Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-08-01 / 31. szám

Ára: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Miért gyűlölik Amerikát? Kérdi Orbán Krisztina, a londoni Fletcher School of Law and Diplomacy hallga­tója a Magyar Nemzetben a szeptember 11-i terrortáma­dás után írott cikkében. El­sősorban az iszlám funda­mentalistákról ír, de a kérdés egyre inkább érvényes az európai emberek szempont­jából is. Orbán meglátása szerint "a szélsőségesek sze­mében az Egyesült Államok önmagánál és közvetlen be­folyásánál jóval többet szim­bolizál. Ezért van az, hogy olyankor is az USA-t hibáz­tatják, amikor annak nyilván­valóan semmi köze a történ­tekhez" Minthogy a világban sokak szemében az Egyesült Államok nem más, mint a Nyugat szimbóluma, sokan "az USA jól megérdemelt büntetédét látják az esemé­nyekben." A "szélsőségesek" csoport­jába tartoznak a globalizáció ellen tüntetők, az elszánt pacifisták, a környezetvédők egyes irányzatai, a kapitaliz­mus ellenségei és általában mindazok, akik azt hiszik, hogy Amerika valós, vagy képzelt gazdagságának ők az áldozatai. A közelmúltban kipattant botránysorozat, az Enron, WorldCom és a többi nagy vállalat, Anderson és a köny­velő cégek törvényellenes és milliókat megkárosító tevé­kenységei mintha igazolni látszaná a szenvedélyesen ellenséges indulatokat. Nem segít a nemzetközi rokon- szenv elnyeréséhez az a har­ciasság sem, amely ma az amerikai külpolitikát jellem­zi. "háborúban mindig tör­ténnek hibák”, mondja a hadügyminiszter, de nehéz megmagyarázni a világ népe­inek, hogy a hadicélok mel­lett miért esik bombázás ál­dozatául egy nagykövetség, vagy egy esküvői menet. Pél­dául egy képviselő az angol parlamentben arról beszélt, hogy a második világháború óta Amerika több embert ölt meg mint bárki más. 1958-ban egy nagy port felvert könyv jelent meg a magyar származású William Lederer tollából. (Na, nem a gyilkos Léderernének a le­származottja, akiről annak idején az a népi rigmus szü­letett: ("Lédererné, mi van a kosárban, Kudelkának, feje, keze, lába") A könyv cime nagy port vert fel és komoly vitát indított el. Eisenhower elnök ennek hatására az a- merikai katonai együttműkö­dés felülvizsgálatát rendelte el, amely számos reformot eredményezett. A könyv tár­gyát a távol-keleti országok­ban működő amerikaiak te­vékenysége képezte. Ez a leleplezés Kennedy elnököt arra indította, hogy megala­pítja az azóta is kiválóan mű­ködő Béke Hadsereget - Peace Corps-ot. A könyv megdöbbentő hatására jel­lemző a NY Herald-Tribune megjegyzése: "ha ez nem lenne szabad ország, a könyv be lenne tiltva". A mintegy 600 lakosú Ver- mont-i kisvárosban, Pea- cham-ban Lederer egy ottani "mini" magyar kolónia tagja volt. Bognár Dezső (Desi K. Bognár) tanár és televíziós tanácsadó Forrai Zoltán lo­vaglótanár, néhai Szentpáli István felesége, és mások tartoztak ebbe a közösségbe. A kilencvenéves Lederer, aki azóta Melbourne, Flori­dába költözött, most a könyv folytatásán dolgozik. Erről adott hírt a Boston Globe Magazin tavaly decemberi számában Yvonne Daley. Lederer ügy véli annak elle­nére, hogy az eredeti regény és a később Írott hasonló tárgyú négy könyve nagy ha­tást tett az amerikai közvéle­ményre és az ország egyes vezetőire is, végeredményben az amerikai politikusok, ka­tonák és üzletemberek ma is úgyanazzal a szemtelen (ar­rogáns) magatartással mű­ködnek külföldön mint aze­lőtt. "Még mindig bombákkal és harcikocsikkal küzdünk nincstelen, éhes és dühös emberek ellen, ahelyett, hogy élelmet, vizet, orvosi ellátást, jó utakat adnánk nekik és egy kis megértést vallásuk és kultúrájuk iránt." - írja. "Ak­kor lesznek a népek a de­mokrácia szövetségesei, ha szívüket és értelmüket meg­nyerjük... Amikor ázsiai or-1 szágokat támogatni akarjuk az önállóság felé vezető úton, példát kell mutatnunk abban, hogy Amerika még mindig a szabadság, a re­mény és a törvényesség hazá- j ja.” Az eredeti könyv Ameri­ka harcáról a kommunizmus ellen íródott, de ha a kom­munizmus helyett terroriz­must mondunk, megállapítá­sai ma is érvényesek. Lederer annak ellenére, hogy sohasem érettségizett, 1936-ban elvégezte a Tenge­részeti Akadémiát. A kínai­japán háború alatt Chou-En- lai mellett szolgált, mint összekötő. A második világ­háború alatt a Mediterrán térségben küzdött, majd a háború után a hadügyminisz­térium tájékoztatási osztályá­ra került. Számos cikket írt tapasztalatairól, a Harvard Egyetemen és a Middlebuiy College újságíró szakán elő­adott. Híres könyve fősze­replőjét, a pozitív hőst, Ed­ward Geary Landsdale repü­lő ezredesről mintázta, aki a háború alatt a távol-keleti országokban mint felderítő tiszt működött. Egyébként úgy tudják, hogy Landsdale volt a szereplője egy másik híres regénynek, Graham Greene, The Quiet American cimű könyvének. A könyv az eredményes amerikaiakat nevezi "csúfnak”, akik bepisz­kítják kezüket a bennszülöt- 1 tekkel való együttdolgozás közben, ellentétben a jólva­salt előkelőén viselkedő dip­lomatákkal, akik több kárt okoznak, mint hasznot. Az J egyszerű munkások, a "csúf amerikaiak azok, akik min­dig sietnek azoknak a segít­ségére, akik a világban bár­hol szükséget szenvednek természeti csapástól, elnyo­mástól, vagy háborúban. A hivataloskodó diploma­tát , katonai tanácsadót úgy mutatja be a könyv, mint egy ✓ Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy nyári szabadság miatt lapunk következő száma augusztus 22-én jelenik meg. Kovács László Washingtonban WASHINGTON. D.C. Kovács László magyar külügyminiszter július 2-án Washingtonba érkezett Coliin Powell- nek meghívására. Előzetes magyar közlés szerint a látogatás fő célja az új magyar kormány külpolitikai célkitűzé­seinek ismertetése, a kétoldalú kapcso­latok, illetve az időszerű nemzetközi kérdések áttekintése, különös tekin­tettel a NATO bővítésre, a térség stabilitására és a terrorizmus elleni Kovács László harchoz való magyar hozzájárulás - ------------------------lehetőségeire. Az Egyesült Államok külpolitikájának irányítóival való személyes kapcsolatfelvétel jó alkalmat nyújt a politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítését célzó további magas szintű találkozók előkészítésére is. Medgyessy Péter miniszterelnök egyesült államokbeli látogatására magyar feltételezések szerint szeptember végén, október elején kerülhet sor. A magyar külügyminiszter részt vett a Stratégiai és Nemzet­közi Tanulmányok Intézetének kerekasztal megbeszélésén. BOSTON Az amerikai katolikus egyház megreformálását követelte július 20-án négyezer hívő Bostonban. A megmozdu­lásra 35 szövetségi államból és 7 külföldi országból érkeztek hívek. A tüntetők petícióval fordultak II. János Pál pápához. Ebben azt kérték a katolikus egyház fejétől, vezessen be reformokat s így tegye lehetővé azoknak a papoknak az elbocsátását, akik szexuális visszaéléseket követtek el. A megmozdulás résztvevői a reformokon kívül követelték Bemard Law bostoni bíboros és érsek lemondását is. CASTJLGANDOLFÓ. (Olaszország) II. János Pál pápa rezindenciáján megerősítette: "Ha Isten akarja, július 22-én ott leszek Torontóban az ifjúsági világtalálkozón" A szentatya megrendült egészsége ellenére folytatja külföldi útjait. Az ifjúsági világtalálkozó után Guatemalába és Mexicóba utazik, hogy elvégezze Pedro de San Jósé Betancourt szentté avatását. Augusztus 16 és 19 között szülőhazájába, Lengyelországba látogat. tétovatájékozatlan, megvesz­tegethető személyt, aki ellen­ségeket szerez, ahelyett, hogy szövetségessé tenné az or­szág népét, ahova kiküldték. Mindent összevéve szomorú képet rajzol az amerikai kül­szolgálat képviselőinek nagy­részéről. Az írók az ere­detileg dokumentum gyűjte­ménynek szánt könyvet egy másik népszerű íríó, James Michener (akinek sokan is- j merik 1956-ról írott magyar j tárgyú könyvét, "Az andaui híd"-ról) tanácsára alakítot­ták át regénnyé, mert így nagyobb olvasóközönség szá­mára lett érdekes. Míg Länderer az eredeti könyvben arra kiván rámu­tatni, hogy Amerika miért veszti el a vietnámi háborút, a most készülő regénye ha­sonlóan lesújtó véleményt igyekszik majd megfogalmaz­ni a terrorizmus elleni harc­ról. Ha nem szerezzük meg az elmaradott országok népét a demokrácia eszméjé­nek, ha nem nyerjük meg a lelkűket, hiábavaló lesz min­den háborús igyekezet. "Ha - szerinte - újra hibát, hibára halmozunk, csak magunkra vethetünk." Szigorú tétel. Érdeklődéssel várjuk az új könyvet, remélve, hogy Le- derernek még lesz eléj ideje arra, hogy befejezhesse. Papp László * AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. íöth Street, New York, NY 10003-------- 1 \ " ' AZ AMERIKAIAKRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom