Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-11-14 / 44. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 14, 2002 Európai alkotmány készül Az egyesülő Európa leendő alkotmányos szerződésének tervezete keltette eddig a legélénkebb vitát a Brüsszelben Európa jövőjéről folyó konventen. A konvent kétnapos teljes ülésének vitájában az alkotmá­nyos kérdések kidolgozásával megbízott munkacsoport javasolta, hogy a tagállamok parlamentjeit jobban vonják be az Fii) ügyek vitelében. Felvetették, hogy a nemzeti parla­mentek ellenőrizzék a szubszidiaritás elvének érvényesülé­sét, vagyis azt, hogy az El) szervei nem terjednek-e tül illetékességi körükön a nemzeti hatátaskörök rovására, és szükség esetén az európai bírósághoz fordulhassanak a vita eldöntésére, Javasolták, hogy az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve éves programjait is vitassák meg a tagálla­mok parlamentjei egy Európa-hét keretében. Erősen megoszlottak a vélemények a munkabizottságban, majd a teljes ülésen is az alkotmány vázlatában szereplő Európa Népeinek Kongresszusa körül, amelyben a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament küldöttei találkozná­nak időnként az unió ügyéinek megvitatására. Elhangzott több bíráló megjegyzés az elnöknek az unió új elnevezésére tett javaslataira nézve is. Egy őrit képviselő szerint Európai Egyesült Államokról szó sem lehet, elvégre a tagországok nem akarnak összeolvadni egyetlen szuper­államban. Az Egyesült Európa név, amely íraciául elég ártatlanul hangzik, angol változatban őt inkább egy labdaru­gó csapat nevére emlékezteti ő mondta, mintha a Manches­ter linkedről ienne szó. A magyar kormány konventbeli küldötte Balázs Péter, az integrációs és külgazdasági államtitkárság vezetője "igen alapos átgondolt munkának" nevezte az alkotmányos vázla­tot, amely áttekinthető alapdokumentumot tesz lehetővé a sok egymást módósítgató szerződés helyett. Kedvezőnek tartja, hogy az új alkotmány pontosan megjelölné, mely hatáskörök tartoznak teljesen az unióhoz, melyeket gyako­rolna megosztva a tagállamokkal. A balatoni búvárok szerepe BAIATONLELLE. A háború végén a Balaton fölött lelőtt és az alsóőrsi nádasban elmerült IL-2-es szovjet csatarepü- iőgép kiemelésére készülnek a téliéi búvárok. A szakhatóság jóváhagyása után 2003 elején, január vagy februárba kerül­het sor a több tekintetben is veszélyes és nagy körültekintést igénylő műveletre. A balatoni búvárok 1972-ben akadtak rá a másfél-két méteres víz alatt a mocsárba süllyedt gép maradványaira. A mielőbbi kiemelést azért javasolják a szakemberek, mert a közelmúltban, amikor alámentitek, benzinszívárgást észleltek. ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Az Amerikai Magyar Szó egyik számában az újság egyik állandó munkatársa Juhász Gyula 20-ik század­beli költőre hivatkozva, Friedrich István volt minisz­terelnökről ír. Friedrich egy keresztény szocialista politi­kus volt, aki a Kun Béia- féle kommunizmus után egy nemzeti irányzatú kormányt alakított és vezette az or­szágot egy rövid ideig. Nem tudom miért kell egy nemzeti irányú politikust "gatya politikusnak" csúfolni és még kevésbé értem miért kell a "nem, nem soha!" kiáltást is "gatya politika­ként emlegetni. A "nem, nem soha" egy fájdalomtól megdöbbent nemzet együt­tes nagy jaj kiáltása volt és egyáltalán nem Friedrich István egyéni jelszava. Ért­hetetlenül a baloldali ele­mek általában még a reví­ziós mozgalmat is támadják és helytelenítik, pedig az az igazságtalan béke feltétele­ket is igyekezett békés utón újra tárgyalni, amire a béke szövegé lehetőséget adott. Sokszor felvetődik a kér­dés, miért bántak el a nyu­gati hatalmak olyan kegyet­lenül Magyarország ellen az első világháború után? Két­ség kivül a fő ok a csehek, szerbek és románok terjesz­kedési vágya voit, amit a nyugati hatalmak támogat­tak. Magyarország szomszé­dai hamis térképekkel és hamis statisztikai adatokkal, megvesztegetéssel és más csalárd eszközökkel is befo­lyásolták a béke döntéseit. Mindezekre kitérni és eze­ket tárgyalni túl hosszú tör­ténet volna. De egyik ok, ami lényege­sen hozzájárult a döntéshez Károlyi Mihály tevékenysé­ge volt miniszterelnöksége alatt. Károlyi Mihály három nagy baklövést és felelőtlen­séget követett el: 1. Amikor a háború végén a Monarchia külügyminisz­tere megkötötte a fegyver - szüneti egyezményt Magyar- ország területén egyetlen idegen katona sem tartóz­kodott. Ennek megfelelően Magyarorszag tegyverszune- ti határai az ország történe­ti határai maradtak. Károlyi Mihály, miután az országot kivonta a Monarchiából, a nyugati hatalmaknak üzent, hogy szeretné a fegyverszü­neti egyezményt Magyaror­szágra nézve újra tárgyalni. A nyugati hatalmak d’Espe- rey francia tábornokot (ne­vének pontos helyesírásá­ban nem vagyok biztos) kérték fel, hogy a magyar küldöttséggel találkozzon. Belgrádban találkoztak. Apám korabeli feljegyzései szerint Károlyi Mihály va­dász ruhában jelent meg és magával hozta a magyar katonai szakszervezet veze­tőit. Persze, egy vérbeli tábor­noknak más se kell, mint, hogy katonai szakszervezet­tel állítsák szembe. Azonnal kijelentette, hogy ő ilyen- szedett-vedett társasággal nem akar leülni tárgyalni, hanem majd ő meghúzza az új fegyverszüneti határokat. Ezzel nagy vonalakban meghúzta a leendő csonka ország határait. Az egyez­mény az volt, hogy a csehek és románok azonnal megin­dultak, hogy az új fegyver­szüneti határokig elfoglalják az országot. 2. Amíg Károlyi ék felszólí­tották a magyar katonákat, hogy dobálják ei fegyverei­ket és jöjjenek haza a fron­tokról, Erdélyben Macken- zen német tábornok teljes fegyverzetben és fegyelem­ben tartotta hadseregét, amelyben magyar alakula­tok is szolgáltak. Macken- zen felajánlotta Károlyinak, hogy Erdélyt megvédi a románok ellen. Károlyi vá­laszképpen felszólította Mackenzent, hogy katonái­val együtt hagyja el az or­szágot. A románok erre elözönlőtték Erdélyt. 3. Amikor Károlyi látta, hogy az ország egyre na­gyobb bajba kerül, a bör­tönben ülő és Moszkvában kiképzett magyar kommu­nista vezetőket szabadon engedte és átadta nekik az államhatalmat. Kun Béla és Szamuely Tibor azonnal terrorcsapatokat küldött szél az országban és minde­nütt megszervezte a helyi kommunista tanácsokat. Magyarország egyszerre kommunista ország lett. A kommunizmus európai terjeszkedése ellen, a nyu­gati hatalmak felkérték Ro­mániát, hogy vonuljon be Magyarországra és kergesse el a kommunistákat. Ezt Románia azonnal meg is tette, Egy jól felszerelt had­sereggel bevonult az ország­ba, Szolnoknál volt a döntő csata. A rosszul felszerelt, gyenge magyar kommunista hadsereget a románok meg­verték és a Tiszába szorítot­ták. Sok szerencsétlen ma­gyar pusztult el a Tiszában. Én abban az időben Tápió- szelén tartózkodtam szüleim falusi otthonában, Szolnok tói keletre mintegy 40 kilo­méterre. Egész nap jól le­hetett hallani a távoli ágyú­zást. Misnap megérkezett Szelé­re a román hadsereg egy ezredes vezetése alatt. Az ezredes nagyszüleiül kúriá­jában lett elszállásolva, Na­gyon udvarias ember volt. Adta az európai szintű elő­kelő tisztet. Misnap indul­tak tovább Pestre. Az út nyitva állt. Nem volt semmi ellenállás. Reggel az ezre­des úr megkérte nagyanyá­mat, hogy szeretné kölcsön­kérni nagyanyám hintój át és két parádés lovát, mert már nagyon fárasztja őt a sok lovaglás. Nagyanyám kellet­lenül, de belegyezett. Persze, se a hintát, se a lovakat a család soha többé nem lát­ta. A románok igyekeztek minél többet összelopni. Pestről is vonat számra szállították el a lopott hol­mit. A Nemzeti Múzeumot is ki akarták rabolni. Mind ezek az események már 19í9-ben kész helyzetet teremtettek az ország meg­csonkítására. Magyarország már részben a szomszédos államok ellenséges megszál­lása alatt volt. Mindezeket az eseménye­ket én személyesen átéltem és jói emlékszem rájuk. Dr. Viczian Albert

Next

/
Oldalképek
Tartalom