Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-03-14 / 11. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 14, 2002 1894 március 20. Száznyolc esztendővel ezelőtt, 1894 március 20. napján Olaszországban , Turinbari meghalt Kossuth Lajos. Meghalt Magyarország kormányzója, az a nagy politikus, hazafi, író, aki egész életét a Habsburg-elnyomással szemben Magyarország függetlenségének, szabadságának, az emberi élet megteremté­séhez szükséges intézkedések meghozatalának szentelte. Munkásságáról könyvtárra való írások jelentek meg, halálától kezdődően napjainkig is, amelyek értékelik azt a felmérhetet­len küzdelmet, amit Kosuuth Lajos országunk szabadságáért és függetlenségéért folytatott. Hiszünk még! Márciusok jönnek egyre jönnek, márciusi szelek hoznak fénylő zöldet hóvirágos hittel, tavaszi derűvel felfrissülve. Márciusi széllel zendül — zendül a dal mélyről felhangzik a "Nemezed dal a "Talpra magyar"! Töretlenül, hévvel emelkednek zászlók Véled a magasba PETŐFI SÁNDOR I — március idusa szabadság idusa — tavaszi lélegzet imádságunk foglya, velünk vagy a mában sanyargatottságban, szabadságvágyunknak minden óhajában, mozdulatában tartod az erőt! Kitartón kitartási Él még a Haza, a szent Magyar Haza! Mit nem adtunk fel, .nem adtunk fel soha szétdarabolóknak I Nem adtunk fel soha sunyi prédaleső titkon gyilkolóknak! Hiába a volt minden . szétszakítás, fosztás, tiltás, becslő gyalázkodás, . kisebbségbe kucorítás, mert TE velünk voltál és vagy — hős lánglelkű látnok, PETŐFI SÁNDOR! Szent szellemeddel hiszünk még, hült porainkban is áldva, a szent szabad Hazánk j feltámadásában! Véterjjy Gyöngyi Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 Amerikai magyar szervezeteink A Lakatos történet Bár ez nem egy szervezet, hanem egy család története, úgy gondoljuk, hogy érdemes bemutatásra. Két áldozatra kész szülő és öt tehetséges gyermekük fellépésére a Philadelphia-i Kossuth ünnepen ügyeltünk fel. 13 év alatt kemény munkával, szorgalommal elérték azt, hogy részesei az "Amerikai Aloménak, megalapozták a maguk és gyermekeik jövőjét Büszkeségei az amerikai magyarságnak. máját a nyíregyházi Besse- Lívia zongorázik. Beáta - aki nyei György Tanárképző Fő- még Ausztriában született - iskolán kapta meg 1978-ban 7-dikes a Bloomsburg Mid- Ferenccel - a későbbi férjé- die School-ban és brácsázik. vei - a Nyírbátori Állami Ze- A család 1987 novemberé- neiskolában találkozott, ahol ben hagyta el Magyarorszá- mindketten zenét tanítottak, got, 2 évet kellett eltölteniük Ettől kezdve mindig együtt különféle panziókban és lá- dolgoztak mint tanárok és gerbán, végül az USA-ba előadók. érkeztek 1989-ben 2 héttel Házasságukból 5 gyermek karácsony előtt, született, akik mindannyian a 1990 szeptemberében a szüleiktől kezdtek zenét ta- Bloomsburg-i University Pre- nulni. Ágnes, a legidősebb paratory Program keretében utolsó éves az Immaculata taníthattak hangszert, később College-ban hegedű szakon, otthon nyitottak zeneiskolát, Csilla első éves a Manhattan ahol azóta is dolgoznak. School of Music egyetemen, A tanításon kivül gyakran csellót tanul. Ferenc és Lívia fellépnek esküvőkön, temp- a Blommsburg-i High lomokban, partykon vagy School-ban járnak 10. és 9. koncerteket adnak közösen a edikesek, Ferenc hegedül, gyermekeikkel. A világ emlékei Magyarországon Lakatos Ferenc és Ágnes Magyarországon születtek és ott szerezték meg a zenei képzettségüket. Ferenc 8 éves korában kezdett hege­dülni tanulni, az alapokat a Zene Pedagógusok Szakszer- . vezeti Iskolájában szerezte meg. Később a debreceni Kodály Zoltán Zeneművé­szeti Iskolában kapott tanári diplomát hegedű és karveze­tői szakon. 1970-ben elkez­dődött a tanári és előadói karrierje. Ágnes a zongora tanulást 5 éves korában kezdte a Fe­hérgyarmati Általános Zene­iskolában, ezután ő is a deb­receni Kodály Zoltán Zene- művészeti Iskolában folytatta tanulmányait. A tanári diplo­Az 1956-os forradalom alatt rendkívüli érdeklődés és rokonszenv, leverését kö­vetően pedig mély együttér­zés nyivánult meg világszerte Magyarország iránt. Az októ­ber végi napokban számos külföldi tudósító érkezett az I országba, hogy helyszíni je­lentésekben számoljon be közönségéneka történtekről. Közéjük tartozott Jean-Pi- erre Pedrazzini (1927-1956) is, aki a Paris Match kikül­dött fotóriportereként vetet­te bele magát az események forgatagába, felvételei a for­radalom történelmi értékű dokumentumaivá váltak. Pedrazzini ismerősei el­mondták, hogy a lelkes fran­cia fiatalember nem előkelő idegenként csattogtatta fotó­masináját, de együtt is érzett a magyarokkal, aminek szá­mos tanujelét adta. Október 30-án jelen volt a budapesti pártbizottság ostrománál és amikor észrevette, hogy a közelében egy fiatal felkelő megsebesült, feledve a fény­képezést, az ismeretlen segít­ségére sietett. Ekkor érte őt az a lövés, amely kioltotta az életét. Emlékét márványtábla őrzi a Köztársaság tér 25 számú házának falán. Ugyancsak a főváros VIII. kerületében található Povl Bang Jensen (1909-1959) dán diplomata emléktáblája 9 E HÍZ StÖTT KAPOTT HíUtOS S.ÖVSST tjt 1956 OKTÓBER 30-AN JEAN PIERRE PEDRAZZINI í PiRS M*TM KIKÜLDÖTT F0TÓRIPWTÍBÍ. iKI FELADATÁT VEDET> F. r~ * VIUS KOZVÉieMÍXÍÉHEK f EUmÁOOSITÁSÍRí. EMLÉKÉT ÖRÖKKÉ MEGŐRIZZÜK * I* FFÁNCfAQRSSÁüBA« ÉJ BOMÁTAfttOZOí; A PA »iS MATtH WUÜKATÄFSAI H* „ Magyar poumm fs&iyok szövetsége- ^ : • • A francia fotóriporter, Pedrazzini emléktáblája a halála színhelyén Jensen dán diplomata arcvo­násait is őrzi a márványlap a Corvin-közben. is. A Kossuth címerrel ékesí­tett márványlap szövegének tanúsága szerint Jensen az ENSZ megbízásából foglal­kozott a magyar kérdéssel, és birokában voltak azok a jegyzőkönyvek, amelyek 56­os magyar szabadságharco­sok tanúvallomásait és neveit tartalmazták. Az úgynevezett "ötös bizottság" tagjaként Jensen anonimitást Ígért a vallomástevőknek, és ezért a listát az ENSZ apparátusá­nak követelésére sem hozta nyilvánosságra, hanem -"saj­tóképviselők előtt" - a világ- szervezet székházának tete­jén elégette. Azonnali ha­tállyal nyugdíj nélkül elbo­csátották, majd nem sokkal később holtan találták New York egyik parkjában. A nyomok idegenkezűségre utaltak, a téma kutatói a szovjet titkosszolgálat akció­ját vélik felfedezni a tragédia mögött. Povl Bang Jensen emléktábláját tavaly ősszel a forradalom 45 évfordulóján katonai tiszteletadás mellett leplezték le a Corvin-közben. Híreket a Magyar Szó-ból

Next

/
Oldalképek
Tartalom