Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-04-18 / 16. szám

Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai Ára: 75 cent ISSN 0194-7990 •• V 'J J Üzenet az új kormánynak Az új magyar kormánynak szembe kell néznie a tények­kel és annak megfelelően kell megközelítenie az Európai Uniós tagság folyamatát is. Tény az, hogy 1920-ban kegyetlenülfelszabdaltákMa- gyarországot, és embertelen sorsra ítélték a történelmi magyarság egyharmadát, 5 millió embert Tény az, hogy az ítélkezők elképzelése végül teljesen csődbe fulladt, de a megaján­dékozottak mégis továbbra is, háboríthatatlanul és ember­telenül üldözték ennek az 5 millió magyarságnak a nagy részét a mai napig. Tény, hogy napjainkban, - amikor a jogtalanság már kezd kimenni a divatból -, ezekben az országokban to­vább is dívik a magyarság elnyomása, sőt ezt a tevé­kenységüket ezek az országok az Európai Unióba is szándé­kukban áll átmenteni, és foly­tatni. Tény, hogy eddig a magyar kormányoknak volt némi i- gyekezetük ennek az enyhíté­sére, de az Európai Unió tagság reményében ezt a tevékenységüket nem merték nyílt szavakba önteni. Előbb vagy utóbb az Európai Unión belül vagy kívül az elnyomott magyarság jogfosztásának, embertelen elnyomásának meg kell szűnnie Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján! Annál is in­kább mert az utódállamok­ban ez már 82 éve oly zavar­talanul folyik, sőt bizonyos fokig koordináltan! Ezek az uniós jelöltek úgy képzelik, hogy a 82 éves el­nyomásuk tevékenységeit át­mentik az Európai Unióba, mind addig, amig fel nem morzsolják, vagy el nem ül­dözik a magyarságot. Az Európai Unió sikeréhez pedig feltétlen fontos, hogy a tagok mit cipelnek be, mert az igazságtalanság, az ember­telenség feltétlen meg fogja lékelni az Európai Unió ha­jóját. Ezért kell világosan megfo­galmazni egy Európai Uniós chartert, mely tisztázza az előnyöket kötelezettségeket és a jogokat. Mindenek előtt pedig a feltételeket és elvárá­sokat. Az Európai Uniótól azt várhatjuk, hogy ne a problémáktól tartsa magát távol, hanem megoldásokhoz közel, különösen a magyarság esetében, mivel ezt a problé­ma tömböt éppen az Európai Unió egyes főszereplő orszá­gai hozták létre 1920-ban. Nagyon jól tudjuk, hogy a fentiek az Európai Unió fel­fogásának az antitézise (ez most nem lehet divatos), de a múlt és jelen "botladozásai" késztetnek bennünket ünnep­rontásra, kérdőjelezésre. Mivel ilyen múlttal és ilyen jelennel, hogyan hihet valaki is vakon európai csodákban. Elvártuk volna, hogy már rég az Európai Unió napirendre tűzi a több milliós kisebbségi magyarság kegyetlen sorsát és figyelembe veszi feltételként követeli a jelöltekkel szem­ben a helyzet gyökeres meg­változtatását. Itt nem a már Uniós országokról szólunk, hanem, kormánykörökről. Ok tudják, vagy ha nem, akkor tudniuk kellene, sőt tenniük is valamit a magyar lakosság érdekében. Felháborítónak kellene tartaniuk, hogy az elnyomás alpári tevékenysége Európa kellős közepén ilyen szemérmetlenül folyik. Az Európai Uniót illetően a gondolkodás módnak így kel­lene lennie nem csupán ná­lunk magyaroknál, hanem így kellene lennie minden becsü­letes igazságszerető, érző embernél, hogy az Unió meg­akadályozza a történelmi ma­gyarság egy harmadának tel­jes pusztulását. Ha az európaiságnak a mércéje az, hogy kik tettek a legtöbbet azért a kontinen­sért, akkor a magyar nép az elsők között áll. A magyar népnek, az összemagyar nép­nek egyáltalán nincs szüksége az értelmetlen önámításra, hogy minden rendben van az elcsatolt magyarságnál, ami­kor éppen semmi sincs rend­ben, amikor az Unió orszá­gainak és az új magyar kor­mánynak kellene rendbe tenni a már 82 éves borzal­mas körülményeket, saját árnyékuk félelmétől. A ma­gyar kormányok is segítenek elkendőzni a kegyetlen igaz­ságot, a borzalmas körülmé­nyeket, pontosabban azt, hogy Európa közepén 5 mil­lió magyar nemzetisége, iden­titása és jövője haldoklik, mialatt a szomszéd népek zajos tort ülnek a folyamat fölött. Az új kormány nem asszisz­tálhat tovább a helyzet el­kendőzésében és a reményte­lenség állandósításában. Egy erőteljesebb, egy bátrabb, egy őszintébb külpolitikára van szüksége a magyarság­nak. A magyarságot egyálta­lán nem szolgálja jól ez az önámítás. Senki sem kérheti és nem is várhatja el, hogy bármilyen magyar kormány hátat for­dítson a jogaiktól megfosztott több milliós magyarságnak. Koncertben mindannyian úgy viselkedünk, mintha ennek a magyarságnak ilyen helyzete nem létezne, holott nem csu­pán ők tudják, nyögő lom­bok alatt, hogy a tragédia valós, hanem az Európai Unió, a magyar kormányok, és valamennyien, de egyikőnk sem veszi a fáradságot, egyi­kőnk sem érzi a felelősséget eléggé ahhoz, hogy tegyünk is valamit a szenvedő magyar­ság érdekében. Ez az üzenetünk az új kor­mánynak, és felhívásunk az elkötelezettségre. Péterváry Miklós POZSONY. A Benes-dekrétumok szelleme idegen a Páneuró­pai Unió elveitől - jelentette ki a hét végén Pozsonyban Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A Páneurópai Unió megalakulásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából Bécsben rendezett ünnepi ülés résztvevői egy napra a szom­szédos Pozsonyba is ellátogattak, ahol más hasonló, a Benes- dekrétumokat elvető vélemények is elhangzottak. Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Tüntetések Európában RÁMÁLLAH Az izraeli hadsereg a hét végén átkutatta több palesztin minisztérium és oktatási intézmény épületeit Rámálláhban és a Jordán folyó nyugati partjának más palesztin településein. Palesztin közlés szerint a katonák dokumentumokat és számítógépes feljegyzéseket foglaltak le, illetve számítógépes mágneslemezeket semmisítettek meg egyebek közt a Palesztin Hatóság felügyelete alatt működő egészségügyi minisztériumban, felsőfokú oktatási intézmények­ben és egy művelődési központban is. Április 13-14-én folytatódtak a tüntetések az izrael-palesztin erőszak beszüntetése ellen a térségben és több európai országban is. Németországban összesen mintegy 30 ezren, Londonban 10 ezren vonultak fel a palesztinok mellett tüntetve. Helsinkiben háromezren tiltakoztak az izraeli hadműveletek ellen. Lisszabonban több százan élő láncot alkottak az izraeli nagykövetség és az ENSZ helyi képviselete között, nemzetközi békeerők küldését sürgetve. Franciaországban 30 ezren volnultak fel, Spanyolországban és Törökországban több ezren a palesztinok melletti szolidan' tás jegyében. A Jordán folyó nyugati partján háromezer izraeli is felvonult a hadművelet leállítását követelve, ők több teherautónyi segélyt is küldtek a nehéz helyzetű városban élő palesztinoknak. Ezren tüntettek az izraeli kormányfő jeruzsá- lemi rezidenciája és a védelmi minisztérium tel-avivi épülete előtt is. Uj vízum-szabályok WASHINGTON, D.C. Az amerikai bevándorlási hivatal, az INS - nagyrészt a tavaly szeptember 11-i terrorcselekmények hátterére vonatkozó tapasztalatok nyomán - bejelentette azoknak a szabályoknak a megszigorítását, amelyek a külföldi állampolgároknak kiadható diákvizummal kapcsolatosak. Az egyik legfontosabb szigorítás: ezentúl azok, akik az Egyesült Államokban kívánnak tanulmányokat folytatni, nem tehetik meg azt, hogy látogatóvízummal érkeznek az országba, ott megkezdik tanulmányaikat, és közben várják, hogy az INS jóváhagyja diákvízum kérelmüket. A diákvízumot a tanulmá­nyok megkezdése előtt kell megszerezni. Az INS további korlátozásokat is tervez a vízumpolitkában. Elképzelése szerint megszünetnék a látogatóvízum minimum hat hónapos tartózkodásra feljogosító jellegét, és minden kérelmezőnek annyi időre adnák meg a tartózkodási enge­délyt, amennyi "a látogatás céljának megvalósításához szüksé­ges". Ez az elképzelések szerint átlagosan egy hónap lenne. A látogatóvízumba beüthető maximális tartózkodási engedély egy évről hat hónapra csökkenne, és az INS korlátozná a meghosszabítás engedélyezhető eseteit. Ezen felül azon külföldieknek akiknek a kitoloncolását elrendelték, 30 napon belül jelentkezniük kellene a hatóságoknál, ellenkező esetben elvesztenék azon jogukat, hogy kérelmezhessék jogállásuk (számukra kedvező) megváltoztatását. Megbukott a kedvezménytörvény ellen tervezett ellentörvény POZSONY. Nem kapott elegendő támogatást április 10-én a pozsonyi parlamentben a kormányhoz tartozó szlovák Keresz­ténydemokrata Mozgalom (KDH) törvénytervezete. Az előterjesztők azt szerették volna elérni, hogy a magyar kedvezménytörvény nyomán Szlovákiába érkező támogatáso­kat elkobozzák. A tervezet első olvastának szavazásánál 129 képviselő volt jelen, de közülük csak 54 szavazott a tervezett mellett. Ellene 56 képviselő szavazott,] 7 tartózkodott, ketten nem szavaztak. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióve­zetője a szavazás után azt mondta: örülünk ennek a sikernek, hiszen az előterjesztő szándékai egyrészt nevetségesek, másrészt alkotmányellenesek voltak. rr AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. lőtfrgtreet, New York, NY 1^3

Next

/
Oldalképek
Tartalom