Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-03-14 / 11. szám

Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Ahol templomok rogynak térdre Meg kellene menteni Er­délyt. Megmenteni Erurópa részére. Erdély elhódítás alatt lévő kerület. Amíg Eu­rópa nyugati fele egységesü­lésről álmodozik, ahol meg­szűnik népek, nemzetek, kul­túrák torzsalkodása, Erdély­ben csendes háborúban foj­togat, pusztít és hódit az or- dodoxia. Azon a földön, ahol kimondatott a vallási türe­lem, amikor még Európában vallásháborúk dúltak, omla­doznak a töbszázéves falusi templomok, míg Székelyföld városkáiban kérkedő méretű ortodox templomokat emel a dölyfös hódító államegyház, nem a hívőknek, azok csak később jönnek, hanem az öncsalásnak és a tájékozatlan turistáknak, büszkén muto­gatva "Ősi" templomokat. Az Erdélyi református templomok jó része szívszo- rítóan romos állapotban van. A falak közül kihalt a min­denkitől elhagyott nép. Nyolcvan esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy Magyar- országon megszólalhasson a lelkiismeret és felsikoltson legalább egy művészi könyv által: itt gyilkosság történik. A gyarmati kizsákmányolásra odavetett egykori virágzó magyar falvak erőszakos el- néptelenítésével, koldussze­génnyé tételével történik egy nép elsorvasztása és egy eu­rópai vallás letárolása. A Bevezetés című 14 oldalas szöveges rész, amely magyarázatot ad a könyv céljáról, így kezdődik: "A XX. század története a Kár­pát-medencében beláthatat­lan jövőt, nemzetek, nemze­tiségek és vallások életében romlott állapotú jelent, vala­mint a történelem valóságá­nak egyre gyérülő vagy hami­sított dokumentumai nyomá­ban elhomályosodó múltat eredményezett a köztudat­ban. Határok és uralmi hely- zetekváltoztak meg, tömeges menekülések, ki- és betelepí­tések, nemzetiségi beolvadá­sok, ’etnikai tisztogatások’ zajlottak és zajlanak, miköz­ben vallási türelmetlenség, ateista propaganda, kozmo- politizmus és politikai indíté­kú gyalázkodás rombolja a korábban egymás mellett megférő kultúrákat. Az ese­mények mozdulatlan és néma, gyakran már haldokló résztvevői az épületek: a templomok, kastélyok és szerény parasztházak. A templomokat éri az összes csapás. Az évszázadok és nemzedékek alkotóerejét, művészi képességeit, a kö­zösségek születését, életét és halálát áhítattal egybefogó templomok a felekezetek és a nemzetiségek lecserélődé- sével megrokkannak, elha­gyatottá, majd rommá vál­nak. Elmúlásuk békés, még­sem megnyugtató vagy elfo­gadható. Sem az egyetemes, sem a régióbeli, sem a nem­zeti, nemzetiségi és feleke- - zeti önismeret és önbecsülés nem engedheti meg néma pusztulásukat Politikusok­nak és papoknak, hívőknek és gyülekezetnek, valamint az épületek szakértőinek, az építészeknek meg kell ten­niük, amit tehetnek, minden­ki saját lehetőségei szerint." Még nem pusztult el min­den azokon a vidékeken, ahol a derék fiatalok jártak felmérni az épületeket és lefényképezni a pusztulófél­ben álló templomokat kívül, belül, több oldalról, hogy felmérhető legyen az állapot, hátha lesznek megmentők, hogy lássák. "Pusztuló építészeti érté­kek dokumentálása a Kárpát-medencében" volt a címe a pályázatnak, aminek támogatását kérte a Buda­pesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem Épí­tészettörténeti és Műemléki Tanszéke az Oktatásügyi Mi­nisztériumtól. Az elnyert a- nyagi támogatás tette lehető­vé, hogy a tanszék oktatói, doktoranduszai és lelkes épí­tészmérnök-hallgatók elvé­gezhették azt a munkát, amit ez a könyv most elénk tár. Mint minden alkotásnak, ennek a munkának is meg­van a maga hőskora. Erről . alábbiakban számol be Ist- vánfi Gyula egyetemi tanár a kötet elején: A kárpát-me­dencei műemlékvédelem helyzetének felmérésére jó szolgálatott tett az a konfe­renciasorozat, amit minden tavaszon az erdélyi Tusnád- fürdőn rendezett az erdélyi magyar kultúramentő szerve­zetek élén a kolozsvári szék­helyű Transylvania Trust. Fiatal erdélyi mérnökök ver­buválódtak össze e név alatt, felvállalva minden honi mű­emlékvédelemmel kapcsola­tos feladatot, szervezőmun­kát. Eközben bemutatták az országrész magyar műemlé­keinek kétségbeejtő állapo­tát, s igyekeztek ezek meg­mentéséhez minél több tá­mogatót szerezni. 1993-ban az Erdélyi Református Egy­házkerületmérnöke, Daróczi Miklós először számolt be hatalmas történeti értéket képviselő templomaink meg őrzésének minimális lehető­ségeiről, azaz menthetetlen pusztulásukról. Ezután 1996- ban a tusnádi konferencia témája a műemléki templo­mok sorsa, védelme volt. Ugyanebben az évben olvas­tuk az erdélyi Művelődés című lapban Vetésy László református lelkész cikkét a gyülekezetüket elvesztő templomok állapotáról. A kép, amit festett, lehangoló volt, és a nyom nélkül való pusztulást veti tette elénk. A tanulmányi csoport a mai Erdélynek azokat a ré­szeit választotta a felmérés tárgyául, amelyekben a ma­gyarság erősen megfogyatko­zott. Kolozs megye, Fehér megye, Hunyad megye, Sze- ben megye, Beszterce-Na- szód megye és Szilágy me­gye. Vagyis, a templomok állapotához nem a hit fogyat­kozott meg, hanem a hívők száma. Történelem is tehát, és ha a mai magyar nemzet élni akar, méltóan élni a nemzet múltjához, akkor ezeket az anyagában szerény, de fél- mérhetetlen értékű nemzeti kincseket megmenti a kultúr- világ számára. Ezeknek a tárgyi hagyatékoknak az éle­tét még meg lehet hosszabbí­tani, amíg szét nem hordják a köveit, mint annyi sok más templomnak. Történelem, magyar történelem árad e- zekből a falakból Egy templom és a gyüle­Szabadkőműves Kossuth megemlékezés Washingtonban WASHINGTON, D.C. Március 9-én megemlékezést tartottak a szabadkőműves mozgalom skót rítusú ágának washingtoni székházában abból az alkalomból, hogy Kossuth Lajost 150 évvel ezelőtt vették fel a szabadkőművesek sorába. Az eseményen elhangzott beszédében Jeszenszky Géza nagykövet utalt arra, hogy idén Magyarországon Kossuth születésének 200. évfordulója köré összpontosulnak a megem­lékező rendezvények, míg az Egyesült Államokban Kossuth másfél évszázaddal ezelőtti amerikai kőrútjának fénypontjait elevenítik fel több ünnepségen. Jeszenszky Géza mellett beszédet mondott Fred Kleinknecht és David Kruger, a skót rítus szerint tevékenykedő szabadkő­művesek két vezető személyisége is. New York-i hídeladás? "Igen megfontoljuk a hidak eladását" - erősítette meg Mi­chael Bloomberg New York-i polgármester szóvivője. Az értesülések szerint a városhá­zán fölmerült a Brooklyn és Queens városrészeket az East River fölött Manhattannel összekötő legendás Brooklyn híd, valamint a három társa, a Manhattan, a Williamsburg és A Brooklyn hídon "\/\j a Queensboro híd értékesítése. Ez várhatóan éppolyan ellenállásba ütközhet, mint az az ötlet, hogy e jelenleg ingyenesen használható hidakon pénzt szedjenek az átkelésre. Ez útóbbiból a becslések szerint 2006- ra évi 800 millió dolláros bevételre tehetne szert a nyolcmilliós város, amely már most is díjat szed a Manhattant New Jerseyvel összekötő Lincoln- és Holland-alagút, valamint a George Washington híd használatáért. Az újabb hídpénz, illetve - eladás ötlete azért merült föl, mert New York súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. A tavaly- megválasztott "civilben" médiabirodalom-tulajdonosa milliár­dos - republikánus Michael Bloomberg által a július 1-jén kezdődő pénzügyi évre beterjesztett 41.4 milliárd dolláros költségvetési tervezetben 4.76 milliárdos deficit szerepel, amit a polgármester új bevételi források bevonásával is szeretne finanszírozni. Javasolta például a parkolási büntetések emelését, a legnagyobb növekményt viszont attól várja, hogy csomagonként 8 cent helyett 1,5 dolláros városi adót vetne ki a cigarettára, amit már most is "csempésznek" az alacsonyabb terhet kirovó New Jersey államból New Yorkba. kezet pusztulásának folyama­tát megindító versben örökí­tette meg Jékely Zoltán A marosszentimrei templom­ban című versében: Fejünkre por hull, régi vakolat; / így énekeljük a drága Siont; / egér futkározik a pad alatt / s odvából egy-egy vén kuvik kiront / Tízen vagyunk: ez a gyülekezet / a tizenegyedik maga a pap, / de énekelünk mi százak helyett / hogy hull belé a por s a vakolat / a hiúban a denevér riad / s egy-egy szuvas gerenda meg­lazul: / tizenegyedikünk az árva pap, / tizenkettedikünk maga az Úr. / így énekelünk mi, pár megmaradt / "azt bünteti, akit szeret az Úr" / s velünk dalolnak a padló a- latt / kiket kiirtott az idő gazul. Az Erdélyi református temp­lomok című könyvet Bakos Istvántól a Nemzeti Tan- könyvkiadó főtisztviselőjétől kaptam ismertetésre. Csapó Endre------ I ---------------=* ------- ------- ---=T= AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. I6fh Street, New York, NY }Q003

Next

/
Oldalképek
Tartalom