Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-07-18 / 29. szám

Amerikai Ára: cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját # AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New Yéífc,'NY 1ÖÖ03 ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Isten színe előtt... Gumibottal és könnygázzal oszlatták fel a tömeget 2002 június 26-án azt a majdnem hihetetlen hírt re­pítette világgá az amerikai hírszolgálat, hogy a Szövetsé­gi Bíróság kilencedik kerüle­te, amely kilenc államot é- rint, alkotmányellenesnek ítélte a "Hűségfogadalom" ' szövegében azt, hogy "Isten színe előtt" (One nation un­der God). A bírósági döntést megfogalmazó Alfred T. Goodwin bírót kollégái "ate­ista jogászként" ismerik és nem csodálkoztak a kis több­séggel (5 mellette, 4 ellene) meghozott döntésén. A San Francisco-i bíróság már aze­lőtt is hírhedt volt szélsősé-' ges határozatairól, most még egy lapáttal rátettek rossz hírnevükre. Bush elnök a bírósági döntést "nevetséges" jelzővel illette, és ebben e-- gyetértett vele az amerikai nép nagy többsége. A törvényhozók tiltakozá­sul Wasingtonban a Capito- lium lépcsőjén szavalták a Fogadalmat. Lieberman sze­nátor, aki esetleg a követke­ző választáson a demokrata elnökjelölt lesz, nyilatkozatá­ban "értelmetlen, nevetséges határozatnak" nevezte a bíró­sági véleményt. Az AOL közvéleménykutatásán a vá­laszolók 86 százaléka nem értett egyet a bírósággal, szemben 11 százalékkal, akik helyeselték. A felháborodás hatására Goodwin bíró máris kijelentette, hogy a bírósági döntésnek "nem szükséges érvényt szerezni". A pert egy kaliforniai em­ber, indította el, aki azt ne­hezményezte, hogy gyerme­kének az iskolában kötele­zően Isten nevét kellett a szájára venni. No ezt nem a harmadik parancsolat szelle­mében tette: "Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd..." hanem mert nem hisz Isten létezésében. Vajon többé az amerikai pénzt sem veszi majd a kezébe, hiszen a dolláron is az áll, hogy "Hi­szünk Istenben - IN GOD WE TRUST"? Vagy a nem­zeti himnuszból is ki kell majd iktatni azt a részt, hogy "Isten áldd meg Amerikát - GOD BLESS AMERICA"? Meg kell jegyezni, hogy a Hűségfogadalom szövegébe n az Istenre való hivatkozás meglehetősen újkeleletű. Az eredeti szöveghez a törvény- hozás 1954-ben, a hideghá­ború idején adta hozzá Ei­senhower elnök javaslatára az "Isten előtt" betoldást az "istentelen" kommunisták elleni állásfoglalásként. Az alkotmány első kiegészí­tésének (First Amendment) a vallásokra vonatkozó tétele hosszú idő óta erősen vita­tott. Hiszen ez számos intéz­kedést és törvényt érint. Itt van például a mostani kor­mánynak az a javaslata, hogy jótékonycélú állami segítsé­get vallásos szervezeteken keresztül is közvetíteni lehes­sen. Ezt éppen egy nappal később, június 27-én hagyta jóvá a Legfelsőbb Bíróság. Vagy az, hogy az oktatás támogatására szánt állami pénzekből egyházi iskolák is részesülhessenek. Ismeretes az is, hogy a Legfelsőbb Bí­róság negyven évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvá­nította az iskolakezdéskor szokásos imádkozást. Pár évvel ezelőtt ugyanezt a ha tározatot hozta az iskolai sportversenyek előtti imával kapcsolatban is. Amikor egy alkotmányos kérdés merül fel, a joggya­korlat az, hogy megpróbálják kideríteni, vajon mi volt az "alapító atyák", vagyis az al­kotmány szövegezőinek a szándéka a kérdéssel kapcso­latban. Legtöbbször Thomas Jeffersont idézik, hiszen tőle származott az alkotmány leg­több és a legfontosabb szö­vegrésze. Érdekes, hogy egy eredeti Jefferson levelet éppen most, márciusban ta­lálták meg egy padláson, Marylandban a Hollingwort házban. Ebben a levélben 1801 július 2-án Jefferson azt írja, hogy "A hatalom jogsze­rű korlátja a társadalom ér­dekeinek érvényesítése, de a vallással kapcsolatos maga­tartást nem lehet ugyanezzel a mércével mérni..." Ennél világosabban nyilatkozott Jefferson az Első Kiegészí­téssel kapcsolatban abban a levélben, amelyet 1802 ja­nuár elsején írt a Danbury Baptista Gyülekezethez: "...az amerikai nép kinyilat­koztatta, hogy a törvényho­zás nem hozhat olyan tör­vényt, amely vallást létesíte­ne, vagy megtiltaná annak gyakorlását, és így egy falat emelt az egyházak és az állam közé". Azt azonban senki sem tudta megmondani, hogy milyen falra gondolt az E- gyesült Államok harmadik elnöke. Egy olyan magas elválasztásra, amelyen ke­resztül a két fél soha sem láthatja egymást? Vagy egy rózsalugasra, amely mindkét oldalán virágok nyílnak egy­más örömére? Vagy talán egy LEGO kockákból épült falra, amelyet a mindenkori társadalom a saját tetszése és megítélése szerint átrendez­het? Warren Burger főbíró szerint az alkotmány egyálta­lán nem falat kívánt emelni az egyházak és az állam közé, hanem csupán "egy olyan módosítható elválasz­tást, amely esetenként figye- , lembe veszi a körülménye­ket" A vélemények tehát meglehetősen eltérőek lehet­nek. Néhány évvel ezelőtt a vá­rosban, ahol lakom hasonló ügy került felszínre. Régi gyakorlat, hogy a város park­jában minden karácsony este a lakosok apraja-nagyja összegyűlikéneklésre, termé­szetesen nemcsak a Csilinge­lő Csengőről (Jingle Bell), hanem a Kisjézusról is ének­lünk. Mindez zavartalanul folyt, míg egyszer egy nem is helybeli ember perelni kíván­ta a közösséget azon a cí­men, hogy közterületen val­lásos tevékenység folyik, és ez feltehetően alkotmányel­lenes. Igen ám, de a helyi történészek kimutatták, hogy a város alapítói a Gyülekeze­ti Egyház (Congregational Church) tagjai voltak, így BUDAPEST. A szavazatok újraszámlálását követelő tömeg július 4-én délelőtt megbénította a belváros forgalmát, átvonult a Kossuth térre, hogy ott folytassa tiltakozó akcióját. a helyszínen tartózkodó tudó­sítók szerint a téren körülbelül 1-2000 ember volt jelen. Egy rövidebb közelharc után órákig farkasszemet nézett a tömeg a térre vezényelt rohamrendő­rökkel. Este 8 után nem sokkal a rendőrök elkezdték kiszorí­tani a demonstrálókat a térről. A tömeg egy része a Nagykörútra, majd a Rákóczi útra vo­nult. Az Astoria környékén a rohamrendőrök megbontották a tábort. Este 25 embert állított elő a rendőrség. A résztvevők ’56-os zászlókat lengettek és azt kántálták, hogy "ria, ria, Hungária", valamint "komcsik haza". A tiltako­zóknak nem volt vezetője senki sem mondott beszédet. A tömeg a himnuszt és a szózatot énekelte, valamint azt harsog­ta, hogy "éljen a magyar szabadság, éljen a haza". Helyszíni tudósítók jelentése szerint a rendőrök parancsra vártak. A Vatikánban tartózkodó Medgyessy Péter miniszter- elnök, kemény fellépést sürgetett a rendbontók ellen. A tüntetők válaszul "Vesszen Medgyessy" "hazaáruló" jelszővel illették. Végül könnygáz és gumibot használatával a rendőrség éjjel fél tizenkettőkor feloszlatta a tömeget. j* — Életbe lépett a palesztin "alkotmány" GÁZA. A Palesztin Hatóság július 7-én bejelentette, hogy életbe lépett a palesztin "alkotmány", amely egy pluralizmuson alapuló független igazságszolgáltatással rendelkező palesztin állam létrehozását irányozza elő és Jeruzsálemet teszi meg fővárosává, hivatalos vallása az iszlám, hivatalos nyelve pedig az arab Az alaptörvény életbe lépését Ibrahim al-Dagmeh palesztin igazságügy-miniszter jelentette be gázai sajtóértekezletén, emlékeztetve arra, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök május végén már kihirdette a jogszabályt, amely a palszetin hivatalos közlönyben is megjelent. AIDS-világkonferencia Barcelonában BARCELONA. Megnyílt július 7-én az AIDS-szel foglalkozó világkonferencia. A nyitóbeszédében Peter Piot, az ENSZ szakprogramjának igazgatója világszinten 10 milliárd dolláros támogatást tartott szükségesnek a betegség elleni küzdelem­hez. A XIV. nemzetközi AIDS konferencia fő témája az új gyógyszerek, azok újszerű alkalmazása, valamint a HIV- fertőzött betegek könnyebb elérhetősége. A konferencián mintegy 15 ezer küldött vett részt a világ minden tájáról tulajdonképpen a templom csonyi éneklés azóta is zavar­előtti park nem városi, talanul megtörénik minden hanem egyházi tulajdont ké- karácsony estén. A parkban pez. Ezzel az ügy elsimult, pedig barátságosan megfér Csak töprengeni lehet azon, egymás mellett a kereszt és a hogy nem került volna ez is menora, amelyet a Hanuka valami bíróság elé, mint ma- tiszteletére állítanak fel. Mo- napság minden kisebb-na- hamedán lakosaink egyelőre ! gyobb purparlé,ha nem sike- nincsenek, de minden bizony- rül ezt a szerencsés megöl- nYal az ® vallásos jelvényeik dást találni. így aztán a kará- *s ott lehetnének a parkban. Papp László

Next

/
Oldalképek
Tartalom