Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-10-11 / 37. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Terroristák vagy szabadságharcosok A Reuter Hírügynökség a hírek szerint odáig ment e- gyesek vélt érzékenységének védelmében, hogy tudósítóinak megtiltotta a "terrorista" kifejezés használatát, mert szerinte az egyik ember terroristája a másik ember "szabadságharcosa”. Kevés fogalom szentebb a magyar nép tudatában mint a szabadságharcosé. Rákóczi, Petőfi, Kossuth és a Pesti Srác jelenik meg szemeink előtt, amikor ezt halljuk. Többet jelent számunkra mint a hazafi, mint a hős. O az, aki mindannyiunk szabadságáért, életéért, becsületéért küzd. Éppen ezért szinte hihetetlen számunkra, a- mikor ma Európában, vagy Magyarországon némelyek az Amerikában elkövetett terrorakciók gonosztevőit szabadságharcosokként dicsőítik. Hiszen szabadságharcosaink mind önvédelmi céllal törekedtek elérni népük felszabadítását és csak a Jellasicsok, Haynauk, Antropo- vok, az orosz tankok, idegen fegyverek kényszerítették őket harcra. Amerikában senki sem tekinti a terroristákat szabadsághősöknek. Akkor sem, ha ismert a nyugati országok, elsősorban Anglia és Franciaország felelőssége abban, hogy az első világháború végén, a török birodalom felszámolásánál, az arab népekkel ugyanolyan igazságtalanul bántak mint a magyarokkal Trianonnál. A magyarok sohasem folyamodnak terro- rizmushozsérelmeikorvoslá- sa érdekében, ezért nem elfogadható számunkra az arab terroristákat szabadságharcosoknak tekinteni. Nemcsak Magyarországon, másutt Európában is hallunk olyan kijelentéseket, amely szerint az elkövetett merénylet csupán egyike a világ atrocitásainak. Dario Fo, olasz Nobel-díjas író szerint " a gazdasági élet spekulánsainak köszönhetően az emberek tízmilliói halnak éhen, mi ehhez képest néhány ezer New York-i élete? " Nem hallottuk mi már ezeket a véleményeket valamikor a ránk erőszakolt szemináriumokon? Veszélyben vannak-e a polgárok jogai? A polgárjogok védelmezői megkérdőjelezik, hogy a tettesek felkutatásában és a további terrorakciók megelőzésében meddig mehet el a hatóság a gyanúsítás terén. Már a szeptember 11-i szörnyűségek előtt is társadalmi vita tárgyát képezte, hogy a rendőrségnek joga van-e megelőző kiválasztás "profilozás" alapján keresni a lehetséges bűnözőket. Az emberi jogok szószólói szerint minden ilyen eleve feltételezés ellentétes az alkotmánnyal és az amerikai nép jogérzésével, hiszen ennek az országnak az az alapelve, hogy "minden ember egyenlőnek van teremtve ". Pedig, hogy az ösztönös megkülönböztetés mennyire beleívódott az emberek tudatába és érzéseibe arra mi sem jellemzőbb, mint amit a feketék egyenjogáért küzdő prédikátor, Jesse Jackson, mondott 1993-ban: "Semmi sem okoz nekem nagyobb fájdalmat, mint bevallani, hogy ha az utcán lépéseket hallok magam mögött, meg nyugvással veszem tudomásul, hogy a mögöttem jövő egy fehér ember." A megkülönböztető gyanúsítás ellenzőinek szószólója, Randall Kennedy, a Harvard Egyetem jogi karának professzora, elismeri, hogy a rendőrség munkáját megnehezíti, ha nem kereshetik a tettest a bűnt a legvalószínűbben elkövethetők között, de szerinte alkotmányos és morális alapon mégsem jogos a "profilozás". Szerinte "a faji egyenlőségnek is mint minden dolognak az életben ára van....” Vagyis, hiába tudjuk a statisztikából, hogy a bűnözők sokkal nagyobb százalékát követik el fiatal fekete férfiak, csak annyiban lehet a gyanúsítottat köztük keresni, mint a 80 éves nagymamák között. A polgári szabadság jogának hirdetői most ugyanezt a véleményt hangoztatják a terrorizmus felgögyölítésével kapcsolatos nyomozásnál is. A repülőtéren, szerintük, tilos az arab kinézésű személyeket megkülönböztetett vizsgálatnak alávetni, ha azok különben nem viselkednek gyanúsan. A felelősök megkeresése Kérdés: Ha az ellenőrzésnél egy arab utast hosszabban vizsgálnak, mint mást, az sérti-e a törvény előtti egyenlőség elvét? Szabad-e érdeklődni vallási, világnézeti felfogás felől? Megkérdezni, hogy milyen mohamedán szekta tagja? Kikkel tart fenn kapcsolatot külföldön? Gondosabb motozásnak alávetni, mint más halandót? Azt hiszem, hogy ha azokat kérdezzük, akikkel ez az utas harminc perc múlva 30.000 láb magasságban egy repülőgépen lesz összezárva, a válasz egyértelmű. Ha a statisztika alapján gyanús kategóriába tartozó személynek vannak jogai, úgyanígy, sőt sokszorosan is, számba kell venni azoknak a jogait, akik békésen, fenyegetettség nélkül akarnak utazni. Az utazni vágyó közönség joggal akarja tudni, hogy a terroristákon kívül ki felelős még azért, hogy a tettesek ilyen sikeresen, ennyire észrevétlenül készülhettek fel tettükre. Hiszen az ezt megelőző terrorakciók előrevetették árnyékukat. Két és fél évvel ezelőtt hangzott el egy kongresszusi albizottságban Pat Roberts kansasi szenátor figyelmeztetése, ’"egy maroknyi fanatikusnak reális lehetősége van arra, hogy olyan pusztítást vigyen véghez, amelyre eddig csak katonai erők voltak képesek," Hozátéve még, szinte megdöbbentő időszerűséggel, hogy ezek a célpontjaikat "szimbolikus értékeik szerint fogják kiválasztani, mint például a Világkereskedelmi Központot Manhattan szívében..." Kétségtelen, hogy az folytatás a 3. oldalon A háború WASHINGTON, D.C. Október 7-én indított Afganisztán elleni légi műveletek során eddig 15 darab szárazföldi bázisú amerikai bombázó, valamint 25 repülőgép-hordozóról felszállt vadászgép hajtott végre támadást célpontok ellen, és 50 manőverező robotrepülőgépet (cirkáló rakétát) indítottak különböző részben tengeri indító helyekről - mondotta Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Richard Myers tábornok az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. A műveletek kezdeti szakaszában olyan jórészt légvédelmi katonai irányítású célpontok ellen hajtanak végre támadásokat, amelyek ha nem iktatják ki ezeket az objektumokat - veszélyt jelenthetnek a további műveletekre. Tony Blair brit kormányfő október 7-i a Downing Stret-i miniszterelnöki hivatalból közvetített televíziós beszédében jelentette be, hogy brit erők is részt vesznek az Afganisztán ellen megindított katonai akcióban. Kanada is csatlakozott az újabb támadási hullámhoz hat hadihajóval, repülőgépekkel és mintegy kétezer fős katonai személyzettel, napokon belül csatlakozik a terrorizmus ellen fellépő szövetségekhez. Vlagyimir Putyin orosz elnök október 8-án támogatásáról biztosította a talibok elleni amerikai-brit légicsapásokat. Putyin nyilatkozata értelmében a terroristák provokálták ki a világ vezető országainak ellenlépéseit. Érvelése szerint a terroristák nem számítottak a nemzetközi közösség ilyen egységes fellépésére, de most "a saját bőrükön tanulják meg", hogy mit jelent a terror elleni világméretű küzdelem. A Kabult támadó amerikai légierő eddig összesen négy bombát dobott az afgán fővárosra: kettő a város repülőterére hullott, kettő pedig a városi tévétorony közelében ért földet. Kabulban megszűnt az áramszolgáltatás és a tálibok rádióüzenetben szólították fel a lakosokat, hogy zárkózzanak be otthonaikba. Október 7-én Oszama bin Laden, a terrortámadások első számú gyanúsítottja az al-Dzsazira televízióban sugárzott videofelvételen kijelentette: "Isten lesújtott Amerika egyik leglágyabb pontjára. - Amerika most - istennek hála - félelemmel telt el északtól-délig, nyugattól-keletig és esküszöm, hogy addig nem is álmodhat biztonságról, amig meg nem érjük, hogy Palesztinában is biztonság lesz és amig a hitetelen hadsereg nem hagyja el Mohamed országát. Megkeződött a harc a hitetlenek és hívők között" - tette hozzá BERLIN. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága létrehoz száz további tábort a pakisztáni, illetve az iráni határ mentén, a csaknem negyedmilliónyi újabb afganisztáni menekültek számára - jelentette be a nemzetközi szervezet német tagszervezete Berlinben. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New Yftrk’ WTOPftT'" VOL. LV. No. 37. Thursday, Oct. 11, 2001
