Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-05-23 / 21-22. szám
16. Amerikai Magyar Szó Thursday, May 23-30. 2002 ■ —(New York, 1956) Márai Sándor Mennyből az angyal menj sietve i Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony, Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hirt a csodáról. Csattogtasd szaporán a szárnyad, Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. Ne beszélj nekik a világról, Ahol most gyertyafény világol, Meleg házakban terül asztal, A pap ékes szóval vigasztal, Selyempapír zizeg, ajándék, Bölcs szó fontolgat, okflSrfzándék. Csillagszóró villog a fákról: Angyal, te beszélj a csodáról. Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett - És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország. És elmegy sok ember előtte: A Katona, ki szivén döfte,- A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta - Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer. Mert 0 sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta, vagy Angyal hozta - Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekesznek, Csak orrontják, nyinak, gyanítják Ennek az éjszakának titkát, Mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon. És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.” Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik - Ők, akik örökségbe kapták -: Ilyen nagy dolog a Szabadság?... Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből. Találkoztak ők már néhányszor - a gyermek, a szamár, a pásztor - Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ők vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik mennyből az angyal. „nem vagyok fasiszta és nem vagyok kommunista: polgár vagyok és demokrata vagyok” Márai Sándor újrafelfedezése Az 1900-ban született írónak csak 1990-ben, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évében kezdtek íyra megjelenni Magyarországon könyvei. "Azt hiszem, le kell telnie a purgatórium időnek minden író halálát követően, míg meg lehet mondani, mi marad belőle" - mondta utolsó hónapjaiban. S neki, aki már életében megélte-a purgatóriumi. időket, halála után kultusza lett Hazai újrafelfedezése után most meghódította a nagyvilágot is. Párizsban négy műve jelent meg, s csaknem 20 ezer példányban kelt el. Olaszországban, Németországban műveiből másfél millió példány lelt gazdára, Amerikában az első kiadást két ifjabb követte, Londonban a "The Times" bestsellerlistáján a 8. helyen van. A legnagyobb sikert Magyarország legkevesebbre tartott műve, "A gyertyák csonkig égnek" hozta meg számára. Márai legnagyszerűbb művei vallomások egy városról, Kassáról, a polgárságról és egy életformáról, az európai kultúráról, melyekhez mindvégig hűséges maradt. Kassán született, melynek életét, családjának mindennapjait olyan elementáris erővel rajzolta meg az Egy polgár vallomásai című művében. "Iparkodtam megírni, igyekeztem bevezetni az olvasót a polgári légkörnek a hátsó szobájába, ahol a valóságvan." Mégis hamar, tizenhat évesen elhagyta a családi otthont, Budapesten lett újságíró, majd 1919-ben emigrált. Bécsben, Berlinben, Frankfurtban élt, német nyelven írta cikkeit a Frankfurter Zeitung-nak. Majd Párizsba költözött, és az Újság című lap megbecsült munkatársa lett. Mégsem szerette. Majd egy évtizedes külföldi tartózkodása után ujjongva ment haza Párizsból. Kosztolányi Dezsőéhez hasonló termékenységgel írta cikkeit, esszéit, tárcáit, naplójegyzeteit. Sorra jelentek meg regényei, melyek a magyar irodalom élvonalába e- melték. 1945 októberében megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. A lerombolt Budapesten az akadémikusok több mint nyolcvan százaléka jelent meg az ülésen. . . 1948-ban a kiépülő szocialista diktatúra elől végleg emigrált. ". . . úgy írtam, ahogy a párizsi kávéház teraszán, akkor éjszaka elképzeltem: mint akinek módja van megvárni, amíg az orosz csapatokat kivonják az országból, amíg az emberek megint szabadon beszélnek, írnak, cselekednek... így álmadoz- tam, mert az ember gyönge. Aztán megértettem, hogy olyan országban élek, ahol nemcsak a szabad beszéd és írás tilos, hanem a szabad hallgatás is" - írja Föld, föld! című regényében. Az ötvenes években akadémiai tagságától is megfosztották. Mereven elzárkózott könyveinek magyarországi kiadásától. Először Svájcban, majd Olaszországban, végül haláláig az Egyesült Államokban élt. Márai Sándor 1956-ban megkísérelték nak, hogy anyanyelvem a feleségével a hazatérést, gyönyörű magyar, az egyet- Nickelsdorf mellett táboroz- len nyelv, amelyen mindent tak, de elkéstek. Az otthoni el tudok mondani, ami érttörténtekről a menekülő ma- hető és érthetetlen az élet- gyarok tájékoztatták őket. ben. És hallgatni is csak ma- "Még sokáig ott maradtunk, gyárul tudok arról, ami szá- hátha még van remény. De momra becses" - vallotta, az végleg elveszett" - vallotta. 1989-ben mind többet Emigrációban született regé- beszéltek és írtak róla. Reha- nyei a San Gennaro vére, az bilitálták akadémiai tagságát, ítélet Canudosban, Béke és kérték, térjen vissza Ma- Ithakában, a Harminc ezüst- gyarországra, de a sors köny- pénz, az Egy polgár vallomá- vében más volt megírva. Már sai-nak folytatásaként is ér- csak művei tértek haza. tékelhető Föld, föld! már Teljesen egyedül, férfia- csak hallomásból volt ismert san vívta meg küzdelmét az Magyarországon.Folyamato- öregséggel, az elhagyottság- san írja naplóit, egészen gal, az otthontalansággal és a 1983-ig. Mindvégig megma- gyilkos kórral. Hamvait kéré- radt magyar írónak. Bár sok sére a Csendes-óceánba szór- j nyelven publikált újságcikke- ták, három mérföldre a part-, két, nem tudta elképzelni, tói. hogy könyveit más nyelven Világos Beatrix írja. . ."hálás vagyok a sors- Budapest Legyen Ön is támogatónk? Hungarian TV Magazin of Queens Adásunkat minden héten a OPTV 57-es csatornán sugározzuk, minden szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást minden szerda du. 2-3 óra között megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna Üsztöke István producer/szerkesztő Tel: 718-721-2824 Fax: 718-626-7566 E-mail: uszhatvani@hotmail.com
