Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-07-26 / 30. szám
8 Amerikai Magyar Szó Thursday, July 26, 2001 Az ember fáj a Földnek Túlzás lenne arra gondolnánk hogy a címben idézett t verssor, amelyet Vörösmarty 1846-ban vetett papírra, ha csak csírájában is, de előle- - gezte volna a XX. század végének környezeti konfliktusait. A költő akkor az emberi faj erkölcsi hanyatlásán borongott, melyneksúlyosbo- dó társadalmi zavarok, forradalmak voltak útjelzői. A krízislehetőségek köre azóta bővült, hiszen megjelent az ember és a természeti környezet közötti konfliktus. A XX. századot méltán nevezhetjük a viharos növekedés századjának. 1900 óta a Föld lakóinak száma háromszorosára (ma hatmii- . liárd), a világgazdaság több mint hússzorosára, a fosszilis tüzelőanyagok (ásványolaj, szén, földgáz) felhasználása harmincszorosára, az ipari termelés ötvenszeresére növekedett. A növekedés négyötöd része 1950 óta következett be. Ez a növekedés tette lehetővé, hogy megépüljön a civilizációs társadalmak két mai pillére: maximális anyagi fogyasztás és termelés. Ez a modell a második világháború után alakult ki, s a társadalmak fejlettségét ezen az alapon határozták meg. A megállíthatatlannak kikiáltott növekedés - ami a természettel folytatott anyagcserét eddig soha nem látott mértékben intenzifikálta - mélyreható változásokat idézett elő a három nagy környezeti elem (levegő, víz, talaj) állapotában, aminek következményei egyre láthatóbbá válnak. Nem kisebb gondot jelent a jövőre nézve a társadalmak ivóvízzel, ipari-, illetve öntözővízzel való ellátásának kérdése sem. A fokozódó vízfelhasználás a víztartó rétegek kimerülésével jár együtt, amihez hozzá kell vennünk, hogy a Föld teljes vízkészletének alig három százaléka édesvíz, s ennek is nagyobb része gleccserekben és sarkvidéki jég formájában van jelen, tehát nehezen hozzáférhető. Az kétségtelennek látszik, hogy a kedvezőtlen folyamatok a globális népességszám s a minden határon túl fokozódó technológiaigazdasági növekedés velejárói, aminek súlyosbodó társadalmi következményei támadnak. A globálisan hasznosítható erőforrások 80 százalékát ma a civilizált társadalmak húszszázaléknyi népessége fogyasztja el. Ez növekedő szakadékot idéz elő a gazdasági szempontból fejlettek és a fejlődök között. Következménye az egyre erősödő gazdasági indíttatású migráció. De a fejlett társadalmakon belüli vagyon- és jövedelemelosztást is jól jellemzi az a tény, hogy például az Egyesült Államokban a nem zeti vagyon 30 százalékát a lakosság egy százaléka, további 33 százalékát pedig kilenc százaléka mondhatja magáénak. A társadalmi-politikai okok miatt kialakuló, új helyzetben egyre kevesebben egyre jobban, s egyre többen egyre rosszabbul élnek. Ahogy II. János Pál pápa fogalmazott: a XX. század vége a mérhetetlen szegénység és a soha nem látott gazdagság botránya. A pesszimisták szerint az új évezredben az emberiség együtt fogja megtapasztalni a korlátlan szabadság mámorát és a halálos fenyegetettség élmény - és létállapotát! A mélypesszimisták egyenesen az ökoháborúk és az ökodiktatúrák rémével riogatnak. Az optimisták pedig az ember erkölcsi tökéletesedésében, az állami újraelosztó mechanizmusok folyamatos javulásában s az emberiség kolumbuszi felfedező kedvében bíznak. Legyünk bár optimisták vagy pesszimisták, a jövő tennivalóit illetően elkerülhetetlen egy alapvető felismerés: Földünk sajátos űrhajó, amelynek utasai kiszállni nem tudnak, az űrhajónak nincs hol leszállnia, s nincs birtokunkban az űrhajó gépkönyve sem, amelyből a használati utasítást megismerhetnénk. Papp Sándor egyetemi tanár Veszprém Taszár tartalékbazis lesz TAS ZÁR Átszervezik az amerikai hadsereg balkáni kontingensét, ami érinti a íaszári bázist is. Az átszervezés július elején kezdődött. Eszerint Taszár tartalékbázis lesz, a tuzlai irányító- központhoz tartozik majd augusztustól. Ez azt is jelenti, hogy az egyenruhás állomány a harmadára, hetvenöt főnyire csökken, s félszáz amerikai polgári alkalmazottal egészül ki. Építkezés az Erzsébet-téren BUDAPEST. Megkezdődött az Erzsébet-téri "gödör" - az egykor a Nemzeti Színház céljára adományozott fővárosi telek - beépítése, miközben egy közel ekkora másik gödör mélyül, mégpedig a Belvárosból kitelepítendő buszpályaudvart pótló népligeti állomás leendő mélygarázsa. A választások előtt, úgy tetszik, sem a kormánynak, sem a fővárosnak nem érdeke a megállapodásukban szereplő két beruházás várható késése miatti viták kiélezése. A szűk egy esztendő múlva esedékes országgyűlési és az azt követő helyhatósági választások előtt mind a jobboldali kormánykoalíció, mind a szabaddemokrata-szocialista vezetésű főváros számára jól "eladható" építményt a- vatnak jövő tavasszal Budapest szívében. Az építkezés az Architekton Rt kivitelezésében már el is kezdődött. A Nemzeti Színház Erzsé- Erzsébet-tér bet-téri helyszínének megváltoztatását 1998 novemberében döntötte el az Orbán- kormány, s a fővárossal folytatott alkudozássorozat végén, tavaly áprilisban kötött új megállapodás alapján a leendő mélygarázs fölött kul- túrális és vendéglátó-létesítményeket a felszínen pedig közparkot, játékos szökőkutakat, csobogókat és hangulatos pihenőhelyeket ígérnek jövő áprilisra. A távolsági buszok végállomása jövőre az Erzsébet-térről a Népliget mellé települ. Várhatóan megduplázódik a tér mai zöldterülete, 113 fát, tölgyet, kőrist, hársat, berkenyét, os- földtöltés torfát - ültetnek, a József csillapítják. Attila utca felől jövő zajt a linszky út M iNepngei ménéin, leenao puszpcnyauuvar mcmeu.je. megemelésével A Bajcsy-Zsi- mentén pedig fákon kívül sűrű különböző magasságú cserjék szűrik majd a port és a zajt. Megszűnik a nyugdíjkorhatár BUDAPEST. Ha alaposan elemezzük az amúgy igencsak félkész elképzeléseket, akkor a változás nem is olyan nagy, mint amilyennek a kormány látja. Az őszre várható parlamenti jóváhagyás nyomán inkább kisebb, bár nem lényegtelen módosítások lesznek, de a jelenlegi öregségi nyugdíjasok ellátását nem fenyegeti veszély. A jövőbeni nyugdíjak összege sem lesz kisebb, mint ha a jelenlegi rendszerben érnék el a nyugdíjkorhatárt. A modell a svédországi rendszert idézi és nem a német pont- rendszert, annak ellenére, hogy a magyar pénz- és tőkepiac legfontosabb instrumentumai a német mintát követik. Óriási tömeg választotta a magán-nyugdíjpénztárakat: 1998 óta 2.1 millióra szaporodott a tagsága. Az általuk befizetett összeg azonban részben "elvész" az állami nyugdíjak jelenlegi kifizetésekor. Nem csekély pénzről van szó: az állami kiegészítés Aki nyugdíjasként is munkát vállal, az jobban jár mértéke idén 80, jövőre pedig 88 milliárd forint lesz. Ezért sokan úgy tartják, hogy az állam mintegy be kívánja "előzni" a magánpénztárakat, vagyis visszacsábítani ügyfeleiket az állami tb-be. A nyugdíj - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - nem számít majd be az adóalapba, tehát csak a nyugdíj mellett végzett munka után kell a- dózni. Az új rendszer bevezetését fordulatnak tartja a pénzügy- miniszter, az általa tartott hasonlat szerint az átállás olyan, mint mikor a közlekedésben a balkéz szabályról áttérünk a jobbkéz-szabályra. Olvassa a Magyar Szó-t
