Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-02-14 / 7. szám

Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját vul. Lvi. iNo. /. inursaay, feb. 14, zuuz Ara: 75 cent ISSN 9194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 . ^ n Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Magyar integráció Mit akar kifejezni ez a szó: * integráció? Szótáram szerint egységesülés, egyes részek egyesülése egy egésszé. Ez így elfogadható, magyarok egységesülése. Amikor ennek az igénynek az eredetét ke­ressük, elsősorban azt kell kérdeznünk, mi az, amiben nem vagyunk egységesek, hiszen magyarságunk vállalá­sával máris egységesnek é- rezhetjük magunkat és a közös származás, a közös kultúra, értékrend, érzésvilág és még sok más közös érték és emlék kellő alapot ad arra, hogy szinte azonos módon magyarnak valljuk, magyarnak érezzük magun­kat. A baj nem itt van. A baj ott van, hogy nem vagyunk együtt. Szétszórattunk úgy is hogy helyben maradtunk, de úgy is, hogy messze elkerül­tünk. Jól ismerjük ennek történetét és okait is. Ma a Kárpát-medencemagyarsága nyolc országban éli életét, abból hét országban számára idegenné tett környezetben él. A rombolás szelleme ezzel nem elégedett meg, a második világháború és azt követő teljes időszak szét­spriccelt néhány százezer magyart Kárpát-medencén kívüli, majd tengereken túli tájakra. Ahány ország, annyi magyar sors, annyi bánat, annyi halál, annyi öröm, annyi lehetőség. Mindez va­lamikor egy hazában volt, amire mindannyian ma már csak elhalt elődeink tanúsá­gával tudunk emlékezni. Az emlékezésben is még egysé­gesek lehetünk, de fizikai széttagoltságon már nem tudunk változtatni Kezdjük el a magunk dol­gával. Meglévő intézmé­nyeink megtartása, a követ­kező nemzedékek magyarsá­gának megőrzése. A kettő együvé tartozik, hiszen intéz­ményeinket az ő számukra kell megőrizni. Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalí­ció elnöke panaszkodik a következőképpen: "A magu­kat magyar származásúnak valló amerikaiak száma 1,7 milliót tett ki tíz évvel ez­előtt, alig tíz százalékuk, mintegy 160 ezer fő, használ­ja otthon a magyar nyelvet. Most tehát a nyugati, az a- merikai magyarság került sorsdöntő korszakba. A kiha­lóban lévő öreg amerikások, a magas korú, ún. dp-sek, az idősödő 1956-os magyar me­nekültek hulláma, amelyhez magam is tartozom, nagy reménnyel néz az anyaor­szágra, mint megújító erőfor­rásra. Félő, hogy komoly segítség nélkül pár év eltelté­vel nemcsak az amerikai, de más nyugati diaszpóra sem lesz képes fenntartani szerve­zeteit, sem ellátni a nyugati magyarság hagyományos és az ezredforduló után is ránk váró feladatot.Önerőből nem vagyunk képesek intézmé­nyeinket fenntartani. Magyar identitásunk és szervezeteink megerőltetése nélkül az asszimiláció erős sodrása fenyeget." Amiről eddig szóltam, az a mi generációnk gondja. Ez a gond velünk együtt el fog távozni. Itt lép közbe egy transzcendens elem, aminek nemzet a neve. A nemzetet költők eszményesítik, de a munka alkotja meg. A ma­gyar nemzeteszményt nem tudták elfojtani, mindig vol­tak, akik munkálkodtak annak megtartásán országon belül, idegen megszállás fog­ságában vagy a szétszóratta- tásban. A nemzet részei só­várognak egymásért, ez adhat érzelmi alapot az in­tegrációra. Óvakodjunk a- zonban letáborozni az érzel­mek térségein, mert az üres­járat lehet és csak csalódás­ba, melankóliába vezethet. Hiszen, ha mi csak annyit mondunk a hazának: ment­setek meg minket, legalább mégegy nemzedékre, mert magunkra hagyva elveszítjük nyelvünket, elszakadnak kö­tődéseink. Erre azt mondhat­ja a haza: hát ez bizony szo­morú, de mit tehetünk, van itthon nekünk elég gondunk, elég költekeznivalónk ma­gunk számára is. Úgy gondo­lom, egy teljesen más meg­közelítésre van szükség. Szemléletváltásra van szük­ség. Ha már megjelent a szí­nen a nemzetben való gon­dolkodás, szükséges annak felfedezése, hogy az ország­ból elüldözött százezrek nem könyvelhetők el a veszteség oldalon. Amikor a nyugati hatalmak beszakították Japán kapuit, hogy benyo­muljanak kereskedelmükkel a szigetországba, a japán fia­talok tízezreit küldték ki a nagyvilágba, hogy járjanak nyitott szemmel, legyenek ott mindenütt, ahol meg lehet tanulni a haladás módszereit, és Japán ezeknek a fiatalok­nak a hazavitt ismereteivel felépítette a modern ipari nagyhatalmat. Magyarország­nak nem kell szétküldenie a fiatalok seregeit, a magyar fiatalok már ott vannak, tud­ják a nyelvet, a törvényeket, ipart, kereskedelmet, elsajátí­tották a tudományok sorát. Egy dolog azonban hiányzik: az a kapcsolat és az a lelki­ség, amivel ez a hatalmas helyzeti- és tudástőke vissza­áramoltatható Magyarország­ra. Rendkívüli veszteség érte az országot, de rendkívüli lehetőséget is teremtett ez a sajnálatos történet, amit gyü- mölcsöztetni kell, hogy visszatérüljön a huszadik szá­zad sok vesztesége, és vissza­kerüljön a magyar nemzet virtuális országába a nagyvi­lágba elveszett magyar nem­zetrész. A kincs amiről szóltam ma még rejtve van. Ahány tehet­séges, életrevaló magyar útód, annyi rejtett kincs szer­te a nagyvilágban, az itteni társadalom szöveteibe. El kell jönni érte teljes appará­tussal, nem hívni kell őket, hanem felkeresni, felkutatni. És meggyőzni őket arról, hogy érdemes magyarnak lenni. Lehetek még gyakorlatibb. A világon mindent az érdek mozgat. Érdekeltté kell tenni a szóban forgó generációt az integrációban. Legyen sze­mélyes érdeke kifejteni leg­jobb tudását, befolyását Ma­gyarország érdekében. Meg kell keresni minden magyart. Oda kell csalni őket az or­szágba, lássák saját szemük­kel azt a világot, amiről szü­SALT LAKE ák 2002 qy........... A 19. Téli Olimpia Az ötkarikás fáklya 65 napos tengerentúli utat követően - melynek során 46 államot érintett, és közel 22 ezer kilométert tett meg - érkezett a stadionba február 8-án, ahol négy párban amerikai olimpiai bajnokok vitték tovább korcsolyán és gyalogosan. Rendhagyó módon tűzijátékkal kezdődött a 19. téli olimpia nyitóünnepség Salt Lake Cityben. Ez követte a 77 résztvevő nemzet 2531 sportolójának felvonulása, a sort Görögország küldöttsége nyitotta meg-A magyar delegáció élén a gyorskor­csolyázó Egyed Krisztina vitte a zászlót A 25 olimpikonból és 5 vezetőből álló csapat sötét öltönyt, elegáns fekete kabátot és kalapot, valamint piros sálat viselt. A legnépesebb csapatot az Egyesült Államok képviselte 211 amerikai sportoló vonult fel, a második Oroszország 162 és harmadik Németország 158 sportolóval képviselte magát. George W. Bush elnök Jacques Rogge, a NOB első embere és a szervezőbizottságot vezető Mitt Romney jelenlétében felvonták az ország lobogóját, amelyet a szeptember 11-i terrortámadások következtében leomlott New York-i Világ Kereskedelmi Központ romjai között találtak. Majd az ötkarikás játékoknak otthont adó Utah állam bennszülöttjei­nek műsora következett a nyitóünnepségen. 5 indián törzs képviselői népviseletben, tánccal köszöntötték a közönséget majd a lovon érkezők saját nyelvükön üdvözölték a sportoló­kat. Bush elnök hagyományos szavakkal nyitotta meg a játékokat és felvonták az ötkarikás zászlót, melyet John Glenn űrhajós, Lech Walesa korábbi lengyel elnök, Steven Spielberg filmrendező és Cathy Freemen ausztrál atléta vitt. A február 10-én közzétett összesítések szerint Salt Lake City-i téli olimpián a biztonsági személyzet létszáma csaknem ötször annyi, mint a versenyzőké. A Rice Eccles-stadionban telt házat jelentő 52 ezer néző zsúfolódott össze, noha a jegyárak meglehetősén borsosak voltak: a legjobb helyekért 885 dollárt fizettek az érdeklődők. A csaknem hármórás ünnepség záróakkordjaként Beethoven örömódájának dallamára Salt Lake City több pontján színes petárdák ezrei emelkedtek a magasba. Február 9-én az olaszoké lett az első aranyérem. Stefánia Belmondo aki a 15 km-es szabadstílusú sífutásban szerezte meg az aranyérmet. A kedvezménytörvény a Vajdaságban BELGRÁD. A kedvezménytörvény egységbe kovácsolta a délvidéki magyarságot, a vajdasági magyar szervezeteket, amelyeket az elmúlt negyedévekben sokszor megosztott a politika - összegezte Dudás Károly, a vajdasági magyar ajánlószervezet elnöke a kedvezménytörvény végrehajtásának az elmúlt hónap alatt szerzett tapasztalatait. Délvidéken egy hónap leforgása alatt majd 17 ezren igényeltek magyar igazolványt. Dudás szerint köszönet illeti meg a szerb és jugoszláv hatóságokat, hogy nem gördítettek semmilyen akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé. leik, nagyszüleik meséltek Talán többszörösen is. Ötle- nekik. A turizmussal kell tek sokaságával kell előcsalni tehát elkezdeni. Ha félárú a magyar emigráció kincseit, repülőjegyet kap a magyar Konferenciákkal,internethá- származású ausztrál egy lózattal, üzleti, szakmai, mű­hónap utáni visszatérésre, . vészi összeköttetések létesíté- már ez a pénz is visszatérül sével. A lehetőség szinte ki- az államnak az általa elköl- meríthetetlen. tött pénz áfa tartalmával. Csapó Endre (Ausztrália)

Next

/
Oldalképek
Tartalom