Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-11-14 / 44. szám

GfÜL­Ára: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját ISSN 0194-7990 Novemberi emlékek Medgyessy Péter miniszterelnök New Yorkban A magyar miniszterelnök és a kormány számos tagja Washingtonban tanácskozáson vett részt Bush elnökkel és az amerikai politika és gazdasági élet vezető személyiségei­vel. A megbeszélések után, november 10-én vasárnap délu­tán, időt szakított arra is, hogy a New York-i magyarokkal találkozzanak. A miniszterelnök beszámolt az amerikai megbeszéléseiről, majd informálisan beszélgetett a jelenle­vőkkel. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a washingtoni tárgya- lások célja a magyar külpolitika mozgásterének tágítása volt. Megelégedéssel állapította meg, hogy olyan szívélyes fogadtatásban volt része, mint eddig kevés magyar minisz­terelnöknek. A Blair House-ban, az amerikai elnök vendég­házában, előtte csak Nagy Ferenc és Antall József kapott szállást. Ez a megtiszteltetés azonban nem személyesen az ő, és nem is a nemrégen hivatalba lépett kormány, hanem a magyar demokrácia elismerése volt. A magyar delegáció Bush elnökkel három témát kívánt felvetni. Először is a magyar-amerikai kapcsolatok erősíté­sét. Ez olyan közös értékek ápolásán alapszik, mint a sza­badság szeretete, a piacgazdaság fejlesztése, a demokrácia és az egymás iránti szolidaritás. A két ország vezetői egyet­értettek abban, hogy Magyarország megbízható partner, amely kiszámíthatóan védője a nyugati értékeknek. Másodszor értékelték Magyarország szerepét a térségben. Itt nem csak arról esett szó, hogy hazánk stabilizáló tényező Közep-Európában, hanem a környező országokban élő nemzettársakon keresztül az összekötő kapocs szerepét is betölti Harmadszor az időszerű világpolitikai helyzettel és abban a magyarok szerepével foglalkoztak. Itt természetesen fontos helyet kapott a terrorizmus és a tömegpusztító fegy­verek elleni küzdelem egyeztetése. Megegyeztek abban, hogy a nyugati civilizáció értékeinek vedélme elsőrangú közös kötelesség. Medgyessy miniszterelnök hangsúlyozta, hogy itt két rossz között kell választanunk. A nagyobbik rossz a jelenlegi helyzet fenntartása, a kisebbik pedig a határozott beavatkozás vállalása. A magyar sajtóban többen felvetették a kérdést, hogy milyen árat kellett a magyar kormánynak fizetni azért, hogy az amerikaiaknál kedvező fogadtatásra találjon. Ez az ár a következő partnerségi viszony vállalása. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása nem gyengíti majd az amerikai kapcsolato­kat. Több Európa nem jelent kevesebb Amerikát számunk­ra" - mondta Medgyessy Péter, ország és a világ jövőjére? Magyar Egyesület újonnan és hasonló kérdésekre vála- megválasztott vezetősége szóltak a fórum előadói, elhatározta, hogy a hasonló majd az ünnepi megemléke- megbeszéléseket folytatni zés a Himnusz hangjaival fogják, ért véget. A Massachusetts! Papp László "Csapataink harcban áll­nak, a kormány a helyén van" hangzott 1956 novem­ber 4-e hajnalán Nagy Imre miniszterelnök üzenete az országhoz. Néhány órával később azonban már csak a magányos Bibö István ál­lamminiszter tartózkodott a parlamentben, aki ezt kö­zölte nyilatkozatában "A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsere­get, vagy az általa esetleg felállított bábkormányt tör­vényes felelősségnek ne te­kintse s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen..." Az, amerikai magyarok 1957 óta rendszeresen meg­emlékeznek október 23-án a Forradalomról. A legna­gyobb ünnepség 1958-ban volt New Yorkban a Carne­gie Hallban, ahol a mene­kült magyar zenészek Phil- hariuonia Hungarica zene­kara lépett fel Rozsnyai Zoltán karnagy vezényleté­vel. Öröm számunkra, hogy immár 10 éve Magyarorszá­gon is nemzeti ünnep lett ez a nap. A Massachusetts! Magyar Egyesület idén azonban november 3-át választotta a megemlé­kezés számára. A Boston University-n megtartott ün­nepi műsor után, amelyen Kerék-Bárczy Szabolcs, a Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzulja mon­dott ünnepi beszédet, eg/ fórumot tartottak. Ezen a hallgatóság kérdéseket tett fel a Forradalom hat tanú­jának és résztvevőjének. A beszélgetést, amely elsősor­ban a fiatalok, az ’56 utáni nemzedék, tájékoztatását szolgálta, Papp lüszló ve­zette. Dr. Balogh Károly a For­radalom előzményeiről, az egyre fokozódó elnyomás­ról, a koncepciós perekről, a Sztálin halála után felé­ledt ellenállási hangulatról és a kommunista párton belüli meghasonlásról be­szélt. Szavai nyomán meg­elevenedett ’56 nyarának forradalmi hangulata, a vi­ták, a fiatalok élénkülő mozgalmai. Barnett Marika elsőéves orvostanhallgató volt a sze­gedi egyetemen, amikor a filozófiának álcázott marxiz- mus-leninizmus órán körle­vél tudatta, hogy október 16-án gyűlés lesz a kötelező orosz nyelvtanítás megszün­tetése ügyében.. "Erről vita sem volt, megszavaztuk. A további felszólalások meg­döbbentő gyorsasággal vál­toztatták meg a gyűlés jelle­gét" - mondta. Javaslatok hangoztak el. "Első volt az ország semlegessé válása. Második a halálbüntetés eltörlése. Harmadik az or­szág eddigi vezetőinek bíró­ság elé állítása. Valaki hoz­zászólt: mindennel egyetér­tett, csak azt javasolta, hogy a második és harmadik pontot cseréljük fel." Dr. Beer János, a buda­pesti Műegyetem tanársegé­de október 23-án előadást tartott, amikor az előző esti diákgyűlés alkalmával köz­zétett 16 pont és a meghir­detett tüntetés támogatásá­ra kérték a hallgatók. "Fel­kérésüket örömmel elfogad­tam és egy rövid beszédben al legór i kusan m égj egyez­tem, hogy ha meg akarjuk változtatni a villamos tölté­sek útját egy mágneses tér­ben, akkor nem az egyes töltésekkel kell bajlódni, hanem az erőteret kell ki­cserélni. Ezt a mondatot jónéhányszor visszaidézték régi diákjaim, jobban emlé­keznek rá, mint előadásaim anyagára." Együtt mentek a tüntetésre és a rádió elé, ahol az "erőterek megvál­toztatása" valóban elkezdő­dött. Collison Judit mint 14 éves gimnazista élte meg a Forradalmat. Ok sem akar­tak kimaradni a tüntetésből. Tanáruk azzal engedte el őket, hogy "menjetek, de vigyázzatok magatokra" - "Csodálatos érzés volt részt- venni, örömtől, reménytől reszketett a lég" - írta, mert édesanyja halála miatt sze­mélyesen nem tudott részt venni a fórumon. Jakubovits Margilot Sop­ronban érte a forradalom Mre. Három nap múlva, amikor feljutott Pestre, járva az utcákat úgy érezte, sirni kell. "siratni a fiatalo­kat, akik meghaltak, és sirni az örömtől is, hogy ezt megérhettük. A járda szélén virágok takarták a fakeresz­tet, amire három név volt írva. Az utca sarkokon papir dobozokban gyűlt a pénz a rászorulók részére." Az emberi jóságban, a jobb világba vetett hitet a "ka­tasztrofális reménytelenség váltotta fel november 4 után" - menekülni kellett. Farkas Imre a kommuniz­mus elleni szervezkedés vádjával 1951-ben előbb halálkraítélt, majd életfogy­tiglani fogságban lévő fiatal vegyészmérnök a Forrada­lom alatt szabadult a váci börtönből. 5 és fél év után október 31-én találkozha­tott feleségével és egy hó­nappal később menekülniük kellett. "1956 karácsony es­téjén érkeztünk az Egyesült Államokba" - mondta, és ismertette a bostoni fiata­lokkal az újrakezdés, a sem­miből új életet teremtés gondjait. "Érdemes volt-e a váráldo­zat? Mi volt 1956 hatása az AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom