Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-14 / 7. szám
Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját vul. Lvi. iNo. /. inursaay, feb. 14, zuuz Ara: 75 cent ISSN 9194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 . ^ n Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Magyar integráció Mit akar kifejezni ez a szó: * integráció? Szótáram szerint egységesülés, egyes részek egyesülése egy egésszé. Ez így elfogadható, magyarok egységesülése. Amikor ennek az igénynek az eredetét keressük, elsősorban azt kell kérdeznünk, mi az, amiben nem vagyunk egységesek, hiszen magyarságunk vállalásával máris egységesnek é- rezhetjük magunkat és a közös származás, a közös kultúra, értékrend, érzésvilág és még sok más közös érték és emlék kellő alapot ad arra, hogy szinte azonos módon magyarnak valljuk, magyarnak érezzük magunkat. A baj nem itt van. A baj ott van, hogy nem vagyunk együtt. Szétszórattunk úgy is hogy helyben maradtunk, de úgy is, hogy messze elkerültünk. Jól ismerjük ennek történetét és okait is. Ma a Kárpát-medencemagyarsága nyolc országban éli életét, abból hét országban számára idegenné tett környezetben él. A rombolás szelleme ezzel nem elégedett meg, a második világháború és azt követő teljes időszak szétspriccelt néhány százezer magyart Kárpát-medencén kívüli, majd tengereken túli tájakra. Ahány ország, annyi magyar sors, annyi bánat, annyi halál, annyi öröm, annyi lehetőség. Mindez valamikor egy hazában volt, amire mindannyian ma már csak elhalt elődeink tanúságával tudunk emlékezni. Az emlékezésben is még egységesek lehetünk, de fizikai széttagoltságon már nem tudunk változtatni Kezdjük el a magunk dolgával. Meglévő intézményeink megtartása, a következő nemzedékek magyarságának megőrzése. A kettő együvé tartozik, hiszen intézményeinket az ő számukra kell megőrizni. Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke panaszkodik a következőképpen: "A magukat magyar származásúnak valló amerikaiak száma 1,7 milliót tett ki tíz évvel ezelőtt, alig tíz százalékuk, mintegy 160 ezer fő, használja otthon a magyar nyelvet. Most tehát a nyugati, az a- merikai magyarság került sorsdöntő korszakba. A kihalóban lévő öreg amerikások, a magas korú, ún. dp-sek, az idősödő 1956-os magyar menekültek hulláma, amelyhez magam is tartozom, nagy reménnyel néz az anyaországra, mint megújító erőforrásra. Félő, hogy komoly segítség nélkül pár év elteltével nemcsak az amerikai, de más nyugati diaszpóra sem lesz képes fenntartani szervezeteit, sem ellátni a nyugati magyarság hagyományos és az ezredforduló után is ránk váró feladatot.Önerőből nem vagyunk képesek intézményeinket fenntartani. Magyar identitásunk és szervezeteink megerőltetése nélkül az asszimiláció erős sodrása fenyeget." Amiről eddig szóltam, az a mi generációnk gondja. Ez a gond velünk együtt el fog távozni. Itt lép közbe egy transzcendens elem, aminek nemzet a neve. A nemzetet költők eszményesítik, de a munka alkotja meg. A magyar nemzeteszményt nem tudták elfojtani, mindig voltak, akik munkálkodtak annak megtartásán országon belül, idegen megszállás fogságában vagy a szétszóratta- tásban. A nemzet részei sóvárognak egymásért, ez adhat érzelmi alapot az integrációra. Óvakodjunk a- zonban letáborozni az érzelmek térségein, mert az üresjárat lehet és csak csalódásba, melankóliába vezethet. Hiszen, ha mi csak annyit mondunk a hazának: mentsetek meg minket, legalább mégegy nemzedékre, mert magunkra hagyva elveszítjük nyelvünket, elszakadnak kötődéseink. Erre azt mondhatja a haza: hát ez bizony szomorú, de mit tehetünk, van itthon nekünk elég gondunk, elég költekeznivalónk magunk számára is. Úgy gondolom, egy teljesen más megközelítésre van szükség. Szemléletváltásra van szükség. Ha már megjelent a színen a nemzetben való gondolkodás, szükséges annak felfedezése, hogy az országból elüldözött százezrek nem könyvelhetők el a veszteség oldalon. Amikor a nyugati hatalmak beszakították Japán kapuit, hogy benyomuljanak kereskedelmükkel a szigetországba, a japán fiatalok tízezreit küldték ki a nagyvilágba, hogy járjanak nyitott szemmel, legyenek ott mindenütt, ahol meg lehet tanulni a haladás módszereit, és Japán ezeknek a fiataloknak a hazavitt ismereteivel felépítette a modern ipari nagyhatalmat. Magyarországnak nem kell szétküldenie a fiatalok seregeit, a magyar fiatalok már ott vannak, tudják a nyelvet, a törvényeket, ipart, kereskedelmet, elsajátították a tudományok sorát. Egy dolog azonban hiányzik: az a kapcsolat és az a lelkiség, amivel ez a hatalmas helyzeti- és tudástőke visszaáramoltatható Magyarországra. Rendkívüli veszteség érte az országot, de rendkívüli lehetőséget is teremtett ez a sajnálatos történet, amit gyü- mölcsöztetni kell, hogy visszatérüljön a huszadik század sok vesztesége, és visszakerüljön a magyar nemzet virtuális országába a nagyvilágba elveszett magyar nemzetrész. A kincs amiről szóltam ma még rejtve van. Ahány tehetséges, életrevaló magyar útód, annyi rejtett kincs szerte a nagyvilágban, az itteni társadalom szöveteibe. El kell jönni érte teljes apparátussal, nem hívni kell őket, hanem felkeresni, felkutatni. És meggyőzni őket arról, hogy érdemes magyarnak lenni. Lehetek még gyakorlatibb. A világon mindent az érdek mozgat. Érdekeltté kell tenni a szóban forgó generációt az integrációban. Legyen személyes érdeke kifejteni legjobb tudását, befolyását Magyarország érdekében. Meg kell keresni minden magyart. Oda kell csalni őket az országba, lássák saját szemükkel azt a világot, amiről szüSALT LAKE ák 2002 qy........... A 19. Téli Olimpia Az ötkarikás fáklya 65 napos tengerentúli utat követően - melynek során 46 államot érintett, és közel 22 ezer kilométert tett meg - érkezett a stadionba február 8-án, ahol négy párban amerikai olimpiai bajnokok vitték tovább korcsolyán és gyalogosan. Rendhagyó módon tűzijátékkal kezdődött a 19. téli olimpia nyitóünnepség Salt Lake Cityben. Ez követte a 77 résztvevő nemzet 2531 sportolójának felvonulása, a sort Görögország küldöttsége nyitotta meg-A magyar delegáció élén a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina vitte a zászlót A 25 olimpikonból és 5 vezetőből álló csapat sötét öltönyt, elegáns fekete kabátot és kalapot, valamint piros sálat viselt. A legnépesebb csapatot az Egyesült Államok képviselte 211 amerikai sportoló vonult fel, a második Oroszország 162 és harmadik Németország 158 sportolóval képviselte magát. George W. Bush elnök Jacques Rogge, a NOB első embere és a szervezőbizottságot vezető Mitt Romney jelenlétében felvonták az ország lobogóját, amelyet a szeptember 11-i terrortámadások következtében leomlott New York-i Világ Kereskedelmi Központ romjai között találtak. Majd az ötkarikás játékoknak otthont adó Utah állam bennszülöttjeinek műsora következett a nyitóünnepségen. 5 indián törzs képviselői népviseletben, tánccal köszöntötték a közönséget majd a lovon érkezők saját nyelvükön üdvözölték a sportolókat. Bush elnök hagyományos szavakkal nyitotta meg a játékokat és felvonták az ötkarikás zászlót, melyet John Glenn űrhajós, Lech Walesa korábbi lengyel elnök, Steven Spielberg filmrendező és Cathy Freemen ausztrál atléta vitt. A február 10-én közzétett összesítések szerint Salt Lake City-i téli olimpián a biztonsági személyzet létszáma csaknem ötször annyi, mint a versenyzőké. A Rice Eccles-stadionban telt házat jelentő 52 ezer néző zsúfolódott össze, noha a jegyárak meglehetősén borsosak voltak: a legjobb helyekért 885 dollárt fizettek az érdeklődők. A csaknem hármórás ünnepség záróakkordjaként Beethoven örömódájának dallamára Salt Lake City több pontján színes petárdák ezrei emelkedtek a magasba. Február 9-én az olaszoké lett az első aranyérem. Stefánia Belmondo aki a 15 km-es szabadstílusú sífutásban szerezte meg az aranyérmet. A kedvezménytörvény a Vajdaságban BELGRÁD. A kedvezménytörvény egységbe kovácsolta a délvidéki magyarságot, a vajdasági magyar szervezeteket, amelyeket az elmúlt negyedévekben sokszor megosztott a politika - összegezte Dudás Károly, a vajdasági magyar ajánlószervezet elnöke a kedvezménytörvény végrehajtásának az elmúlt hónap alatt szerzett tapasztalatait. Délvidéken egy hónap leforgása alatt majd 17 ezren igényeltek magyar igazolványt. Dudás szerint köszönet illeti meg a szerb és jugoszláv hatóságokat, hogy nem gördítettek semmilyen akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé. leik, nagyszüleik meséltek Talán többszörösen is. Ötle- nekik. A turizmussal kell tek sokaságával kell előcsalni tehát elkezdeni. Ha félárú a magyar emigráció kincseit, repülőjegyet kap a magyar Konferenciákkal,internethá- származású ausztrál egy lózattal, üzleti, szakmai, műhónap utáni visszatérésre, . vészi összeköttetések létesíté- már ez a pénz is visszatérül sével. A lehetőség szinte ki- az államnak az általa elköl- meríthetetlen. tött pénz áfa tartalmával. Csapó Endre (Ausztrália)