Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-10-10 / 39. szám
Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 10, 2002 Hozzászólás: Kiút Trianonból c. cikkhez Körülbelül egy hónappal megjelenése után jutott el hozzám az Amerikai Magyar Szó jun. 20-iki száma, amelynek első oldalán Csapó Endre Trianonról írott fejtegetését olvastam. (KiútTrianonból.) Meglepett, de nem azzal, amit leírt, hanem azzal, hogy a múlt és a jelen egymásra vonatkoztatása mennyire ismerős. ATrianon-publicisztika ismerője hajdani írásokból ismeri ezeket a nézeteket, és észleli azt is, hogy ismét megjelennek a gondolati piacon. Csapó Endre írása a radikális változatot mutatja. Mindenek előtt a tárgyi tévedésekről. Sokan leírták, hogy Clémenceau vad volt, de azt, hogy szocialista, sehol nem olvastam. Lloyd George nem labourista volt, hanem liberális; az első munkáspárti kormány Angliában évekkel később került hatalomra. Wilson elnök nem fogadta el a békediktátumokat, és otthagyta a konferenciát. Marxisták ültek a tárgyalóasztalnál? Jó, ha azok a politikusok hírből ismerték a marxizmust. Önkényes vád, hogy akarták a második világháborút. Ellenkezőleg, a kegyetlen feltételekkel azt akarták elérni, hogy Németország soha többé ne indíthasson háborút, így próbáltak tartós békét szerezni a világnak. Elvakultak voltak, de nem háborúkeverők. Tudnunk kell azt is, hogy szomszédaink jóval többet követeltek, mint amennyit szántak nekik: az osztrákok Sopront, a szerbek Baját, Pécset stb. A nagyhatalmak leintették őket. "A huszadik század európai háborúinak legfőbb nyertese a nyugati szlávság mellett Románia". Újra összeáll a régi kép: Nyugat-ellenesség és szlávellenesség. Ez a negatív eszme azonban nem magyar agyban született. A német nacionalizmus találta ki az első világháború után és erősítette föl a második előestéjén, önkárpótlásul a vereség szégyenéért. Csapó Endre sokágú vádjai mindenkit elérnek, csak a németeket nem, pedig ők a leginkább "érintettek". Kell nekünk idegen eszmei import ahhoz, hogy kiegyenesítsük a derekunkat? Még hozzá olyan importárú, amelyet gyártási helyén már leáraztak. Ez inkább megalázkodás. Anyoine Maillet francia írónő azt mondta két éve, egy konferencián: az új univerzalizmusban (globalizáció) az a közösség maradhat meg nemzetnek, amelyik alkalmazkodni tud. Márpedig importeszmékkel alkalmazkodni nem lehet. Van saját gondolati és kultúrális értékárunk, amelyre támaszkodhatunk, fölösleges az idegenben fogant eszmék lízingje. "Kiút Trianonból". Rétiéképpen gondolható el. Az egyik a Horthy-korszak filozófiája. Húsz éven át .panaszolta a világnak Trianon fájdalmát, a huszonegyedikben hadat üzent annak a a két hatalomnak amelyik nem írta alá a békediktátumot, az Egyesült Államoknak és e Szovjetuniónak Ekkora eszetlenség, előre láthatóan oda vezetett, ahová aztán eljutott a szerencsétlen ország; a második Trianonhoz, az elcsatolt magyar népesség olyan durva felmorzsolásához, amelyet az első országcsonkítás idején senki nem tudott volna megjósolni. A másik kiutat Németh László mutatta meg: itt, a megmaradt területen kell országot építeni, nemzetet teremteni, véghezvinni a minőség forradalmát, megvalósítani a "minőségszocializmust" És összeférni a szomszédokkal. A nyugati szlávokkal legfőképpen. Csak így - különben a rendeződő új kor számunkra harmadik Trianont hozhat. "Egyenlőségjelet tettünk vágyaink és a valóság közé" (Szekfű Gyula: Soha többé!) Nézegettem a Lomnici-csúcsot, keserűen gondolva arra, hogy kilenc évszázadon át a miénk volt. Keserű váddal egykori uraink ellen, akik nemzetellenes felelőtlenségükkel elvesztegették. Dr. Bán Ervin 'Wjr ff fTfffTTTfffTT ¥"¥■¥ ¥MF Ai A jubileumi évben, az évforduló alkalmából ia ^ rendelje meg: ^ £ Deák István professzor ► Kossuth Lajos és a magyarok i t 1848-49-ben * *■ című 423 oldalas könyvét H ^ Ára postaköltséggel együtt $ 15.- jj Magyar Szó Hungarian Word Inc. 4 yn 130 E 16th St New York, N.Y. 10003 pF ' aaaaaaaaaaaaaaaaaA Amerikai magyar szervezeteink A New York-i Magyar Jótékonysági Egyesület 96.. ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA Foto: Horváth Miklós Takács Mária elnöknő New York City egyedüli jótékonysági céllal létrehozott egyesülete. Kammer- mayer József volt az alapító elnök, 1906 október 28-án indította el ezt az egyesületet. Az egyesület hivatalos bejegyzésére csak 1907 december 2-án került sor. Létezett egy magyarok által alapított Harlem Női és Férfi Jótékony Egyesület is, amely pár évvel később beleolvadt a New York-i Jótékony E- gyesületbe. Hosszú éveken keresztül vitte az irányítás szerepét Spisak András, Spisak Mária, Kornitzky Gábor, Kornitzky Irén, Kornitzky Anna és Kátay Mihály. Az ő szervező képességük és tekintélyes emberi kapcsolataik révén az évek folyamán az egyesület támogató ereje jelentősen megnőtt és részvétele különböző társadalmi tevékenységekben folyamatosan egyre szélesebbé vált. A Jótékony Egyesület ott volt mindenütt, ahol segíteni kellett és minden érdek nélkül végezte áldásos munkáját. A Mikulás és a karácsonyi ünnepek alkalmával megajándékozta a gyermekeket. Rendszeresen támogatták a New York-i Magyar Hétvégi Iskolát, kórházak és öregotthonok magyar ápoltjait. Beteglátogatások során gyógyszerekkel, ruházattal, ételekkel nyújtottak támogatást. Magyarországi vak gyermekeknek egy úszómedencét ajándékoztak. Támogatták a magyar menekülteket. Támogatják a magyar nyelvű kultúrális irányú tevékenységeket, sőt a magyar nemzet történelmi eseményeit mint például Kossuth Lajos kormányzó születésének méltó megünneplését is. Pénzügyi Alapjukat a rendszeresen létrehozott, önkéntes alapon elkészített ebédekből, adakozásból, évenkéntigyűjtésekből, befektetésekből és a tagdíjból gyarapítják. A tagság 2000-ben választotta meg jelenlegi vezetőségét. Elnök: Takács Mária, Alelnöki Csorba Domonkos atya. Jegyző: Szabó Teréz. Pénztáros: Bauer Margaret. Levelező: Kovács Klára. Ellenőrök: Szabó Teréz, Votin Katalin és Zsák Julianna. A közeljövőben, 2002, október 26-án, szombaton d.u. 3 órai kezdettel az Árpád Hallban ünnepli a New Yorki Magyar Jótékony Egyesület fennállásának 96. segítése, magyarok támogatá- évfordulóját. Ezúton hívják sa és ezen keresztül magyar- New York és környékének ságunkösszetartása.Jöjjenek magyarságát, fiatalokat, idő- el minél többen erre a nagy- seket, hölgyeket, férfiakat, szerű ünneplésre, mindenkit, akik önzetlenül Úgy a vezetőség, mint a kívánnak tagjai, vagy támo- lelkes tagság fáradhatatlan gatói lenni egy olyan társa- munkájához kívánok nagyon dalmi csoportnak, melynek sok sikert és kitartást! célja a rászoruló magyarok Bikkál Gyula I Az őszi szél / Megyek az élet gyönyörű oldalán (1 De az éles őszi szél < Sokszor visszavágja porát. Ugyan mit áraszt most reám? » Egyszer, majdcsak lekopogja ) Életem tornácos ajtaján. / Ugyan mit mesél a szél? \ Az élet talán semmit sem regél. ) De, mégis vakságig bízom i Mint egy megtépett veréb ) \ Melyet a templomba fúj a szél. ) \ Hűvös templom békés otthona t ) Őszirózsák illatával telt. ( ) Emberek hangos imái \ ) Áradnak a szívekben el S i1 És benn marad az ige. > (, Mikor a rideg őszi szél ) 1, Az éjszakába vág, / 11 Az utca bal jóslatú mély ( I Es képek lakják lelkem falát v Mert a tél köszörüli kését \ Egy decemberi fagyos éjszakán. \ Kaprinyák Gyuláné, ) Bodnár Szerénke, Arizona / A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató I Levelek 4.
