nemzetközi ügvek intézésében. Fejtő Ferenc WASHINGTON, D.C. Nagy többséggel a szenátus is meg szavazta noveber 19-én a belbiztonsági minisztérium létre­hozását célzó törvényt, amelynek végrehajtásával az elmúlt fél évszázad legnagyobb amerikai kormnyzati átszervezése valósul meg. A terrorizmus elleni harc jegyében létrehozandó új minisz­térium 22 szövetségi szervet foglal majd magába, köztük a parti őrséget, a határőrséget, a Titkos Szolgálatot, a vámhi­vatalt, a bevándorlási és honosítási hivatalt. A tárcához 170 ezer alkalmazott tartozik majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom