Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-12-19 / 49. szám

Thursday, Dec. 19,2002 Amerikai Magyar Szó 9. 4*4*4* 4*4* 4*4*4*4*4*4*4*4* 4*4*4* 4*4 *4*4*4* 4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4*4 Karácsonyi ízek Géza bácsinak, a vak koldusnak szokása volt, hogy a piactérre érve fel csapta a fejét, és beszima­tolt a levegőbe. Aztán intett csak: "Ma errefelé indul­junk. ..!" Gyermekkorom felejthe­tetlen alakja az öreg. Mindig mondogatta ne­künk, gyerekeknek, akik kísérgettünk, hogy az ün­nepnek külön íze és illata van. Az idei karácsonyra várva gyakran eszembe ju­tott ez a mondása, mert magam is éreztem, mennyi­re igaza van. Talán kará­csony a legjobban szervezett ünnepünk és már hetekkel előbb felénk nyúlva kínál- gatja magát. Először vil­lanyfüzéreit villantja fel szí­nesen, hogy elkápráztasson, aztán gazdag és fényes kira­katait mutatja meg a keres­kedelem, napról napra fo­kozva az adakozó kedvet. Ehhez külső segítség is érkezik az erdőkből, ünnepi hangulatot adva a hétköz­napoknak a fenyőfaszállít­mány. Fenyőfaillat árasztja el a piacok környékét, s van-e ennél hódítóbb illat? Min­denhová jut a fenyőfából, a szegényebb családokba ki­sebb fa, a gazdagabb laká­sokba a délcegebb, s a nyugdíjasoknak is marad egy-egy fenyőág. Emlékszem, gyermek­koromban faluhelyen ez nem így volt. A mama által főzött és darabolt cukorkát csomagoltuk,, esténként színes papírba, és hurkoltuk rá a cérnát, hogy a fára füg­gesszük. Nem volt kókuszos meg csokoládés, meg rumos meggyízű, de azt, hogy mi­lyen volt, még most se tud­nám elmondani, pedig azóta is a számban érzem: valami mennyei érzés itatott át. Olyan jót én se azelőtt, se azóta nem ettem. Két- két cukorkát összekötve karácsony előtt már a fü­lemre is akasztottam, és úgy vártam az angyalokat. Nálunk a konyhai réz­mozsár csengő hangja hir­dette, hogy megérkezett az ünnep; a mama kolompolt a mozsártörővei a konyhá­ba, és nyomban énekelni is kezdett könnyes vékonyka hangján az örömet hirdetve: "Menyből az angyal...!" Akkor már gyertyafény­ben ragyogott a fénylett a nagyapa által elkészített jászol, angyalok énekeltek a szívünkben, miközben sír­tunk a boldogságtól és a jóságtól. Ezzel ránk köszönt az ünnep, az igazi kará­csony, a valóságos és tapint­ható, amit nem csak a szí­nes égők villogása és az aranyhajak csillogása jelzett, de az ételek sokféleségének illatharmóniája is meggyő­zően hirdetett. A karácsony íze! Iste­nem, ha most Géza bácsi, a vak koldus beleszimatolna a levegőbe, ahogy régen tette! Nagymamáék által sütött kalácsok illata terjeng, mákos bejgli, diós bejgli, aprósütemények garmada, a mama kedvelt tortája is ki­sült, érezni lehet a nagy­apák által iuszerezett ha­lászlé csípős illatát, szinte hallani, hogy perceg a hal, mert ma még ez a menü, de holnap már malacok is sül­nek, libák és pulykák húsa pirul, s falusi portákon, ahol már majdnem minde­nütt levágták az első hízót, töltött káposzta rotyog a kemecében, és sül mellette a tepsiben a fűszeres kol­bász és a hurka. Karácsony nem csak a megbocsátás és a béke ün­nepe, az illatok és ízek, a fények és a remények talál­kozásának nagy napja is. Illés Sándor ÍOO éves a Passaic-i katolikus templom Gyönyörű templom áll Passaic városában. Díszítő elemek, virágok tarkítják belsejét a teremnek. Csendes áhitat honol a lélek berkeiben. Felcsendül az ének. Dicsérik az Istent. Harang, csengve-búgva zúg és hirdeti a szeretetet. Ma az összegyűltek ünnepelnek. Isten templomának büszke tornya száz éve áll már a magasba. Mentsd meg Úram néped! Mentsd meg Urunk kérlek Aztán az égen feljő a csillag, mint egykoron, mikor Ő született a földre és fénylik felettünk! Akik látják hisznek, akik érzik Krisztus jelenlétét, esdekelnek Akik már révbe értek, azok is közöttünk elvegyülnek, hiszen ők építették fel eme kincset, ami a csöpp magyarság menedéke lett Csnedül- jön fel az ének újra: Ave-Ave, Mária Ave, Ave Szűzanya Jöjj közénk újra Ferencz Amália Száz évvel ezelőtt a magyarok egy kis csoportja a tótok templomába járt imádkozni. Templomot kellene építeni. Egy töredéke a magyarságnak, megvett négy házhelyet Passaicon. Ez idő tájt élt Böhm Károly Cleveland, Ohio plébánosa. Küldetésének érezte, hogy az Amerikába került magyarság alvó lelki ismeretét felébressze. Járta az országot. Missziós útjai során Amerikai Magyar Hitközségek alakultak. A Passaic-i közösség is Hitközséggé alakult és papot kért. O'Connor János, megyés püspök 1902 december 24-én kinevezi Messeschmiedt Gézát lelkésznek. A Szent István Magyar Hitközség megszületett. Milyen jó az Isten! Hát egy nap van Karácsonyig. Hol ünnepeljünk? Nin­csen semmi tárgyunk a miséhez!.„és...mégis Karácsony éjjelén minden készen állott. A meleg kályha mellett a csillo­gó karácsonyfa alatt, együtt imádkoztak a magyarok. Másnap a helyiség zsúfolásig megtelt. Amikor a Glóriát énekelték Messerschmiedt atya szemében megcsillantak a könnyek. Eszébe jutott a kis Jézus, rongyos istállóba. Milyen jó az Isten, hogy megáldja az O dicsőségéért búzgolkodókat A korabeli írások alapján írta Kerekes Judit Óhaj KARÁCSONY Betelőfélben a naptár - már decemberre jár, Hófehérbe öltöztek a házak s a határ. Sűrű, nagy pelyhekben szálldogált a hó, A tájnak festői képet ad a hótakaró. Pajkos fiúcsapat szánkózik önfeledten, A szemlélő szíve eltelik szeretettel. A behavazott erdő szélén őzikék tanyáznak, Titkát fürkészik a sok hósipkás háznak... A házak falai közt nyüzsgés, illat és jókedv, Minden igaz ember Jézusunkra réved. Karácsony szelleme tölti be a hajlékokat, Sok csillogó gyermekszem remél ajándékokat. Az utcai gázlámpánál néhányan zenélnek, A betlehemi kis Jézusról dalban regélnek. Lassan az utca is ünnepi díszben öltözik, S a járókelők szívébe szeretet költözik. Szép lassan benépesül a behavazott járda, Karácsonyi misére vár az Isten háza. Jézus békét, reményt, szeretetet kínál a világnak, Dicsőség Néki, égi s földi királynak! Tibor Fábián Kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván az össz­magyar­ságnak Talán az emberi Sóhajokból lettek A felhők és úsznak A föld felett. Majd a könyekből Összegyűlt eső az, Mi a felhőkből esett. Mi akik a békébe élünk S a nap ránk nevet, Nem halljuk a harci zajt, Mitől a föld remeg. Bölcsességre várunk Mi a világot Békességbe vezet, És betegség meg éhség Nélküli világba Hol az emberiség boldog, S az élete szép lehet. Borek Leona AMERIKAI MAGYAR SZÓ Remek karácsonyi ajándék! MÉG KAPHATÓ "Koréh Ferenc beszél New Yorkból" című kötél: tárcák, otthoni és amerikai életképek rádióadások, komoly és mókás székely történetek, stb. színes gyűjteménye Ára: $15.- postaköltséggel $17.- Megrendelhető: Catherine Koréh 83 Grove St. Englewood, NJ. 07631 Fax: 201-567-7234

Next

/
Oldalképek
Tartalom