Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-07-11 / 28. szám

Thursday, July 11, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Származás és / vagy nyelveredet Megint késve kell észre­vételt írnom: Deák Pál könyvismertetése az Ameri­kai Magyar Szó 2002 január 10-i számában jelent meg, és Marschalek Ákos magyar őstörténeti munkájáról szól, amely kéziratban várja a nyomtatást. A szerző szerint a magyarság a szkíták (szittyák) és a hunok népkö­réből származik, ezeknek a népnek a közvetlen rokona, és a finnugor rokonság elmé­lete a népünk előkelő ős­múltját lefokozó találmány. Kényes feladat olyan műről írni, amelyik nyomta­tásban még nem jelent meg. Nem is bocsátkozom részle­tes vitába, egyetlen - de alap­vető - tévedését próbálóm magyarázni. Ebbe a tévedés­be még mindenki beleeset, aki buzgalomból próbálta felderíteni népünk eredetét, de még egyik-másik valóban tudományos munka is elfelej­ti tisztázni, hogy: a nép és a nyelv eredete két külön ügy, a kettőnek néha alig van köze egymáshoz, és a ma­gyarság esetében bizonyosan ez a helyzet. A Kárpát-medencébe ér­kező magyarság többféle ere­detet hordozott magában, ősei több népi kötelékben éltek. A törzsnevek közül hat törökségi, egy finnugor, már ez is az egységes eredet ellen szól. Keveredett a törzsekhez szkíta (szittya) "töredék" is? Ha igen, még tarkább az összetétel. Hun felmenőkhöz tudományosan értékelhető nyom nem vezet, de azt nem járhatjuk ki, hogy a magyar előnép egy ideig a hun biro­dalom valamelyik keleti tar­tományában élt. A honfogla­lók aztán keveredtek az itt talált, főleg szláv lakossággal (amelynek létszámról viták folynak), ahogyan Ady a nemes-úri "felsőbbrendűsé­get" arcul csapó versében a Gyáva Barla diákban megír­ta. Folyamatosan telepedtek hozzánk jövevények, szinte minden irányból. A mai ma­gyarok ősei tehát tucatnyi etnikumhoz tartoztak. A je­lenlegi lakosság génállomá­nyának igen nagy része, talán többsége indoeurópai. (A szkíta is indoeurópai nép volt!) Származás szerint tehát nem vagyunk vadidege­nek Európában. A magyar nyelv azonban nem indoeurópai eredetű és jellegű. A tudomány a nyel­vek származási (genetikai) - rokonságára vonatkozóan olyan kritériumokat állapított meg, amelyek csak az uráli eredet elvére alkalmazhatók. (A "finnugor" helyett manap­ság, a szamojédkutatás jóvol­tából, inkább az "uráli" elne­vezést használják.) Szerkezeti rokonságban vagyunk - az egész uráli családdal együtt - a Finn-öböltől Japánig terje­dő hatalmas térség nyelvei­vel, de ez nem jelent közös származást, a nyelvészet más kategóriaként tartja számon. A magyar nyelv, a "vér"- örökségtől eltérően, kemé­nyen tartja a környezettől való különállást. Bár Auré- lien Sauvageot. a nagy fran­cia nyelvész szerint a ma­gyar irodalmi nyelv a finnugor hagyaték latinizált változata. Ha erőnek erejével szabadul­ni akarnánk az uráli eredet elvétől, akár az indoeurópai ősrokonságot is felvehet­nénk. Néhány szavunk közös az ősindoeurópai vagy talán preindoeuropai nyelv azonos szavaival: nem (tagadószó), viz, ki (névmás) stb. Valószí­nűleg nem szóátvételek. Az őskapcsolatnak olyan formá­járól lehet szó, amelyre a nyelvtudomány még nem talált kategóriát. Dr. Bán Ervin a nyelvtudomány kandidátusa ====:^ ---------- ... r.--............■■■■■&:■■ a.i a ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661^2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Emlékezés Breuer Marcel építészre Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.,. Úgy fekszik ő, ki küzdve tört jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti fel sem könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. Kosztolányi Halotti Beszéd című verse jól fejezi ki azt a fájdalmat és veszteséget, amit egy körünkből eltávo­zott kedves ismerős, barát hiánya jelent számunkra. Most, 2002 május 21-én, szü­letésének századik évére em­lékezve, Breuer Marcel Lajos huszonegy évvel eze­lőtti halála juttatja e sorokat eszünkbe. A magyar építé­szek példaképüket, a nagyvi­lágot meghódító tehetség megtestesítőjét látjuk benne. Tizennyolc éves korában Pécsről indult el, hogy Bécs. a Weimar-i Bauhaus, majd a Cambridge-i Harvard Egye­temen eltöltött évek után megérkezzen a világ közepét jelentő New Yorkba és a sokkal csendesebb New Eng­lands kisvárosba, New Ca- naan-ba. Élete éppen olyan ellent­mondásos volt, mint a szak­ma. amely életét betöltötte. Versben így próbálta meg­örökíteni az építészet ellent­mondásait: Építészet: Fü­lünkkel hallható színek,/ Sze­münkkel látható hangok, / A dimenziók illata, /A kicsavart kő leve... Lajkó, mert így, gyerekkori becenevén ismer­ték, szólították barátai élete végéig, eredetileg szobrász, vagy festő szeretett volna lenni. A Bauhausban eltöl­tött évek alatt, főleg Walter Gropius igazgató hatására fordult érdeklődése előbb a bútortervezés, majd az építé­szet felé. Az a befolyás, amit Breuer a Bauhaus évei alatt kapott, mindenek előtt a művészet szerepét hangsúlyozta az ipa­rosodás gépesítő, emberte-- len hatásával szemoen. U- gyanakkor ahogy a "boldog békeidők", viktoriánus, fe- rene-józsefi korát elfújta a nagy háború szele, ez a fiatal művész-építész gárda hadat üzent a régi divatú, áporo- dott stílusoknak is. A csecse­becsékkel zsúfolt szobákat, a nehézkes, faragott bútorokat, az ornamentikával teleagga­tott épületeket sima falakkal, könnyű, új anyagokból ké­szült bútorokkal, nemes ará­nyú, díszítés nélküli épüle­tekkel akarták felcserélni. Nem igazán "stílusról", hanem egy új felfogásról, szemléletről van itt szó. Ez ragadta meg a fiatal építészt Breuer háza New Canaanban és maradt irányító eszméje élete végéig. Vele együtt szá­mos magyar fordult meg a Bauhaus falai között. Az ismertebbek között Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Bort- nyik Sándor, Tóth Imre (A- merigo). Breuer egyike volt azoknak az aránylag keveseknek, akik nemcsak megfordultak a Bauhaus falai között, hanem el is végezték az iskolát. Az­után ott maradt mint tanár. A belsőépítész-szakot és az asztalos műhelyt vezette. Az iskola megszűnése után 1928-ban Berlinben próbált építészi gyakorlatot kezdeni. Az egyre romló gazdasági és politikai helyzet következté­ben ez nem tartott sokáig. Majd Spanyolországban, Ma­rokkóban, Görögországban, Svájcban próbált szerencsét. Egy évet Magyarországon is eltöltött és bár Fisher Jó­zseffel és Molnár Farkassal pályázatot is nyertek, itt sem tudott meggyökerezni. Ö- römmel vette 1937 nyarán régi tanárának, Gropiusnak a hívását és Amerikába, a Har­vard Egyetemre jött tanítani. Az ország legnevesebbé vált építészei kerültek ki a keze alól. New York-i irodáját 1946-ban nyitotta meg, nevét a Modern Múzeumbeli kiál­lításon bemutatott családi háza tette ott ismertté. U- gyanakkor európai megbízá­sai is voltak. Magyarországon az ötvenes években külföldi folyóiratok- • ban fedeztük fel a nevét. így nem lehet csodálkozni azon, hogy 1956-ban New Yorkba ' érkezve első utunk hozzá vezetett. Csodálkoztunk azon, hogy annyi év után kitűnően beszélt magyarul. Évekkel később a véletlen úgy hozta, hogy én is ebbe a városba költöztem, ahol ő megtelepe­dett. New Canaan, mint a modern építészek (és építé­szet) Mekkája lett világhírű, mióta Breuer tanítványa Eliot Noyes rábeszélésére az eredeti "Harvard ötök" ide költöztek. Ma is, talán a vi­lágban egyedülállóan, 80 mo­dern ház áll itt, amelyeket a helyi tanács igyekszik a te­lekspekuláció ellen védeni. Breuer legismertebb épüle­tei a párizsi UNESCO köz­pont (harmadmagával), a Minnesota-i SL John’s Ab­bey templom és a New York-i Whitney Múzeum. New Canaanban négy házat tervezett, amelyek közül kettő áldozatul esett a telek üzérek tevékenységének, le­bontották őket. Második saját házát viszont új tulajdo­nosai nagy gonddal bővítet­ték meg, Breuer volt társa Herbert Beckhard tervei sze­rint. Itt tervezzük a város vezetőivel és a mostani tulaj­donos Arlene Stern segítsé­gével a centenáriumi emléke­zést megrendezni. Ezt meg­előzően júniusban egy na­gyobb szabású Breuer kiállí­tás lesz Minneapolisban. Goethe nevezte az építésze­tet "megfagyott zenének". Valóban, bár látszólag egy teljesen más műveszi alkotás­ról van szó, mind a kettő lényegében azonos elemek­kel éri el a hatását. A motí­vumok ismétlődése, kölcsön­hatása, a harmónia, az alap­formák összjátéka adja meg . az építészet művészi értékét, csakúgy mint a zenei művét is. Ennek volt Breuer virtu- • óza, nevét az amerikai építé­szet nagyjai között fogják számon tartani. Emlékezzünk ' rá, mint a világot meghódí­tott magyar honfitársra. Papp László

Next

/
Oldalképek
Tartalom