Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-11-29 / 44. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 29, 2001 Tandíj f Szeptember 11. a gazdasági visszaesés dátu­ma. Azonban nem minden iparág szenved ettől. Az egyetemi és főiskolai tandíjak nem estek sőt növekedtek az Egyesült Államokban. Az éves tandíj egy négyéves állami egyetemen $9.008, legalábbis az október 23-án kiadott College Board felmérése szerint. A magán egyetemek természetesen borsosabb tandíjak­_______-__ kai dolgoznak és egy átlag év $23.578­ba kerül a szülőknek. A tavalyi évben ezt sokkal kevesebbel is meguszhatták a tanulók. Az állami felsőoktatás beleértve a kollégiumot is $8.400 volt, mig a magán felsőoktatásban ugyanez $22.500-ba került. Az állami főiskolákat a kevesebb adóbevétel és az elmaradó állami támogatás ösztönözte tandíj emelésre. A magánszektorban a stockmarket visszaesése és az adomá­nyok elmaradása kényszerített a költségek áthárítására. Sem az állami, sem a magánszektor adakozói nem emeltek adományaikon, miközben az egyetemek költségei tetemesen megsokszorozódtak. Például a magániskolákenergiaköltségeit az egészségbiztosítást, az egyetemi tanárok emelkedő fizetését és a legfejlettebb technológia beszerzését teljesen maguknak kell fedezniük. Természetesen az emelkedés minden államban, sőt államon belül is eltérő. Az ösztöndíjaknak és az adományoknak köszönhetően azonban nagyon sok tanuló fizet kevesebbet mint ahogy azt a felmérés mutatja. A felmérés 2.732 felsőoktatási intézményt mért fel a 4000 amerikai egyetemből. Az árak átlagosan csak 2.8 százalékkal emelkedtek szeptemberig, azonban egyes intézmények a dupláját is emelték. A legnagyobb emelés 7.7 százalék volt, ami $3.754 jelentett, a kollégiumi költségeknél pedig 6.6 százalék, ami 5.254 volt. A kétéves junior college $7.953, mig a velejáró kollégium $5.278. Mindazon által az egyetemek 42 százaléka $4000 alatt van és csak 6 százalék emelkedik 24.000 fölé. Mégéri tanulni, döntsenek önök Deák Pál Hullámvölgyben a Club Med Az amerikei terrormerényletek és az Afganisztán körüli harci cselekmények ismét "víz alá nyomták" a Club Med-et, a francia turisztikai ágazat egy meghatározó szereplőjét. Az egzotikus napfényes országokban üdülőfalvakat fenntartó, illetve üzemeltető vállalat október elején harmincszázalékos foglalás-visszaesést volt kénytelen elkönyvelni, és 15 százalék­kal csökkenti kapacitását. A 120 üdülőfaluból több mint tizenötöt - köztük mexikói, karib-tengeri, malájziai, egyiptomi, és izraeli célállomásokat, ideiglenesen, kettőt pedig véglegesen bezárnak. A Club Med- et legalább 25 millió dolláros bevételkiesés érte. A Club Medet még az ötvenes évek végén alapította az idén februárban elhunyt Gilbert Trigano. A széles retégek számára hozzáférhető több generáción át sikeres üdülőfalu-koncepciót a kilncvenes években elszaporodó olcsóbb szolgáltatást nyújtó versenytársak elszaporodása is segítette a válságba. Vissza a gyökerekhez Több mint negyven év után hazatér Hollywood-ba az Oscar show. A következő, 2002 márciusában esedékes díjátadás a tervek szerint a Hollywood Boulevard-on lévő új Kodak Színházban lesz - közölte nemrég az Amerikai Filmakadémia. "Nagyon örülünk annak, hogy oda térhetünk vissza, ahol minden kezdődött" - nyilatkozta az Akadémia szóvivője, John Pavlik. 1929-ben az első Oscar-díjátadásra a hollywoodi Roosevelt Hotel-ben került sor, közvetlenül az új helyszín, a Kodak Színház szomszédságában. Mivel a sztárparádé hamar. kinőtte a szállodát, az elismeréseket gyakran változó helyszíne­ken adták át. A ceremóniának az utóbbi években többnyire a Los Angeles-i Shrine Auditórium adott helyet. A Kodak Színházat most úgy építik át, hogy megfeleljen az élő közvetíté­sek feltételeinek, s emellett a nézők ezreinek lehetővé tegye a műsor zavartalan élvezetét. A kamerákat úgy építik majd a mennyezetbe és a falakba, hogy ne zavarják a színpadon történtek figyelemmel kísérését. Athénban már a nők is birkózhatnak Jacques Rogge, a NOB elnöke bejelentette, hogy 2004-ben a női birkózás is szerepel majd az olimpiai programján. Most már csak az ökölví­vásban nem indulhatnak női versenyzők az olimpián. Megjelent Ka pri nyák Gyű Iá né (Bodnár Szerénke) új verseskötete. HIT, REMÉNY, ÉS SZERETET Magyar és Angol kötetben Kapnnydk Ciyulánc %«»«»** HFT. REMÉNY ÉS SZERETET FAITH. HOPE AND LOVE Kaprinyák Gyuliné ’EMLÉKEZZ" ElriSUXtf IW Az Emlékezz cimü verseskötet ára: $7.95 A két könvv ára: $15.00 Megrendelhető szállítással: Kaprinvák Gvuláné 25 W- FjynnLane Phoenix, AZ 35Q*? Email: kaprinyaks@webtv.net http:// home.light.att.net/ kaprinyak/ USA-cimen, USD beküldésével személyi csekken vagy nemzetközi pénzesutalványon. Hol vagyunk otthon? A Székelyföld romantikus gőzölgést erjesztő tájainak népszerű írója - Ta­mási Áron, aki a múlt századeleji é- vekben az Újvilágban is megfordult, igaz itt tartózkodása nem nyúlt hosszú időre, de neki annyi is elég volt, hogy "Ábel Amerikában" című regényéhez a dokumentációt megszerezze. Nos, ez a Tamási a lét és emberi sors fölötti Nagy Ábrahám meditációja során, majdnem Socrates-i bölcsességgel, kérdés és felelet formájában így határozza meg a maga ars poeticáját: Mi célból vagyunk ezen a világon? Azért, hogy valahol otthon legyünk benne. Mát több mint egy éve éltem Amerikában családostól. Az a kevés számú ismerős, akikkel kapcsolatot tartottunk fenn, a kezdeti időszakban nagyritkán felhívott. Rendesen szombat és vasárnap csengett a telefon. Érthető, hétközben ők is akárcsak jómagam kenyérkereséssel voltunk elfoglalva, meg aztán a hétvégi hívásokért a telefontársaságok kevesebbet számítottak fel. Mindig jól esett a magyar szó a fülünknek, hosszasan eldiskuráltunk. Akadt egy köztünk, aki megkérdezte: Mi újság otthon? Mondtam nálunk minden OK. Panaszra egyelőre nincs okunk. Az illető felkiáltott: félreértettél! Nem az itteni otthonodra gondoltam. Az "otthoniról", ha tudsz valami hírt, újságot közölni. Amikor letettem a telefont, pár percig csendben ültem. Mennyire nem jöttem volna zavarba, ha a haver így teszi fel a kérdést: Mi újság nálatok? Nekem az "otthon" megnevezése azt a helyet jelenti, ahol jelenleg élek, aktivitást fejtek ki, peregnek életem napjai. Ellátom mindazo­kat a teendőket, amelyek az otthonnal kapcsolatosak. Az a hely, ahol a múltban éltem, attól a naptól számítva, amikor a sors akaratából kiváltam belőle, tovább nem számíthat otthonnak, legfeljebb szülőföldnek, születési helynek, amire az idegenben élő szívszorongva gondol vissza. Nosztalgiát ébreszt bennünk, valahányszor szót ejtünk róla. "Otthon járt a férjem, érettségi találkozójuk volt..." "Jövő nyáron hazalátogatok..." "A húgom tegnap érkezett vissza, szabadságát otthon töltötte." Milyen gyakoriak az ilyen elszólalások. Az "otthon" szó szakrális fogalom az emberek tudatában. Ikerszavunk, szinonimánk amivel felcserélhetnénk, ami pontosan fedné jelentését - nincsen. Szabad-e megszólnunk hát azokat, akik azt a helyet, ami már rég nem az otthon, mégis annak titulálják. Semmiképp nem áll jogunkban. Kiváltságos érdemük van hozzá. És ne feledjük: bármennyire is kedves legyen jelenlegi lakhelyünk, idegenben, a régi otthont nem képes feledtetni velünk semmi, emlékét képtelen beárnyékolni. Nagy Ábrahám Felgyorsul a nyelvek pusztulása I A nyelvek kihalásában a háborúk, a népirtások, a természe- i ti katasztrófák, továbbá a más, az uralkodó nyelvek átvételje játszik döntő szerepet. E folyamatot :lletően igen borúlátók a kutatók, mivel szerintük a század végére a világ ma beszélt 6,800 nyelvének több mint a fele el fog tűnni.a föld színről. A vizsgálatok tanúsága szerint ahhoz, hogy egy nyelv nemzedék­ről nemzedékre öröklődjék, legalább százezer embernek kell beszélnie. Ezzel szemben már ma is az a helyzet, hogy az összes nyelvnek majdnem a felét csupán kétezerötszáz vagy ennél kevesebb ember beszéli. Különösen kilátástalan az udihe, az arikapu és az eyak sorsa, ezeket Szibériában, Amazóniában illetve Alaszkában beszélik. Az udihét ma körülbelül száz ember beszéli, az arikaput hat, az eyakot pedig j egyetlenegy. Mindezért szomorú, mert egy nyelv kihalásával az emberi­ség veszít el egy darabot a történelemből. E pusztulással ugyanis a történész, a nyelvész, az antropológus munkájának egyik fontos területe, eszköze tűnik el, aminek következmé­nyeként nem tudja többé nyomon követni egy népvándorlása­it, annak távoli múltját. Ugyanakkor tény az is, hogy némely ■nyelvek immár több mint kétezer éve léteznek, mint amilyen a kínai, a héber vagy a görög. És van példa arra is, amikor már szinte s pusztulásukból támadnak föl. Ilyen a Hawaii­szigetek ősi nyelve, amelyet egy 1983-ban indított helyi mozgalom karolt föl, és mára elérte, hogy nemcsak az óvodákban és az iskolában, hanem a felsőoktatási intézmé­nyekben is kötelező a tanulása. ,, Valló László

Next

/
Oldalképek
Tartalom