Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-10-17 / 40. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 17, 2002 Az Amerikai Magyar Szó 2002 július 25-i számában Olva­sóink írják cikkből a Trianonnal kapcsolatban ezen, a hozzászóló által meg nem értett sorok ragadtak meg: "ennek a magyar hazának meg fog szűnni a szétdarabolt állapota", továbbá "a békének és rendnek a magyar nép a letéteménye­se" és "felejtsük el a határokat" stb... Tényleg nem tudni, hogyan értette ezt írója, de mindenesetre ezen kijelentéseivel - ha szabad így mondanom - a jövőbe látott! Most engedtessék meg nekem, akinek hozzászólását már egyszer közölték, hogy újból nyilatkozhassam. A Trianonnal kapcsolatban jogosnak is érzem magam erre, mert ahogyan mondját: én olyan igazi "trianoni figura" vagyok. 1913-ban születtem, az akkor még Osztrák Magyar Monar­chiához tartozó Nagymagyarország szerémségi Mitrovicáján. A szerződés megkötése után ez Jugoszlávia része volt, melynek megszűnte után ez a város hol Horvátországhoz, hol Szerbiához tartozott. Iskoláim folytatására a későbbiek során felkerültem Pozsonyba - az akkori Csehszlovákiába, és ott mint Jugoszláv állampolgár, csehszlovák illetőségű magyar anyanyelvűként szerepeltem. 1942-ben visszahonosítottak magyar állampolgárrá. 1973 óta élek az Újvilágban, mint amerikai-magyar kettős állampolgár, aki évente hazalátogat mindhárom országbeli hazájába, a Kárpát-medence területén. Mindezt előre bocsátva, nekem aztán igazán fáj ez a szetdaraboltságunk, de bizom a Kárpát-medence jövőbeli egységében és a rajtuk élő népek egymást elfogadó szeretető- ben. Nincs megnyugvás és nem is lesz itt béke, míg a Kárpát- medence eggyé nem válik! A Trianonról eddig megjelent hozzászólásokat ismerem és ezért bátorkodom véleményt nyilvánítani. (Amint ezen írásom bekezdésének dátumából látható, sokáig töprengtem, vajon megirhatom-e ezen hozzászólásom. Nem túl korai-e amit mondani szándékozom.) De arra gondolva most amit Goethe is mondott: "egy lépést se tegyen az, aki ezer évre nem lát előre." Végre is mernünk kell valamit, mert csak magunktól várhatjuk Magyarország helyzetének javulását. Hinnünk kell a magyar küldetésben. Tudnunk kell, hogy Szent István országai a szent korona alatt megoszthatatlanok. Legyen bátorsága a magyarnak semmibe venni a trianoni szerződést, (mely úgyis érvénytelen, mivel a szerződés egyezményeinek nem is tettek eleget). Mindezt nem fegyverrel akarjuk elérni és nem más népnek megvetésével, hanem szerető meggyőzéssel és szolgálatkész­séggel. Ezen lépésünkhöz hozzátartozik, hogy parlamentünk­ben újra felállítjuk Szent István országának képviseletét, hogy közösen tárgyaljuk meg közös ügyeinket. Tekintet nélkül, hogy az utód államok most miként reagálnak lépésünkre, mi nem megbontani akarjuk a véglegesnek hitt állapotokat, hanem csak egyenjogúságot kívánunk ottani magyarjainknak. A készülő egyesült Európán belül a Kárpát-medence egy külön egységet képviselne, mely példamutatással szolgálna a többi nemzetnek Nem uralkodás, de szolgálat a célunk. Elvesztett hitünket kell visszakapni magunkban. 4 . Útóirat: Az imént közöltek megvitatására minden állítást illetőleg rendelkezésre állok. Igen sok mondanivalóm lenne még mindezzel kapcsolatban. Tisztelettel ajánlom ezen írásom az Amerikai Magyar Szó Szerkesztőségének és hálás vagyok ezen újság mindennemű pártatlan felvilágosításáért. Chovan Lóránt festőművész Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, vasárnap este 6:30-tól 7:30-ig és ezt az adást hétfőn délután 1 órakor megismételjük Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea Csige Zsuzsa és> Hajagos Zsuzsanna Üsztöke István producer/szerkesztő Tel: 718-721-2824 Fax: 718-62&-7566 E-mail: uszhatvani@hotmaiC«om A N.Y.-i Magyar Színház Művész Egyesület Hatalmas szép nyelv, Magyarnak nyelve! Maradj örökké Nagy és virágzó! Kisérjen áldás, Amig világ áll! S legyen megáldott Az is, ki téged Ajkára vesz majd: Elsőt rebegve Végsőt sóhajtva! (Ábrányi Emil) A színház választott engem és én választottam őt. Meg­találtuk egymást. A színház lett az életem. Adott nekem barátokat, ellenségeket, sze- retetet, nehéz munkát, élve­zetet és egy életre szóló ta­nulmányt. Jó volt hozzám és én igyekszem meghálálni jóságát! New York-i szinitanulmá- nyaim után boldogan dolgoz­tam és feleltem meg az Off Broadway színházak erős követelményeinek. Amerikai színész lettem! Úgy mozog­tam, úgy gondolkoztam, úgy játszottam csak.enyhe ma­gyar akcentusom emlékezte­tett szeretett hazámra. Akkor még nem is sejtettem, hogy én fogom megírni a 18 éves Magyar Színház törté­netét. Hogy is kezdődött? Dr. Varga László ügyvéd, politi­kus, író, Valu Ferenc, zene­szerző szövegíró, producer, Claire Kenneth világhírű írónőnk, Mautner Mimi és több érdeklődő intellektuel összeült és elhatározta, hogy szükséges egy magyar szín­ház, és megalakították a New York-i Magyar Színház Mű­vész Egyesületet Hivatalos bejegyzése után a színház megkezdte működését! A nyitó előadáson, arhi Varga László "Polymoney: c. vígjáték volt, már én is részt vettem. Nagy siker volt. A nagytehetségű erdélyi mű­vésznő Dukász Anna rendez­te. A Torontoi Magyar Szín­ház legendás hírű igazgatója jött el felköszönteni az új színházi vállalkozást. A szín­ház tagjai között voltak töb­bek között: Kovács Teri és a kitűnő művész Czinkota Mi­hály v. Nemzeti Színház ta­gok, Dékány László, ifj. Pató István, Makai Ágnes, Philli- povits Tamás, Zsarnay Edi­na, Szabó Szilárd, Jánszky Béla, Csemey Lóránt, Ker­tész László Tésy Sándor több díjjal kitüntetett, Tóth György, Zsedélyi Károly, Mautner Mimi. így került Cserey Erzsi színre oratórium szerűen, Madách: Ember tragédiája, Katona: Bánk bánja, Molnár Ferenc színműveiből a nagy­szerű Dékány László rende­zésében. Mint szereplő alko­tó része voltam az előadá­soknak, amerikai munkáim mellett. így történt, hogy rájöttem, nyelvünk a magyar szó varázsára és a magyar színház történelem került érdeklődésem központjába 1989-ben dr. Varga László, 41 év után visszaköltözött Magyarországba és az igaz­gatói pozíciót nekem adta át. Jósolták: "Nyakamat töröm, és vihogott a káröröm. Szól- tak-szapultak. Száz köröm belém vájt. Lesz még nyert pöröm, s kört húzni, az lesz majd öröm és szólni - Ez az én köröm" (Nadányi Zoltán) Miután a művészeti vezetés mellett más kötelességek is rám maradtak, jelmezek, próbaterem, közönség szer­vezés, a napi fáradságos munka után vagy közben tartott próbák alatt a szerep­lők problémái felé való türel­mes megértés. Egy emigrá- ciós színház vezető jutalma, ha mindent jól akar csinál­ni.... legfeljebb egy gyomor­fekély. 1989 óta rendeztünk: em­lékünnepélyeket,jótékonycé­lú előadásokat, színműveket, Talk show-kat, hangverse­nyeket, operát, operettet. Rendezők között voltak: Sziki Kárly, Dóczy János, Dukász Anna, Dékány Lász­ló, Vas Zoltán Iván. Új tagok is csatlakoztak hozzánk: Berecz Kriszta, Lendvay Gabriella és Megye­ri Izabella operaénekesek, Márer György író, Kovács Szilvia, Kerekes Judit, Dóm­ján Mária, Nagy Lajos és a multi talented Kátay Mihály. Vendékművészeksora láto­gatottá meg színházunkat: Apatini Liza, Buda Gábor, Bagó Bertalan, Cserhalmi György, Biró Eszter, Csong­rádi Kata, Héczey Iván, Ko- váts Kriszta, Pápay Erika, Sziki Károly és Ujházy Ká­roly színművészek. Hercz Péter, Hontváry Mihály, Gregor József, Horváth Ádám operaénekesek, Gallay Elsie, Kiss Krisztina, Neszlé- nyi Judith, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművészek, Joe Murányi clarinetművész, Mózsi Ferenc költő. A magyar kultúra fenntar­tása, a magyar nyelv védelme mindannyiunk ügye, köteles­sége! Régi feljegyzések sze­rint már 1854-ben voltak New Yorkban magyar szín­játszó csoportok. írók, új­ságírók segédkeztek a szín­ház megteremtésében 1889- ben javasolták, hogy a New York-i magyarság építsen egy házat, mely egy magyar színtársulat működési helye lehetne. Anyagi problémák, rivalizálás valószínűleg köz- . rejátszott abban, hogy ez sajnos akkor sem sikerült. De a művészetért áldozato­kat vállaló színészek tovább vívják nemes harcukat az anyanyelvűnk, kultúránk megőrzéséért. Ne add fel! A New York-i Magyar Színházat New York állam egy csekély összeggel támo­gatja. A színház álíandó an­gyalai, támogatói: Gerty Ágoston, dr. Biró András, Beniczky Éva, dr. Fercsey János, Dubszky Piri, Maut­ner Mimi, Kovács Nóra Fa­ragó, dr. Szabó Gusztáv, dr. Szabó Mária, Vadasdy Lulu, Konyicsek Erzsébet, Keme- nes Zsuzsa. Színházunk 18 éves. Kö­szönjük közönségünk eddigi támogatását. Az önök jelen­léte ad erőt és hitet mun­kánk további folytatásához. Köszönjük és közönségünk­nek kívánunk erőt, egészsé­get, boldogságot! Jöjjenek a Magyar Színházba, legyenek továbbra is partnerek ebben a gyönyörű játékban, amit úgy hívnak Magyar Színház az emigrációban. Cserey Erzsébet, igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom