Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-09 / 19. szám

Thursday, May 9, 2002 Amerikai Magyar Szó Anyám Engedd, hogy megköszönjem szépen mindazt, amit adtál nékem... Az élet lassú hervadását, s a bennem égő lelki máglyát. Hogy mindezt késve mondom néked - Ahol Te most vagy, tán megérted! Életen túl, halálon innen - Te vagy a legszebb földi kincsem. Szavad, szemed, arcod derűje itt él lelkemben összegyűjtve. Oltári kép ez, bálvány-szépség, nincs rajta szenny, se bűn, se vétség. Minden asszonynál több vagy nékem. Te vagy a féltett eszményképem. Te adtál minden jót és szépet: az életet, mely Téged éltet. Életöröm, asszonyi jóság általad lett élő-valóság. Hogy háláljam meg? amit adtál, hogy velem egykor egy-test voltál. Nincs módomban, hogy megfizessem, nincs rá időm, hogy törlesztgessem határtalan és mérhetetlen áldott lelked, mely kisért engem. Mily jól esik nekem e jóság. Nem fog rajtam a múlandóság, amig égi mosolyod látom átragyogni a láthatáron. William Bernáth ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek"az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill :• V Attorney at Law " . 5% 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondos- Aggal dolgozik, keressen fel! ILLÉS SÁNDOR: ANYÁK NAPJA • Hiába is lenne sok színes ] ceruzám, aranytintám, ég­színkék papirom piros csík­kal szegélyezett kopertám, mint a költőnek, nem tud­nám már elküldeni a mamá­hoz írt levelem. Nem pana­szolhatom el Neki sok torkot szorító gyötrelmemet, nem futhatok hozzá, hogy a kezét fogva megnyugodjam, ami­kor szomorúság mardos, vagy kudarcok kínoznak. Ilyenkor, anyák napján, mindig szíven üt a komor valóság: elment már a mama. De azért mégsem érzem magam árvának, mert tu­dom, hogy a szívemben ö- rökre itt maradt. Egy anya sosem halhat meg, gyerme­keiben él tovább, őz szeme az égből néz ránk és simoga­tó kezét mindig érezzük. Fel­rémlik előttünk olykor aggó­dó arca is, felhős homloka, ahogy betegágyunk fölé ha­jolt gyermekkorunkban, érez­zük ilyenkor tenyerének gyó­gyító simítását is a homlo­kunkon. Hát ellehet ezt e- gyáltalán felejteni? Én gyakran kimondom hangosan is, ha valami gyö­tör, vagy úgy érzem, meg­aláztatás ért: Mama! Azt mondják a nyelvészek és vallják a költők is hittel: nincs ennél szebb magyar szavunk. Édesanya. Anya. Mama. Gondolom sokmillió gyermek kimondja, hiszen a világ minden nyelvén sokhú- rú muzsika, minden nyelven a legszebb szó. Áhítata van. Hallatára én mindig illatos szélben hajladozó kerti virá­gokat látok, s azt a kertet is elém varázsolja, amelyet O gondozott, öntözött szorgal­mas kezével, napi munka, utáni, hgy valami szépsjfég-is^ legyen az életében. Jácintok, tulipánok, reze­dák, árvácskák színes szeme mosolygott Rá, s ő visszane­vetett rájuk. Úgy látom magam előtt ma is, ahogy hajladozik, gyomlál közöttük, meg úgy, ahogy nagy csokor virággal közeledik felém, aztán úgy is, hogy kitárja a karját. Meg ezeféleképpen látom a mamát! Amikor otthon járok, abban a régi házban, ahol felnevelt, s amelyet már régen mások laknak, idege­nek, akkor mindig találko­zom a mamával. Elég, ha csak egy pillanatra megállók az udvar végében, s kitekin­tek a kertbe, oda képzelem őt, a léptei által kitaposott gyalogúira. Azon vitte szapo­rán hátán a kosarat, hogy zöldet tépjen a malacoknak, libáknak, kacsáknak. Hordta be a salátát, vitte ki a palán­tát. Élnek még az ő leande­reiből szaporított virágok, leandercserjék sokasága vi­rágzik a kisház ablaka alatt, elnézem a pince grádicsát, a kamra tenyerétől kifényese­dett kilincsét, a gangot, ame­lyet minden nap felmosott, feltekintek a magasba, a tetőn tollászkodó galambok > talán még emlékeznek Rá, ő l szórta ki nekik minden nap a szemet. Régi fák mohos tör­zsét simogaton meg lopva: közöttük járt valaha. Az a régi diófa a kút mellett már 1 nem él. Kivágták. Most fáj a hiánya. A mama miatt. Amikor eltávoztam abból a régi házból, a sarkon mindig visszatekintek. Ott állt min- , dig a kiskapuban, tekinteté­vel távozásom kisérve, kezét a szeme fölé emelte, hogy jobban lásson, vagy, hogy a könnyeit törölje? Már regés-régen senki sem áll abban a kiskapuban, de én azt a házat mégis mindig úgy látom: a mamával. És arra gondolok ma anyák napján, hány ilyen kis pa­rasztházba vagy városi lakás­ba várják haza az anyák a gyermeküket. Meggyötörtek, az álmatlanul virrasztók, az elfáradtak, a magányosan, kis nyugdíjakból élők, a szo­morú kiapadt könnyű anyák, a megkeseredtek. Várják, hogy nyílik majd az ajtó, vagy felberreg a telefon és jelentkezik a gyermek hang­ja. A szomszéd városból, vagy csak innen a másik ke­rületből, ahonnan már évek óta nem talál haza. Istenem, hány ajtó marad csukva, mert nem jelentkezik az, aki­nek betegágya fölé oly féltő gonddal hajolt valaha az a magányos öregassszony, aki most egyedül maradt. Legyen a gyermeki szeretet napja ez a mai és ne marad­jon virág és ölelés nélkül egy édesanya se a világon. Akik pedig már nem mehetnek haza, a mamához, azok ma idézzék maguk elé a szívük­ben élő alakját és mondják ki lágyan a nevét, mert nincs ennél szebb szó. Édesanya. Illatos szélben imbolygó kerti virágok ők. Legyen ál­dott ez a vasárnap, a róluk való megemlékezés napja. 5. '■ T31 my/j«T7n 1 FVn ■ n Ui I 1 ► Előfizetett hívó kártya : 1 5.9 cent/perc • (Magyarországon hívott Mobil és házi telefonra !!!!) i ► (800) elő hívó számmal : f i .9 cent/perc Sfe ‘3 ► Direkt hivás( 011-): 20 cent/perc fl| j§||| jpL • | ( Magyarországon hívott Mobil és házi telefonra !!!!!!) fflté IP 1 ► US A-n belül: 5.9 cent/perc '? i ► Magyarországról az USA-ba: 27 cent/perc [-Románia %8.9 c/p Bucharest 12.9c/p előhívó számmal | k 1 ~'Ro mánia di re kt h ív ás (011).. 22 cent/perc Bucha rest. 15 cen t/p.....J . Németország, Ausztria, Kanada, Ausztrália, Swéd, Svájc, Francia, UK= 6.9c/m j

Next

/
Oldalképek
Tartalom