Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-07-19 / 29. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, July 19, 2001 Olvasóink írják "A félelem bére" II. Amint említettem az idei hazalátogatásunk alkalmából átmentünk Erdélybe is, hogy rokonokat, barátokat felkeressünk és a síroknál egy kis imát elmondjunk. Minden alkalommal csak az a meggyőződésem, hogy az utak a városok csak egyre szennyesebbek lesznek és elhanyagoltab- bak. A vám és iratkezelés előtt az utón elénk ugrott egy román férfi és ideadott egy kis cédulát, azt mondta ez a fertőtlenítésért és kért 40.000 lejt, hát még nem is értük el a határt, hogy legyen váltott pénzünk, mondtuk csak forint van, akkor 400 forintot kért, és amikor 1000 forintot adtunk véletlenül csak 300 forintot adott vissza. Nem mertünk követelőzni, aztán csak vártuk mikor jön valaki és bepuffogtat a kocsiba valami klórt vagy egyebet, de semmi sem történt, nem tudtam, hogy a magyar forintnak ilyen jó fertőtlenítő hatása van. Idén magunkkal vittük unokahugom férjét, Lacit, hogy meglássa Erdélyt és segítsen a vezetésben, mert ott idegölő vezetni. Egy néhány kilométer után Lacika későn vette észre az éles gödröt és beleugorván az első jobb kerekünk defektes lett, fel kellett tegyük a pótkereket. A következő meglepetés későbben egy felpattanó kő, ami pontszerű lyukat képzett az ablakon. Aztán jöttek a valamikor szép és tiszta, rendezett városok, Nagyvárad, Kolozsvár, Torda, Ludas, Marosvásárhely, mindenhol csak feltúrt utak, eltérített forgalom. A feleségem vezetett ő annak idején jól ismerte ezeket a helységeket. Eltévedtünk és irányt kérdeztünk, egy illető azt válaszolta, hogy nem tud magyarul, ha románul kérdeztük akkor megmondta az irányt. Ez egy újabb politika. Azelőtt még ha törve is, de megszólaltak magyarul. A további meglepetés. Az utat keresztben elfoglaló júh- nyájak, kutyák, szamarak és ciobanok a jó nagy husánggal, nem a juhokat terelgetve, hanem inkább az autó irányába fenyegetve. Le is fényképeztük őket. Amikor Maroshévízről jöttünk visszafelé egy pár nap múlva, egy teherkocsi nagyon nehezen kapaszkodott felfelé, hát unokaöcsém elhatározta, hogy megelőzi, nem volt ott semmi sebességsértés, de hát a kocsin a nagy H jelzés és a piros- fehér-zöld szín, ezt büntették aztán meg valami 50.000 lejre, ami valóban semmiség, de a bökkenő ott volt, hogy nem lehetett azonnal kifizetni csak éppen 1-2 nappal ezelőtt szüntették meg ezt a formát a rendőrök visszaélései miatt. Szóval ez lévén szombat, vasárnap mi vissza kellett menjünk már Budapestre, ott kellett volna várjunk a hivatalok kinyitására hétfőig és aztán mászkálhattunk volt épületről épületig és irodáról irodára, a bürokrácia útvesztőjében. Hagytunk pénzt a rokonoknál, hogy ők intézzék, nehogy a követségen keresztül rossz riportot kapjon Laci. , . Kovács Ince folytatjuk MAGYAR UROLÓGUS DR. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológiai szakorvos ___________________RENDELŐ:___________________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ Beszorulva Éppen hatvan éve, 1941 kora nyarán, megkezdődött Európa történetének legborzalmasabb háborúja: a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. Máig sem tudjuk pontosan, hogy mi lehetett az agresszió közvetlen oka. Nem arról írok, ami akkor elkezdődött, hanem arról, ami akkor véget ért. Előtte huszonkét hónapig látványosan együttműködött a két diktatúra. (Az iraki felkelés támogatásában még pár héttel a hadüzenet előtt is.) A Molotov-Ribbentrop- paktumot nem égből jött sugallatra kötötték meg, voltak történelmi előzményei. Egyik nyugati utam során, évtzedekkel ezelőtt, találkoztam egy holland barátommal Amsterdam környékén. Kitűnően képzett történész volt. Beszélgettünk Európa múltjáról. Mindketten úgy véltük, hogy az orosz óriás és a német hatalom (az utóbbiból hol egy volt, hol kettő) természetes ' szövetségesként találtak egymásra évszázadokon át. (Előfordult ugyan, hogy a cár kardot fogott a porosz király ellen, de a bécsi monarchia szövetségében.) Együtt, egymást támogatva igázták le és nyomták el a kettőjük közé szorult kisebb népeket, amelyek a Finn-öböl és a Balkán-hegység között éltek, és amelyek e miatt a prés miatt nem vagy csak pillanatokra jutottak európai értelemben vett függetlenséghez. Elég bizonyíték rá a balti terület sorsa, Lengyelország négyszeri felosztása, de a magyar 1849 is. Igaz, az első világháború ban a cári hatalom a Nyugat szövetségében harcolt a németek ellen, de a háborút az oroszok számára a Németországgal való kiegyezés zárta le, majd Rapallóban helyreállították a történelmi folytonosságot. A Molotov-Ribbentrop- paktumnak nevezett üzlettársi egyezményt tehát történelmileg logikusnak mondhatjuk. 1939 őszétől, amikor a Szovjetunió szomszédunk lett, nagyon éreztük a kétoldalú szorítást. Holland barátommal egy véleményre jutottunk abban is, hogy a két hatalom egymásra rontása megtörte a történelmi logikát. A mi népünk ezután is a kettős nyomorgatástól szenvedett: a háborútól, amelyet az oroszok ellen viselt meg attól, amit a "szövetséges" Németország kipréselt belőle. Tetézte a bajt a hazai politikusok balkezessége és felelőtlensége, tovább a katonai vezetésnek a németek iránti kritikátlan ragaszkodása. (Bulgária azért tudott katonailag - de politikailag nem - kimaradni a szovjetellenes háborúból, mert csak félig-meddigvolt a közbezárt területen.) 1943 őszén híreket hallottunk arról, hogy Berlin kú- lönbékét kötne az oroszokkal. Gyakorlatilag nem történt az ügyben semmi, de a hírt nem tarthatjuk légből kapott gondolatnak, mert a múlt jelentkezett benne. A német vereség a kétoldalú nyomást egy időre egyoldalúvá tette, a "köztes" országok Moszkva vazallusai lettek. De aztán megint mozdult a német oldal, bár erőtere nem közvetlenül a politikában jelent meg. A lengyelek még mindig féltek a németektől, és ezt Moszkva kihasználta. Hazánkban főleg a gazdaságban érezhettük a kettős túltengést. Gazdaságilag a Szovjetunió tartotta pórázon az országot, de egyre fontosabb lett a Nyu- gat-Németországgai való kereskedelmi kapcsolat, sokkal jelentősebb, mint a szabad világ többi államával. A középfokú műveltséggel rendelkező állampolgárok jó része két idegen nyelvet tanult - kötelezően vagy önként -, ez a kettő nagyobbrészt az orosz és a német volt, az angol világméretű felfutása ellenére. A lakosság egy fontos része így nyelvileg bezárkózott a Rajnától keletre fekvő térségbe, márpedig ez nem volt előnyös a nemzettudat fejlődése szempontjából. (A korszak végnapjaiban szélre szorult az orosz, erősödött az angol jelenléte, de ezt sem tarthatjuk száz szá zalékosan kedvezőnek.) Hát ma . . .? Taszáron amerikai katonák állomásoznak, nem oroszok, nem is németek. De az adósságainkkal főleg német bankoknak tartozunk, olajellátásunk meg a balkáni válság miatt teljesen Oroszországtól függ - ha ott elzárnák a csapot . . . A helyzetünk változott, de nem változott meg teljesen. "A múltat végleg eltörölni" csak a mozgalmi indulóban lehet, a valóságban nem. A miniszterelnöknemrégolyas- félét mondott a rádióban, hogy az új szerződéseinkkel nem került az államterület nyugatabbra, megmaradt a korábbi környezetünk, megmaradtak korábbi barátaink is. Hát igen. Ha nemzeti létidőnket meg akarjuk hosszabbítani, egyszerre két parton kell szilárdan állnunk. Megtehetjük, a két lábunk még megvan. Azokon kívül "ész. erő és oly szent akarat" kell hozzá. Van-e elég belőle? Dr. Bán Ervin Milosevic perre 8-12 hónap múlva kerül sor Hágában BORDEAUX. Legalább 8-12 hónap telik el addig, amíg a hágai Nemzetközi Törvényszéken megkezdődik a háborús bűnökkel gyanúsított Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök pere, jelentette Claude Jorda a hágai bíróság elnöke. Az ENSZ által törvényszék vádat emel Milosevic ellen a boszniai és a horvátországi háborúban elkövetett bűneiért is. VÁDEMELÉSTŐL A TÖRVÉNYSZÉKIG Kedden Jelenik meg először bírál előtt Slobodan Milosevics volt JugoszlaVsállamfő, akit a szeroS^ormány adott ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A volt Jugoszlávia KRONOLÓGIA 1999. május 27.: A volt Jugoszlávia területén elkövetett háboiús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék megerősíti, hogy vizsgálatot indított Milosevics ellen. MONTENEGRÓ 2000. október 6.: A tömeges tiltakozás hatására Milosevics beismeri, hogy veszített az államfő- választáson, Vojiszlav Kostunica az új jugoszláv elnök. 2001. április 3.: Kostunica államfő kizárja, hogy Milosevicset kiadják Hágának. 2000. december 23.: A szerb demokratikus ellenzék első orő győzelmet arat a szerbiai parlamenti választásokon. 2001. február 1.: Mihajlovics szerb belügyminiszter bejelenti, hogy Milosevicset folyamatos rendőri megfigyelés alá helyezték. 2001. Június 23.: A jugoszláv kormány a nyugati nyomás hatására elfogad egy rendeletet, amely lehetővé teszi Milosevics kiadatását. 2001. Június 28.: A jugoszláv alkotmánybíróság határozata ellenére a volt elnököt átadják a hágai törvényszék képviselőinek. 2001. április 1.: Milosevicset 36 óiás kötélhúzás után állami tulajdon eltulajdonításának vádjával őíjzetbe veszik. Olvassa a Magyar Szó-t!
