Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-08-30 / 32. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 •viT.P.k ^Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A MAXIMUM HISZEKEGYE VÍZUMLOTTÓ: jelentkezés októberig Idén is meghirdette a washingtoni kormányzat azt a vízum- lottóprogramot, amelynek nyertesei bevándorlóvízumot szerezhetnek az Egyesült Államokba. A DV-2003-as vízumprogram keretében - amelyre 2001 október 1-én hétfő déltől október 31-én szerda délig lehet jelentkezni - összesen 50 ezer bevándorlóvízumot sorsolnak ki a világ minden tájáról jelentkezők között, akik megfelelnek az előírt feltételeknek. A jelentkezés feltétele középiskolai végzettség (12 tanulmányi év sikeres befejezése), vagy kétéves szakmai gyakorlat egy olyan szakmában, amely kétéves képzést igényel. A mostani DV-2003 elnevezésű programban több ország állampolgárai - ahonnan az elmúlt öt évben több mint 50 ezer vándorolt be az Egyesült Államokba - nem jogosultak részt venni. Közöttük van például Kanada, Kína, Kolumbia, India, Mexico, Vietnam, Dél-Korea és az Egyesült Királyság (kivéve Észak-írország). A jelentkezéseket a következő címre kell küldeni: DV-2003 Program, Kentucky Consular Center, 3003 Visa Crest; Migrate, KY 41903-3000. A jelentkezést - amit csak akkor-fogadnak el, ha sima postai küldeményként érkezik- a kérelmezőnek személyesen kell aláírnia, és mellékelnie kell saját, valamint házastársa és gyermekei fényképét. A nyertesek postán kapnak értesítést 2002 május és július között. Macedóniában a NATO különítmény SZKOPJE. Megérkezett a macedoni főváros repülőterére az első mintegy 140 főnyi francia katonák csoportja, amely a NATO fegyverbegyűjtési akciójában vesz majd részt. A teljes francia egység körülbelül 550 fős lesz, s ezzel a második legnagyobb kontingenst alkotja majd a britek után. Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta augusztus 22-én az összesen mintegy 3500 fős NATO-erő Macedóniába küldését. A teljes telepítés körülbelül tíz napot igényel. Mind a macedóniai kormány, mind az albán felkelők üdvözölték a NATO döntését, amely engedélyezte, hogy a szövetség megkezdje a fegyverek begyűjtését. Mindkét fél megígérte: együttműködik a NATO-val. Sztevo Pandarovszki, a macedón elnök tanácsadója kijelentette, hogy sokat várnak a NATO küldetéstől. Oroszország kételyeinek adott hangot azzal a brüsszeli határozattal kapcsolatban, hogy NATO alakulatok vesznek részt Macedóniában az albán lázadók lefegyverzésében. Magyarország látszólag nagyszerűen lebegő De ez a j lebegés lényegében céltalan, | és a semmibe vezet. Kialakult egy állapot melyben az internacionális végek jelen vannak és a kedvező alacsony munkabérek extra ha- ; szonnal járó termelést tesznek lehetővé. Az értékesítések területén , pedig a kereskedelmi cégek parlag piacra találtak, mely helyzet még a szegényes kereslet dacára is eddig, jó megtérüléseket és haszonnal ! járó értékesítési lehetőségeket garantált. Ezen a szemüvegen keresztül a mindenkori magyar j kormánynak tovább kellene látnia: a jövőbe, a lehetséges megtorpanásba; a jelen állapot előbbrevitelére, a bukta-! tők kivédésére. A jelen csupán egy korai állomás, és a magyar nép jövőjét a mai állapotokkal nem lenne szabad biztosítottnak megítélni, ' prospektiváját véglegesnek vagy biztosítottnak hinni. Az ország vezetésének állandó jelleggel újabb és újabb lehetőségek feltárásával, jobbnál jobb kiaknázási módszerekkel kell felszerelnie az ország népességét, mert ha Magyarország megtorpan a magyar nép relatív pozíciója; az ország maga menthetetlenül vissza fog esni. Magyarország jövője nem a multi internacionális vállalatokon nyugszik, hanem a magyar kormányok képességein. Hosszú távon ez nagyon nyilvánvaló lesz. A magyar gazdaság minden ágát, a turizmustól a mezőgazdaságig a magyar kormányoknak sikeressé, optimálissá kell alakítaniuk. Erre nincs helyettesítés, ezt a folyamatot nem szabad elodázni. Már az eddigi mulasztás is bűnnek számít, ha majd a jövőben lül, nehéz megérteni, hogy a kormányok az elcsatolt magyarsággal kapcsolatosan a fű alatt lapulnak és félelmek töltik el őket a földfeletti árnyékok. A világ, de még Európa is, alig tud az elcsatolt magyarság létezéséről, a i történelméről még kevesebbet, a szenvedéseik pedig sohasem voltak említésre "méltóak". így nem csoda a paradoxon, hogy az ország 10 milliós, az egytömbben élő magyarság 15, és a helyzet miatt valamennyien embertelenül szenvedünk és még mi is titokban tartjuk, hogy az 5 millió magyar megsemmisítése kegyetlenül és szemérmetlenül szemeink és a világ előtt megállás nélkül folyamatban van. Már 81 éve, egyre megsemmisítőb- ben! Miért tűrjük ezt néma megadással? Nem beszélünk róla, mintha nekünk kellene szégyenkeznünk a történések miatt, pedig még kisebbségi komplexumaink sem lehetnek, hiszen jelentéktelenebb történelemmel mint a miénk, sokaknak felsőbbségi kultuszuk alakult ki. Nem tudom elhinni, hogy ennyire leigáztak volna bennünket, pedig valóban mi lettünk a húzódj Jánosok, sőt újabban az eredj Jánosok, sőt az adjad Jánosok is. Mindenről hajlandók vagyunk beszélni, csak az elcsatolt magyarságról nem, mindenki baja érdekel bennünket, de a magyarság tragédiája, az tabu és nem téma. Számunkra a NATO is egy néma rend, mi vagyunk azok akiknek csak kötelezettségeik vannak, de az elcsatolt magyarság még morzsákat sem kapott, nem hogy jogokat, vagy státuszt. Mikor határozza már el a magyar kormányok egyike, hogy végre nyilvánosságra hozza a magyarság tragikusan drámai problémáit, és nemzetközi fórumokon fáradozik is, a megoldások érdekében. Ahogy most vannak a csatolt magyar sorsa nem i fontos nekünk, - ha egyálta- ' Ián tudnak az 5 millió magyarról, miért legyen ez fontos nekik. A mai siaralmas kevéstevés feltétlen nem fogja megakadályozni, még befolyásolni is képtelen, az 5 millió elcsatolt magyarság megsemmisítését: a bátortalan mostani szönyegalatti nyöszörgések, inkábbvisszataszí- tónak, lenézhetőknek mint hogy még üres szimpátiakel- tőek is lehetnének. Ezek a bátortalan, méltatlan kísérletek nem méltóak egy történelmi néphez. Ha nem tudjuk nevén nevezni az ördögöt, legalább ne táncoljuk körbe. Ezek az országok jellemzően a magyarság elpusztításán kívül mindenben ineffek- tívek, viszont a magyarság pusztításában egymással versenyeznek, egymásra hatással vannak és büszkék arra, hogy ebben mennyire eredményesek. A tény, hogy ezek az országok szegé nyék és elesettek csak fokozza az éhségüket az elcsatolt magyarság szellemi örökségének, és a- nyagi javainak eltulajdonításában, és a magyar lakosság végleges elpusztításában. Egészen biztosan mi vagyunk az egyedüli nép a 5ŐCI-ik században, mely nem mer, nem akar, de még csak nem is törekszik kiállni a világ mindenféle fórumain annyit hangoztatott emberi, önkormányzati, önrendelkezési, kisebbségi, vallási, társadalmi,érvényesülési, kultúrá- lis, oktatási, tradicionális, történelmi és mindenféle jogaiért. Szédülök, ha arra gondolok, hogy a kommunista mentalitás milyen messze sodorta ezt a valaha büszke és védelmi kihívásokra mindig kész magyar népet. Szédülök, ha arra gondolok, hogy ma az üres szószátyárkodáson kívül kevés más jellemző ránk, sőt még ezt az utóbbit sem míveljük okosan. Sajnos a helyzetünk annyira fajult, hogy méltatlan emberkék járnak vitustáncot a magyar tragédia hamvai közül, megrészegülten, kerge dári- dóban csipegetik fizikai és szellemi maradványainkat, és a megaláztatás közepette a kiszolgáltatottság és a büntetlenség kihívó dalait űvöl- tik füleinkbe. Ha ez a formájú ecsetelése az elcsatolt magyarság helyzetének és valamennyiünk hozzáállásának kiábrándultnak hangzik, úgy pontosan erről is van szó. Éppen ezért a Magyarország jövőjének biztosításához most az országban szellemileg, erkölcsileg, társadalmi, politikai értelemben és gazdaságilag a mindenkori kormánynak nem kevesebbet mint a maximumot kell produkálnia. Ez a maximum viszont a mostani és a közelmúlt vezetésében, még eddig egyik kormánynál sem volt jelen, pedig csak a maximumokkal lehetnek reményeink a jövőben. Péterváry Miklós visszanézünk. A magyar anyagi és gazdasági helyzeten kívül, azonfe- ják, hogy ha az 5 millió elVOL. LV. No. 32. Thursday, Aug. 30, 2001 )-
