Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-07 / 6. szám
Thursday, Feb. 7, 2002 Amerikai Magyar Szó Osztrákok Temelín ellen Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Klára Bittó Boldog New Jersey, Pál Deák New York, Klára Györgyey New Haven, Balázs László BrüsszelÁbrahám Nagy PoughkeepsieKároly Nagy New Brunswick, László Papp New Canaan, Zita Vilmányi N.Y Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-^397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontét, és azok tartalmáért mindenkor a cikk ó a U ielős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kézir em őrzünk meg és nem küldünk vissza. BÁCSKAI TÉNYEK, TANULSÁGOK Atomerőmű-ellenes osztrák tüntetők Ausztriában pontosan 915 220-an mondtak igent arra a január 21-én zárult népi kezdeményezésre, hogy az ország vétózza meg Csehország belépését az Európai Unióba, ha Prága nem zárja be a temelini atomerőművet. Ezel a szavazásra jogosultak 15.5 százaléka támogatta a kormányon lévő populista jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) kezdeményezését. A népi kezdeményezésről szóló szabály szerint, ha legalább 100 ezer aláírás összegyűlik, a parlamentnek napirendre kell tűznie a kérdést. A FPÖ szerint az aláírók nagy száma arra kötelezi az ország vezetését, hogy tárgyaltassa újra Brüsszellel a már lezártnak minősített cseh energiafejezetet. Az aláírásgyűjtő akció nem csupán a cseh-osztrák kapcsolatokat fagyasztotta még hidegebbre, de növelte az osztrák kormánykoalíción belüli feszültséget is. Olimpiai Fidesz-kormány Aláírástgyűjtést indított a Fidesz-MPP a 2012-es budapesti olimpia megrendezéséért. Az íveket a márciusban Magyarországra látogató Jacques Rogge-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének kívánják átadni. Pokorni Zoltán pártelnök szerint az olimpia megrendezéséhez 2-2.5 billió forintot meghaladó beruházásra van szükség, meg kell építeni például az új metrót és az észak-budapesti Duna- hidakat. Az MSZP egyetért a budapesti olimpiával, és az ívek aláírására biztat, de nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz-MPP kampánytémaként kezeli az ügyet, szerinte népszavazásnak kellene döntenie a témában. Mivel a 2012-es olinmpia pályázatot még ki sem írták (döntés egyébként 2004-ben várható) Az újvidéki 1942-es vérengzésről "Ne marcangoljuk magunkat" címmel dr. Bán Ervin azt írja az Amerikai Magyar Szó január 17-i számában, hogy "azok nem mi voltunk", a tömeggyilkosságok magyar parancsnokai német származású tisztek voltak. "Nincs közünk hozzájuk". Ez ugyanolyan irreleváns és igazságtalan felelősség elhárító kísérlet, mint ha oroszok azt mondanák, hogy Katyin az nem mi voltunk, semmi közünk a grúz Dzsugasvili család bestiális Sztálin fiához, vagy németek azt mondanák, hogy Auschwitz az nem mi voltunk, semmi közünk az osztrák Schickelgruber család szörnyeteg Hitler sarjához. A tények tudatosítása nem önmarcangolás, hanem a tanulságok levonásának előfeltétele egy jobb jövő sikeres alakításához. Igenis, hogy a japán tankönyvekben jelen kell legyen a mandzsúriai tömegmészárlás, a török tankönyvekben az örmény genocídium, az amerikai tankönyvekben a Hiroshima és Nagaszaki - holokauszt. A nemzeti önismerethez ez is hozzátartozik, nem csak a Nobel-díjak. Akkor is, ha "megbünhődte már e nép"... Ezért írta meg Cseres Tibor 1964-ben a Hideg napok című regényét az 1942-es újvidéki vérengzésről. És amikor huszonhat év múlva sem írta meg Jugoszláviában senki az Újvidéket tízszeresen megbosszuló 1944-es magyarírtó tömerggyilkossá- gok történetét, akkor élete végefelé Cseres vállalkozott, hogy a teljes igazság emlékében összegyűjti és feldolgozza a bácskai iszonyatos hónapok adatait is. Ez a könyv Vérbosszú Bácskában címmel 1991-ben jelent meg. Persze a tényeket csak akkor lehet tudatosítani, ha azok tudhatok, szabadon ismerhetők. Nem mindig és nem azonnal állnak rendelkezésre a valóság adatai. Még pedig a pontosságáról híres Bibó István is csak általánosságokat tudott említeni az újvidéki vérengzésről az 1948-as Zsidókérdés című tanulmányában (Bibó összes 2... EPMSZ. Bern. 1982,393. old.) Ezért amikor tanulmányai angol nyelvű gyűjteményét szerkesztettem (István Bibó, Demokracy, Revolution, Self-Determination ed. by Károly Nagy. Social 1 Science Monographs, Atlantic Research, 1991), akkor ehhez az említéshez ma már elérhető adatok segítségével a következő jegyzettel láttam szükségesnekkiigazítani, kiegészíteni az angol nyelvű olvasó számára a történelmi képet (320 oldal) " In Csurgó Gyurgyevo, Mo- sorin, Óbecse, Titel, Újvidék and Zsablya, "the total number of persons massacred was 3.300, of whom about 2.550 were Serbs, about 700 Jews and the rest Magyars, Germans, Slovaks and Russians. In the city of Újvidék itself, 879 individuals were killed, including 292 Serbs, 550 Jews, 13 Russians and 11 Magyars" See: C.A. Macartney, October Fifteenth: A History of Modern Hungary (London, 1957.) II. 72- 73. In 1946 Ferenc Fekete- halmy Czeydner, a Hungarian Armi General responsible for the killings was sente- need to death in Hungary, and was excuted in Yugoslávia as a war criminal. Following the end of the war, during November and December 1944 Tito’s Yugoslav military and partisan authorities took revenge on the local population and massacred approximately forty thousand Hungarians in Újvidék (Novi Sad) and the Voivodina regions. (Meg kell jegyezni, hogy 1943-ban a. Magyar Királyi Törvényszék az atrocitásokat elkövető tiszteket elítélte.) Ma már talán még ezt a mondatot is hozzátenném e jegyzethez (hisz egy állítólag demokratikus országban meddig kell még várni a valóság, a felelősség beismerésére, elismerésére a szerbek részéről?!: ' "To this day no official recognition or apology was ever issued, no indictment, charges or other legal action was ever initiated against any of the perpetrators of this systematic and extended anti-Hungarian massacre campaign." Nagy Károly : 7; Tisztelt Szerkesztőség! Az "Amerikai Magyar Szó" január 24-iki számában "give me a break" J.P.Neszlényi cikkében hiba van. A magyaroknak 13 Nobel-díjasuk van, azonban sem Kármán Tódor, sem Teller Ede, sem Sziárd Leó, egyikük sem kapott Nobel-díjat, bár mindhárman említett tudós Nobel-diji értékkel járultak hozzá a tudományokhoz és az emberiség örökértékű értékeihez; azonban ilyen félreértést, mint ami az említett cikkben megjelent, korrigálni kell, Kérem tegyék meg; nem szabad az embereket félretájékoztatni. Tisztelettel i Kleiner Béla Honomért imádkozok Itt van az otthonom, ott a honom Honomat lelkemben hordozom így nem vagyok hontalan árva. Ezer év nem veszhetett kárba Otthonomat felcserélhettem Honom soha el nem cseréltem Vele halok, majd vele élek Érte imádkozok, remélek. Itt önkéntes száműzetésben, Mint ahogy sokan én előttem Kik soha a hont el nem hagyták Kényszerből új otthont találtak. Kossuthra, Mikes Kelemenre Gondolok a sok-sok ezerre Magamra és névtelenekre Az én magyar testvéreimre. Magyarnak születtünk, maradtunk Hűségünket meg nem tagadtuk. Dennis P. Horváth, M.D. Terjessze lapunkat! 3.
