Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-07-04 / 27. szám

Ára: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Interjú Csátzy Pál szlovák kisebbségi és emberjogi miniszterelnök helyettessel Rudolf Schustert, Eduard Kukán külügy-, Jozef Stank védelmi miniszter és ön ki­sérte el a Fehér Házba. Ön hogyan lett a delegáció tag­ja? Az amerikai fél kérésére voltam jelen. Szlovákiában voltak ugyan olyanok, akik megpróbálták elérni, hogy ne mehessek, az amerikaik a- zonban i ragaszkodtak hozzá, hogy én is jelen legyek az elnökkel folytatott tárgyalá­son. A tervezett húsz perc he­lyett miért tartott fél óra hosszat a megbeszélés? Az, hogy az amerikai elnök fogadta a szlovák államfőt, és viszonylag hosszan tár­gyaltak, azért is érdekes, mert Bush aznap találkozott Mubarakelnökkel és másnap tárgyalt Sáron izraeli kor­mányfővel. Hogy hosszabb lett a beszélgetés, annak kö­szönhető, hogy a két elnök nemcsak Szlovákiáról, a ■ NATO-bővítéséről, a korrup­cióról és a kárpótlásokról, hanem a közel-keleti témáról is beszélt. Schuster megemlí­tette, hogy járt az arab or­szágokban, sőt Izraelben is és ez felkeltette Bush érdek­lődését. Ez alapján szivároghattak ki olyan hírek, hogy a két elnök tárgyalása olyan volt, mintha régi jó szövetségesek­ként beszélgettek volna? Ebben van egy kis diplomá­ciai túlzás. Schuster hangsú­lyozta, hogy a NATO-ban mi nemcsak fogyasztók, hanem aktív tagok is akarunk lenni, és több esetben például a koszovói válság idején már tulajdonképpen NATO-tag- kéntviselkedtünk. Beszámol­tunk arról is, hogy Szlovákia utászegységeket küld Afga­nisztánba. Ezt Bush nagyra értékelte. Ennél fontosabbnak tar­tom, hogy soha nem fordult még elő a NATO-bővítések történetében, hogy egy fel­vételre váró ország legfőbb vezetőit meghívnák Washing­tonba, és azt mondják: szá­mítunk önökre, az ajtó Wa­shingtonban nyitva áll, ha az önök polgárai is úgy gondol­ják. Vagyis kinyilvánították: szeretnék, ha Szlovákia is I bekerülne a biztonsági zóná- í ba. Ugyanígy fontos, hogy nálunk sorra megkérdőjele- í zik, hogy ki kit fogad Ameri­kában, például Vladimír Me- csiar gyakran mondogatja, hogy ő is jár az USA-ba, de esetleg csak referensek áll­nak vele szóba, ezzel szem­ben Schustert és kíséretét a legmagasabb szinten fogad­ták. Elárulták, miért ragasz­kodtak az ön jelenlétéhez? Ez üzenet akart lenni a szlovák politikus kollégák­nak, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) hozzáállá­sát és kormánytagságát pozi­tívan értékelik, és a jövőben i is főleg olyan kormányt tar- i tanak demokratikusnak, melyben az MKP is helyet kap. Az amerikai külügymi­nisztériumban külön köszö­netét mondtak nekem s ez engem nagyon zavarva ho­zott. Vladimír Mecsiar neve valóban nem hanzott el a tárgyalás során? A két elnök megbeszélése­kor nem, mert az magas szintű tárgyalás, igazi állam­férfiak beszélgetése volt a világ sorsáról és arról, Ame­rika hogyan látja a világ fej­lődését, a nagy problémákat, a stabilitást, a terrorizmust, és hogyan illik a képbe Szlo­vákia. A tárgyalások nem az intrika szintjén folytak. Többször elhangzott, hogy Szlovákia katonailag úgy fel- | készült a csatlakozásra, vi- I szont politikailag lehetnek gondok és a problémákat talán egyetlen szóban lehet­ne összegezni: Mecsiar. Rá­adásul a külföld gyakran fi­gyelmeztet bennünket erre. Schuster a tanácskozáson hangsúlyozta: ő a garancia arra, hogy Szlovákiában a választások után olyan kor­mány kerül hatalomra, mely ugyanolyan értékeket vall majd, mint a NATO. Tehát valóban eloszlatta az amerikai aggályokat, és A- merika bízik Szlovákiában? ' Ezt nem merném állítani. Schuster ilyen szellemben nyilatkozott közvetlenül a | megbeszélés után. A szándék ez volt, ugyan­akkor az elnökkel való talál­kozás után, este a NATO- képviselőkkel folytatott meg­beszélésen elhangzott, hogy az ajtók Washingtonban ki­nyíltak ugyan, de Szlovákiá­ban is el kell intézni, hogy ezek az ajtók nyitva maradja­nak. Az elnök nem oszlathat­ja el senkinek az aggályait, mert az alkotmány értelmé­ben korlátozott jogkörei van­nak. Arról, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke, 76 parlamenti képviselő dönt, akiket szeptemberben a pol­gárok megválasztanak. A szlovák államfő meghív­ta amerikai kollégáját Szlo- i vákiába. Bush hogyan fogad- { ta a meghívást? Van esély arra, hogy a prágai NATO- csúcs alatt esetleg tiszteletét tegye nálunk? Ez elsősorban attól függ, Szlovákiában milyen kor­mány alakul. George Bush személyes jó barátja Ronald Weiser nagykövetnek, tehát ha eljön a prágai csúcsra, és 1 Szlovákiában addigra pozitív folyamatok indulnak meg, azaz jó kormánya lesz az országnak, akkor nem kizárt, hogy Weiserre való tekintet­tel is esetleg 3-4 órára meg­áll Pozsonyban és csak innen megy tovább Prágába. Ezt nem lehet kizárni, de nem tartom valószínűnek. A szlo­vákiai helyzetet ismerve ké­telkedem abban, hogy a vá­lasztások után valóban pozi­tív folyamatok indulnak meg. Amerikában ön még kivel tárgyalt? Találkoztam a képviselőház két tagjával és a szenátus republikánus többségének elnökével, akivel a delegáció körülbelül 50 percig tárgyalt, ebből 15-16 perc jutott ne­kem. Ez volt az első kelle­mes meglepetés, mely Ame­rikában ért. Amikor a kana­dai miniszterelnökkel talál­koztunk, vele is mintegy ne­gyedóráig csak a kisebbségi témáról beszélgettünk. A kanadai kultűrális miniszter asszony, aki figyel a szlová­July 4th Egy magyar Amerikáért Fabriczy Kováts Mihály húszárezredes Sevillai EU-csúcs SEVILLA, 2002 június 22. Néhány órával az Európai Unió sevillai csúcstalálkozójának június 22-én befejeződése után a globalizációt ellenző fiatalok tízezrei vonultak fel a spanyol- országi Sevillában. Nem volt előre lépés a csúcstalálkozón és a bővítés kulcskér­déseiben sem. A korábbi ígéretek ma már gúnynak tűnnek s külön gond van a késedelemben lévő Lengyelországgal. A menetrend szerint hat hónap múlva le kell zárni a tárgyaláso­kat, de jogos az aggodalom, mert döntőkérdesekben nincs egyetértés az unión belül így kilátás sincs a tagjelöltekkel való konszenzusra. A következő csúcsot októberre, esetleg novem­berre tervezik, amikor Németországban elfoglalja helyét az új kormány. , . Iram földrengés TEHERÁN. Irán északi részén a Richter skála szerint 6.3-es erősségű földrengés pusztított június 22-én. A jelentések szerint 230 halott, 25 ezer ember vált hajléktalanná és mintegy ötezer ház teljesen romba dőlt. Bush elnök felajánlot­ta. hogy élelmiszert és gyógyszersegélyt küld az iráni földren­gés áldozatainak. Árvíz Dél-Oroszországban MOSZKVA Oroszország déli és kaukázusi régióit pusztító árvíz sújtja. A hatóságok közel 200 eltűntről tudnak és 55 ezer embert kellett otthonából kitelepíteni A víz áldozatává vált 29 hid az több mint 30 kilométernyi autóút. A megáradt Szunzsa folyó Csecsenföldön elsodort több 1 kőolajtartályt és félő, hogy a Terek folyón keresztül több tonna olaj a Kaszpi tengerbe ömlik. kiai történésekre igazán meglepett: azt ajánlja a szlo­vákiai politikusoknak, mond­janak köszönetét az MKP- nak, amit így kell mondani, j hogy: köszönöm - és a mi­niszter asszony magyarul mondta a köszönöm szót. Torontóban a CN toronyban az intézmény vezetése fogad­ta a delegációt és megismer­kedtem a vezérigazgatóval, aki miután megtudta, hogy magyar vagyok, tiszta ma­gyarsággal megkérdezte: uram, ismeri a nagy körutat Budapesten? Történt mindez 450 méter magasságban. Egyébként Amerikában sok­kal jobb kép alakult ki az MKP-ról, mint amilyen a valóság. Ez ösztönzőleg hat­hatna a pártra, hogy próbál­junk felnőni ehhez a pozitív imázshoz. , Szentgali Anikó (Új Szó, Pozsony)

Next

/
Oldalképek
Tartalom