Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-11-21 / 45. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nnv. 21, 2002 1956 emlékezése Brüsszel. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére ünnepi szentmisére került sor Brüsszelben a Szent Mihály arkangyal székesegyházban. A koncelebrációs szentmisét Szabó Tamás, honvédségi tábori püspök, Urbán Imre tábori érsek, a brüsszeli magyarok papja és belga részről P. Vermeer érseki helynek mutatta be, felváltva magyar francia, ilamand és latin nyelven. A nagy koronázó templomban az oltár mögött három fiatal tartotta a nagy magyar lobogót, amelynek fehér sávján "Budapest 1956" felirat állt. A szentmisén a belgiumi magyarok és a diplomácia képviseletek részéről mintegy kétszázan vettek részt. A magyar nagykövetséget Nemes Szabolcs konzul és Sóstói Gábor alezredes, katonai attasé képviselte. Ott volt Habsburg Károly főherceg családja Kállay Oszkár máltai lovag, a Belgiumi Magyarok Szövetségének elnöke. Belga űrhajós a világűrben Belgiumban óriási érdeklődés kiséri az orosz Szojuz űrhajó útját, amelynek fedélzetén az űrkutatás történetének második belga űrhajósa, Frank De Winne indult útnak a nemzetközi űrállomásra, ahol fontos tudományos méréseket végez. Tíz évvel az első belga űrhajós, Dirk Frimout után most a 41 éves Frank De Winne alezredes, a belga légierő egyik legkiválóbb berepülő pilótája indult a világűr meghódítására, két orosz tásával, Szergej Zaljotyinnal, a Odisszea űrutazás parancsnokával és Juris Loncsakov fedélközi mérnökkel együtt De Winne magával vitte a nemzetközi űrállomásra szülővárosa, Sint Truiden címerét és a világszerte ismert belga képregényhős, Tintin holdbéli utazásáról készült képregény nehány kockáját. A belga űrutazás 15.5 millió euróba kerül, amit teljes egészében a belga állam fedez, abban a reményben is, hogy az Európai Űrügynökség további vállalkozásainál Frank De Winne ennek révén fontos szerephez juthat. ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney *t Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-5731-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Első Amerikai Magyar Televízió N.Y Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan^ Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Emlékezzünk. Negyvenhat év - ismét emlékezünk! Az idő nem mosta el e szörnyű emléket! Budapest utcáin kövek, romok között, gyermekeink teste - vérbe feküdtek. Behemót tankok, vérbe taposták gyer mekeink, kik - védték hazájukat. Magyar anyák, soha nem feledve féltett gyermeküket. Szenvedve lelkűkben, még ma is siratják! ünnepség a Recsk-i emlékparkban Recskról, erről a Mátra lejtőin fekvő takaros kis Heves megyei községről egészen a rendszerváltozásig csak annyit tudott a magyar közvélemény, hogy határában ércet, többek között aranyat is bányásztak és a hegyoldalban kőbánya működik. Recsk neve csak annak a néhány ezer embernek mondott ennél többet, akik megjárták a kőbánya mellett épült ávos internálótábort és eltöltőttek két -három évet az embertelen munkakörülmények között. Ezek és hozzátartozóik tudatában Recsk jelentette az infernót, ahová a kommunista rendszer azokat száműzte a társadalomból, akiket pusztulásra ítélt. Éppen ezért a Recsk- i kényszermunkatábor hivatalosan nem létezett, semmiféle kimutatásban nem szerepelt. A nyolcvanas évek végéig még beszélni sem volt szabad róla. Aki túlélte ezt a poklot, annak megtiltották, hogy szabadulása után akár csak kiejtse Recsk nevét, akik pedig elpusztultak ebben a megsemmisítő lágerben, azok már örökre hallgatlak. A Recsk-i internálótábort 1950-ben létesítette az ÁVH, Furcsa az élet - a nemzetek között. A tegnap gyilkosai ma barátok lettek. Mindegy - mi volt! Csak pénz ma az élet. Így élnek ma embernek nevezett olyan a rendszerrel szemben ellenséges megbízhatatlan elemek számára, akikkel senkinek sem kellett elszámolni. Az. őrszemélyzetet, akiket a legszadistább ávosokból válogatták össze és szabad kezet adtak nekik a rabok kínzására. A szovjet mintára létrehozott tábor létezéséről a világ akkor szerzett tudomást, amikor 1952-ben néhánv rabnak sikerüli megszöknie és egyikük Miehnay Gyula nyugatra érkezvén, a Szabad Európa Rádiónak beszámolt a Recsk-i helyzetről. emberek.... A lélék nem számít csask az egyéni érdek Nem számít semmi.... Mikor lesz egyszer az emberből ember, egymás kezét fogva, hogy megértésben - együtt élhessenek! Magyarok, mi megtanultuk Az élet iskolája nagyon megtanított. Hittünk - bíztunk emberekben Kérdem - mi maradt? Összetört lelkek... megcsonkított nemzet. De hiszünk egyben Istenünkben... Nemzetünkben, hogy örökké megmarad 2002 okt. 23. Mihály de Kátay 1 KATHY’S: ! skin ; : CARE ■>: • -.V.. . • • Amerikai-Magyar • • - V# : KOZMETIKA ; : SZALON : : 212-717-1615 : ••••••••••••••••• FOTO-VIDEO MESTER Hívja FRANK-ot: 718-271-4006 Sokáig még az ő szavainak sem akartak hitelt adni, annyira hihetetlennek tűnt a története. Ettől kezdve vált ismertté széles körben Recsk neve és vált a borzalmak szinonimájává. A Recsk-i tábor Nagy Imre elnök első miniszterelnöksége idején, 1953-ban szűnt meg. A rendszerváltáskor a volt Recsk-i internáltak szövetségei alakítottak, amely céljának tekintette, hogy megismertesse a világgal, mi történt Rccsken 1950 és 1953 között, és kiharcolja számukra a minden politikai foglyot megillető kárpótlást. A Recsk-i Szövetség 14 évvel ezelőtt alakult meg, s azóta az emigrációban Sztáray Zoltán, Magyarországon pedig dr. Zimányi Tibor vezetésével nagyon sokat lett a volt recskiek érdekei védelmében. A tábor legmagasabb pontján a szövetség emlékművet állított fel, melynek kövére valamennyi volt Recsk-i fogoly nevét Fölvésték. Evek óta szokássá vált, hogy évente egyszer a recskiek találkozót tartanak ennél az emlékműnél és ünnepséggel emlékeznek az ÁVH áldozataira. Idén szeptember 28-án volt ennek a napja és az őszi erdő fái közül mcmenlókenl kimagasló őrtorony alatt több százan gyülekeztek a csípős, bonis délelőttön. Az emlékműnél felsorakozott katonai díszegység tisztelgő kürtjére felhangzott a Himnusz, majd dr. Zimányi Tibor a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi beszédei Mádl Ferenc köztársasági elnök mondta, hangsúlyozva, hogy csak őszinte önvizsgálat után lehet építeni egy új világot, ha a bűnösök képesek bocsánatot kérni az üldözöttek pedig megbocsátanak. "A rendszerváltás nem adott minden sebre gyógyírt. De nem felejtjük el, hogy Önöknek, a Recsk-i raboknak is köszönhetjük, hogy ma egy szabad Magyarországon élhetünk" - fejezte be szavait a köztársasági elnök. Mádl Frenc után dr. Templi József Nagyvárad i püspök mondott imát, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékmű talpazatán. (('alifornia Magyarság) "Az Európai Unió felismerte, hogy a 21. században új fajta” képlet kezdi uralni a világot, miszerint a tudás és az információ egyenlő a hatalommal, e képletből azonban kimaradt az erkölcs Vizi E Szilveszter, az MTA elnöke
