Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-10-24 / 41. szám
Ara: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 WYVTÍ NYUGDÍJASOK Bush elnök aláírta a kongresszusi határozatot WASHINGTON, D.C. Bush elnök október 16-án aláírta azt a határozatot, amelyben a kongresszus nagy többséggel - felhatalmazta őt, hogy ha szükségesnek ítéli, háborút indíthasson Irak ellen. Az elnök a Fehér Házban mintegy száz törvényhozó jelenlétében írta alá a határozatot, amelyet előtte rövid beszédében a nemzet egységes szándékának jelképeként méltatott. "Még nem rendeltem el a katonai erő alkalmazását. Remélem nem lesz rá szükség. Szükséges viszont, hogy szembeszálljunk az Irak jelentette fenyegetéssel, bármilyen eszközt követeljen meg az. Az iraki rezsim vagy felszámolja tömegpusztító fegyvereit a béke érdekében, vagy pedig az Egyesült Államok egy globális koalició élén lefegyverzi ezt a rezsimet. Ha bárki kételkedne nemzetünk elszántságában, ha okosan jár el, nem teszi azt próbára" - mondotta Bush elnök. Az elnök beszédében kitért arra, hogy Szaddam Húszéin 1991-ben eredetileg 15 napot kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy feltárja milyen tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, s ennek a kötelezettségének a teljesítését immár 4199 napja tagadja meg. Bush elnök leszögezte, hogy Iraknak először is pontosan és hiánytalanul számot kell adnia vegyi-biológiai és nukleáris fegyverkészleteiről vagy a gyártáshoz szükséges alapanyagokról, valamint rakétáiról és más hordozó eszközeiről Merénylet a Limburgh hajó ellen JEMEN. Rasad al-Alemi jemeni beügyminiszter október 16- án bejelentette: terrortámadás érte október 6-án a Limburgh francia tartályhajót. Az eddigi vizsgálat szennt robbanószerrel megrakott csónak ment neki az óriás tartályhajónak "Az életei már megjártam..." írta a 65 évet megért Arany János, aki 1882-ben igen idős embernek számított. Most a 92 eves Kaiudy György eieg fiatalnak érzi magat, hogy újra nősüljön, és a hírek szerint, újabb családot alapítson. Büszkén hirdeti, hogy az egész történelemben ő a legtovább élő magyar költő. Hála (vagy átok) az orvostudomány hihetetlen fejlődésének, ma a 65 éven felülieké a legjobban növekvő csoportja az emberiségnek. Míg néhány évtizeddel ezelőtt ritkaság számba ment ha valaki megérte a századik évet, ma az NBC televízió reggeli programja mindennap felköszönt egy tucat jól ápolt és életerős centennáristát, akiknek a tábora napról- napra növekszik. A kérdés az, hogy biztosítva van-e a hosszabb életű nyugdíjasok öregkori megélhetése. Az elképzelés szerint a dolgos életük során a nyugdíjalapra befizetett összeg ezt a célt szolgálja. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kormányok, - és ebben megegyeznek a világ legkülönbözőbb rezsimjei - a pénzeket rendszeresen felhasználják az évi költségvetés fedezeteként, A nyugdíjakat a később befolyó adókból fizetik majd - ha lesz! Az amerikai idősek generációjának szerencséje, hogy Roosevelt elnök kezdeményezésére bevezették az öregségi biztosítás a Social Security, intézményét. Ez egy iiyen kötelező nyugdíjalap, amelybe minden dolgozó keresetének egy törvény által meghatározott százalékát befizeti, aztán élete végéig havonta kap egy arányos összeget. Minthogy azonban a befizetést nem egy elkülönített alapban teszik félre, mint a biztosítási pénzeket, az idős korosztály eltartását a fiatalabb, még dolgozó, korosztály kell fedezze. Ma ez a dolgozó generáció egyre csökkenj míg az eltartásra szorulók tábora egyre nő. Sokan "szendvics" generációnak nevezik ma a középkorúakat, akikre egyszerre nehezedik a gyermekeik és szüleik eltartása és ápolása. Mindebből a rövid ismertetésből is világosan látszik, hogy Amerikában, de az egész világon mindenütt, a nyugdíjas intézmény komoly problémákkal küzd. Politikusok természetesen igyekeznek megoldást, találni. Bush elnök a 90-es évek hatal- tőzsdei sikerén felbuzdulva azzal a ragyogó ötlettel állt elő, hogy a Social Security részleges "privatizálásával" mindenki a pénz egyrészét maga fektesse be a tőzsdén. A nyugdíjasok óriási szerencséjére a törvényhozás malmai lassan őrölnek, így mikor a tőzsdei befektetések értéke két- harmadra-felére zuhant, nyilvánvalóvá vált a javaslat értelmetlensége. így aztán más megoldást kell keresni, de ez nem lesz könnyű. Az állam által garantált nyugdíj fontosságára jellemző, hogy a Social Security a 65 éven felüliek legszegényebb rétege jövedelmének 82 százalékát teszi ki, a középső részének 64 százalékot ad, sőt még a legtehetősebbek számára is jövedelmük 46 százalékát biztosítja. A többi személyes megtakarításból, magán nyugdíjalapból, vagy további munkabérből tevődik ki. Nyilvánvaló, hogy a dolgozók és eltartottak közötti népességi arány eltolódása csőddel fenyegeti az öregkorúak megélhetését. Ha ehhez hozzávesszük az elhamarkodottan meghozott adócsökkentést, ami az állam eltartási képességét még tovább gyengíti, meglehetősen riasztó kép aiakui ki, az, amerikai járulékokkal együtt a fizetésnek csaknem a felét viszi el. Nem csoda hát, ha mindenki, aki csak teheti, igyekszik kibújni ez alól a hatalmas megterhelés alól. A legáltalánosabb megoldás, hogy a dolgozókat mint egyéni "vállalkozókat" . alkalmazzák, nem ritka az sem, hogy a munkavállalót csak a minimális keresetre jelentik be és a többit készpénzben kapja. így a nyugdíj- . alap és minden más járulék befizetése a munkaadóról a munkásra hárul, aki a legtöbb esetben-nem tudja azt teljesíteni. A dolgozókból kis egyéni . vállalat "kényszerigazgatója" lesz, aki aztán előbb-utóbb csődöt kell jelentsen, mert képtelen a nyugdíjra, a beteg- biztosításra, az. iparűzési adóra, társasági adóra, munkavállalói alapra, szakképzési hozzájárulásra, és a többi vállalati kötelezettségre szükséges összeget megkeresni. Mire mindent kifizet, kevesebb marad, mint amikor fizetésből élt. Arra, hogy miből futja majd nyugdíjas korában, még gondolni sem mer. "Magyarországon hét-nyolcezer potenciális bűnöző van - írja Rege Sándor, ezzel kapcsolatos tanulmányában - Ennyire taksálják az egyéni felelősséghez köthető hazai vállalkozások számát. A be- kasztlizottak és a cégek felelős vezetői között mindössze annyi a különbség, hogy az egyiket már elkapták, a másikat majd ezután fogjak elővenni. Nincs ugyanis olyan cégvezető ebben az országban, aki ne kényszerülne arra a működés érdekében, hogy valamilyen szabályt áthágjon. A gazdálkodási körülmények, feltételek, szabályok annyira ellentmondóak sőt zűrzavarosak és szövevényesek is időnként, a vállalkozókra és vállalkozásokra jutó terhek pedig olyan aránytalanok, hogy egyenesen rákényszerítik a vállalkozókat, hogy a BTK (Büntető Törvény Könyv) valamelyik paragrafusát megszegjék." "Jogi minősítés szerint sikkasztanak, tébét, vagy adót csalnak, hűtlenül kezelnek, a számviteli szabályok megsértésének pedig se szeri, se száma" így folytatja Rege Sándor a jelenlegi magyar üzleti viszonyok bemutatását. "Nem a súlyos milliókat elsikkasztókra, a vállalkozást kizárólag a közpénzek megcsapolására használókra gondolunk, hanem azokra, akik a rendszerváltáskor keletkezett talajtalanságu- kat cserélték az ingoványos terep íí ügyvezetősködésre. Mindebből az a szomorú kép alakul ki, hogy csalódnia kell; annak, aki a statisztika alapján azt hinné, hogy Magyarország egymillió kisvállalkozó paradicsoma. "Szerintem legalább akkor baj az, hogy nemcsak a politikai osztály, de a szélesebb elit és a társadalom jó része sem jutott még túl a mentális rendszerváltozáson" - teszi hozzá Várhegyi Éva egy másik elemzésben. A rendszer- váltás után megvalósult az állam szerepének a leépítése a gazdasági életben, de nem született meg az a tisztességes védőháló, amely garantálni tudná mind a vállalkozók, mind a munkavállalók öregkori biztonságát. Sok szó esik arról, hogy mennyire nehéz ma a nyugdíjasok helyzete, akiknek sokszor a legszükségesebbre sem telik. Ha a fentieket végiggondoljuk, felmerül bennünk a kérdés, hogy a jelenleg még dolgozó főgeneráció számára jut-e majd egy falat kenyér öregkorukban? Papp László #
