Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-12-06 / 45. szám
Thursday, Dec. 6, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Nemeth Magda: Németh Lászlóról Németh László icentenáriumi előadása, amely szerkesztett változata a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör, Hungarian Alumni Association rendezésében 2001 november 10-én, írói pályafutását az 1925 karácsonyán a Nyugatban első díjat nyert "Horváthné meghal" című paraszt-novellája indította el Németh Lászlót. Azonban nem szépíróként akart elsősorban hatni, hanem amint Osváthnak a Nyugat főszerkesztőjének írta, "a magyar szellemi erők organizátora" kívánt lenni. Ezt pedig főként tanulmányain, esszéin keresztül vélt elérni. "Az esszét a nyilvános tanulás műfajának tekintem - egy lélek égtájakat keres, s közben égtájakat segít megtalálni; munkásságom meghívó egy tanácskozáshoz, melyet önmagámmal folytatok" - írja egy személyes folyóirata, a Tanú beköszöntőjében. Nemesebb megtartást, felelősségtudatot, a minőség szerepét hangsúlyozta az élet minden területén. így ír erről Domokos Mátyás 1985-ös tanulmányában: Nemzedékeket ébresztett rá, köztük az enyémet is, Német László, hogy minőséggel beoltott élet jelentheti csak - társadalmiszociális és individuális-szellemi értelemben egyaránt - a magyar élet mindenkori bajainak és nyavalyáinak a jó megoldási lehetőséget vagy borúlátóbban fogalmazva: a felülemelkedés reményét a rossz történelmi determinációkon, a megmaradás életreceptjét.. írásaiban megjelenik a "Harmadik Magyarország" fogalma is, amit később "Harmadik út"-ként emlegetnek "Kertmagyarországgal" a belterjes, minőségi gazdálkodást hirdeti. A szomszédos országokkal "sejttestvéreinkkel" való jó viszony kialakítására. A reform reménye a 30-as évek közepére kialszik. Egy világégés réme tűnik fel a láthatáron. Németh Lászlónak, mint ő maga is mondta "veszélylátó képzelete" van. 30-40 évre előre gondolkodik az emberiség és főként a magyarság kérdéseiben. S ezek a gondolatok gyakran beteljesedő jóslatok. Publicisztikája, esszéi a 30- as évek második felében és a 40-es évek elején ennek a világégésnek túlélésére i- gyekszik felkészíteni. Talán legnagyobb hatású az 1943 nyarán elmondott "Szárszói beszéd"-e, amit a mai napig sokat idéznek. "Én ezt a háborút az első pillanattól mély pesszimizmussal néztem. Nem tudtam Rutgers egyetemen hangzott < olyan kimenetelét kitalálni, amely számunkra kedvező lehessen. 1919-es helyzetképemben olvashatják: akár a német, akár az angol vagy az orosz koncepció győz, én azt másnak, mint a magyarság súlyos megpróbáltatásának elképzelni nem tudom. Nemcsak a háború pusztításaitól: megszállásoktól, bombázásoktól, a legjobbak elhurcolásától féltettem azt, amit idáig csinálunk, sokkal inkább a háború utáni ’rendezésitől " Az 1944-45-ös év számára is, mint sok másoknak, világégés sorsforduló volt. Otthona és könyvtára elpusztult - maga és családja a hat hetes budai ostrom éhezésében, borzalmaiban teljesen leromlott Püski Sándor mentette meg a családot, levitte Békésre, hogy legalább fizikai állapotukat helyre tudják állítani. Szinte azonnal megkezdődtek a támadások Németh László ellen. Bár az ország csak 1948-ban vált teljesen a kommunizmus martalékává, a baloldal már 1945 tavaszától támadta, életterét megvonta. Maga a "hatalom" vé- gülis egy óraadási tanári állást engedélyezett számára a Hódmezővásárhely-i gimnáziumban. 1945 szeptemberétől 1948-ig rendkívül szerény körülmények közt itt élt és tanított. Később élete legboldogabb szakaszaként jellemzi ezt az időszakot. Németh László alkatilag elsősorban pedagógus volt "tanárnak született", mondja egy helyütt. 1945 szeptemberében Illyés Gyula kérésére megírta "A tanügy rendezése" című munkáját. Egyik legkiválóbb írása: teljes koncepciót dolgoz ki a közoktatás megújítására. Sajnos ez az írás alig vált ismertté, és 1956 előtt alkalmazására e- gyáltalán nem került sor. A 70-es évektől bizonyos tételei lassanként beépültek a közoktatásba, Németh László nevének említése nélkül. 1947 után megélhetési gondok miatt fordításból kell eltartsa családját. Németh László mintegy 14 nyelven olvasott, de jól beszélni a magyar mellett csak németül tudott. 1956-ig több mint 10.000 oldalt fordított, az Anna Kareninától kezdve Shakespearen át a környező országok szerzőiből és szovjet regényeket is. Ez természetesen saját műveinek írására kevés időt hagyott. A stress, a viaskodás lektorokkal, majd a Gelilei dráma körül támadt vihar egészségét is kikezdte: 1954-ben súlyos hipertónia lépett fel nála. Németh Lászlónak elve volt, hogy ne irodalmi munkásságából éljen meg. Ezért mindig vállalt munkát, egészen az 50-es évekig. Többször került látszólag méltatlan helyzetbe "civil" foglalkozása révén, s ezekből a "kényszer munkákból" - főként a kísérletezés útján - értékes eredményeket hozott ki. Külön fejezet Németh László szerepe az 56-os forradalom kapcsán. Több mint két éves húza-vona után 1956 október 20-án végre bemutatta a Katona József Színház Galilei című drámáját. Nagy sikere, fantasztikus hatása volt, a közönség nyílt színi tapssal jutalmazza az akkori helyzetre értelmezhető mondatait. Október 23-án a forradalom kitörésekor a Galileit játssza a színház. Németh László Szigligeten értesül az eseményekről. Kalandos utón 31-ére ér vissza Budapestre. Itt négy nap alatt hét cikket írt, amiből sajnos csak három jelent meg és maradt fenn. A november 2-án közölt "Emelkedő nemzet" hatása volt talán a legjelentősebb. Megtartva az elmúlt 11 év pozitív eredményeit, a lehetséges kibontakozásról ír. A "pártok és egység" és a "Nemzet és író" szintén két fontos témára hívja fel a figyelmet. A forradalom leverése után rossz állapotban kerül a Balatonfüredi Szívkórházba, majd 1957 március elején a közeli Sajkadra, 1974-ig az év nagyobb részét itt tölti, kezdetleges körülmények között (villany, folyóvíz, üzlet nélkül) távol a budapesti izgalmaktól. A Sajkádon kialakított életmód tette lehetővé, hogy betegségét ne engedje elhatalmasodni, és 1970-ig műveket írhasson. Ha 48 és 56 között teljesen hiányzott a köztudatból. 58 után regényei lassan visszakerülnek a könyvpolcokra egy-egy új kiadásban. Újabb esszéiből is készül válogatás ami "Sajkadi esték" , "Kísérletező ember" cimen kerül kötetbe. Régebbi tanulmányai azonban nem jelenhettek meg, és az újabbakból is sok csak évekkel később kerül az olvasók kezébe. Megjelennek a "Társadalmi drámák" és "Történeti drámák" is kötetben. A 60-as években az irodalomra kiéhezett olvasóközönség körében népszerű író lett. Irodalmi célkitűzései azonban merőben megváltoztak a 30-as évekhez viszonyítva. Tudománytörténeti, pedagógiai, szépirodalmi esszéi és visszaemlékezések mellett az emberiség, elsősorban a fiatalság problémáival foglalkozik. Legnagyobb hatása "Ha most lennék fiatal" című (1961) írásának volt. így ír: Ha távozóban egy más bolygón megkérdeznék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományba, munkakörbe. Később: Erkölcsnek én éppen azt a szabályozó rendszert tartom, amely a testi kifejlődés lezáródása után még valami többet akar az emberből kihozni. Amit pedig becsvágynak nevezünk, ennek az erkölcsnek a szorongása, vagy ha úgy tetszik az ostora. A becsvágynak azonban sokféle változata van, s boldogságaink jórésze onnan ered, hogy rosszfajta becsvággyal oltjuk be fiatal életünket. Ugyanebben a kötetben van "Karácsonyi üzenet" című rövid írása, amit 1961- karácsonyára kért tőle a Magyar Rádió, hogy a külföldre került magyarok felé közvetítse. Ez 40 év múltával is időszerű lehet számunkra: ...Ma nem tudom van-e fiöld hátán nép, amely ilyen nagy százalékban élne országhatárain túl; egyrészük olyan távoli és végleges szétszóródásban, hogy tudok szülőt, áld itthon fő pallérja lehetne építésünknek, s odakinn nem tanítja gyermekét magyarul, nyilván, hogy ne terhelje egy használhatatlan nyelv ballasztjával. A "külföldi magyar" is milyen fájón közel került! Ha akkor nyomasztó statisztikai adat volt, ma a legtöbbünk számára szívünk messze szakadt felét, negyed vagy tized részét jelenti. A szétszóródás pedig - Adynál még csak előérzet - családok sorsában testet őltő tény, mellyel nem mint társadalmi problémával, hanem mint új, kötéstépő sebbel kell foglalkoznunk. Mit mondhatunk azon túl, hogy veletek álmodunk, mint ahogyan a ti álmotok is mibelőlünk épül - tehát összetartozunk? Mehetünk-e tovább, mondhatjuk-e, hogy jöjjetek haza - azoknak, akiket egy nagy gyökérszaggatás tanított meg rá, hogy sekélyebb kapcsolataikban is ragaszkodjanak? Vagy annyit legalább, hogy maradjanak ott kint is a haza fiai, ne csak ti, a gyermekeitek is - vigyétek át beléjük is a bennetek élő meghason- lást, mert (ebben az esetben) megéri máshol élni és Magyarországhoz tarozni. .... A legigazabb tán azt mondhatná: várjatok még és segítsetek, ti elszakadtak. Várjatok - mert hegedő sebek alatt itt élet pezsdül... De ne csak reményeitekkel ne forduljatok el tőlünk - segítsetek is, hisz segíthettek. Ködvárak helyett építsétek az összetartozást, kinn egymás közt, de erre a nemzettel is...... Végül - ennek a remé- nyemnekszeretnék kifejezést adni búcsúzóként, hogy a centenárium lecsengése után sem merül Németh László emléke feledébe - sem odahaza, sem külföldön a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazin of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk szombaton este 8-9 óráig, és ezt az adást szerdán délután 2 órákéimegismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdeklődjenek Üsztöke István procuder-szerkesztőnél: telefon/fax: 718-721-2824
