Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-11-22 / 43. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját.• Ara: 75 cent VOL. LV. No. 43. Thursday, Nov. 22, 2001 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street* Netf Yöft! ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A Hálaadás napján "Bezárulóban van a gyűrű" bin Laden körül Amikor Amerika népe leül hagyományos ünnepi ebédjé­hez hálát adni mindazért, amit ez a gyönyörű és termé­keny ország nyújtott, gondol­kozzunk el azon, hogy mi, amerikai magyarok is mennyit köszönhetünk befo­gadó hazánknak. Mi is, mint az egész ország értékeljük azt a életformát, amelyet szeptember 11-ike óta veszé­lyeztetve látunk. Mindannyian élvezzük a biztonságot és a felemelke­dés lehetőségét, amely ben­nünket, vagy őseinket ezekre a partokra hozott. Hiszen mindannyian menekültek­ként, vagy legalábbis a jobb életet keresőkként érkez­tünk, illetve érkeztek ide elődeink. A zarándokok, a menekültek otthagyva a megszokottat, az ismert rosz- szat, nekivágtak az ismeret­lennek, a csak reményeikben valós távolnak és nem csa­lódtak. Ezt a megálmodott és ke­mény munkával megvalósí­tott életet akarja most egy gonosz erőszak szé trombolni. Az eredmény az amerikai nép összefogása, nemzeti érzésének ébredése lett. A New York elleni támadás utáni hetekben 30 százalék­kal megnőtt az önkéntes AmeriCorp-ba való jelentke­zők száma. A jelentkezők száma megsokszorozódott az olyan jótékony célú szerveze­teknél is, mint a Habitat for Humanity, vagy a segélyszer­vezetéknél, mint a National Security Agency. A Chicagó-i DePaul Egyetem jelentette, hogy a szeptember 11-ét kö­vető hetekben négyszer any- nyian vállalkoztak a városi iskolákban tanítani, mint azelőtt. Amerikában ma az autókon szinte kivétel nélkül nemzeti zászló leng és mindenütt megjelentek a "God Bless America" feliratok. Érdekes lenne megfigyelni a magya­rok reakcióját arra, ha az emberek "Isten áld meg a magyar"szöveget ragasztaná­nak az autóikra. Biztosan a nacionalizmus jelenségének kiáltanák ki ezt sokan, jólle­het valóban hazafiasággal, patriotizmussal találkozumc. Legjobban Illyés Gyula mon­dása illik ide: Nacionalizmus az ami jogot sért, hazafiság az, ami jogot véd. A nacio­nalizmus támadó, a hazafias érzés védekező. Valóban a patriotizmusnak ez a fellán­golása Amerikában a táma­dás következményeként a hazát féltő szeretetnek a megnyilvánulása. A magyar nép is nagykorúságának jelét érzékelheti abban, ha az igazi patriotizmus érzése váltja majd fel a nacionalista lángolást, vagy az azt ellenző nemzetietlen gondolkodást. Szomorú látni azt, hogy az amerikaiakkal ellentétben a magyar közösségek ma mennyire elfordulnak a me­nekültek befogadásától. Pedig Szent István óta Ma­gyarország Közép-Európa kis "Amerikája" volt a történe­lem során. Mindig tárt ka­rokkal fogadta az érkező és ott letelepedő idegeneket. "Az egy nyelvű és egy szo­kás ú ország erőtlen" intette népét a nagy alapító király. Most meg azt olvashatjuk az újságokban, hogy Kalocsa lakossága tömegesen tüntet a városban létesítendő mene­kült tábor éllen. Mindez egy olyan országban, ahol még él az emberek emlékezetében a világ 45 évvel ezelőtti segítő készsége. Nemcsak mi, egykori me­nekültek emlékszünk arra a világméretű összefogásra, amely 220 ezer magyart fo­gadott a nyugati országok­ban. Magyarország lakosai­nak is emlékezniük kellene. Hiszen ez a segítség az egész országnak, az egész magyar nemzetnek szólt. Elsősorban Ausztria és Jugoszlávia volt az az ország, amely ezt a menekültáradatot, többségü­ket éppen november végén, az itteni Hálaadás Ünnep táján befogadta. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának 1957 március 11-én közzétett adatai szerint addig mintegy 173 ezren érkeztek Ausztriá­ba, 18,500-an pedig Jugoszlá­viába. Az osztrák gazdaság pedig ekkor még alig heverte ki a háború veszteségeit és éppen csak akkortájt szaba­dult meg a háború után ott-1 maradt közel félmilliós me­nekült tömegtől Mégis az 56- os magyar menekültek jelen­tős része nem is táborokban, hanem családoknál kapott helyet. Mi, egykori menekül­tek, tanúsággal szolgálhatunk | az osztrák segítőkészségről és vendégszeretetről. Gondoljuk meg, hogy Ausztria csak egy évvel eze­lőtt nyerte el a semleges stá­tust és a lázadó magyarok befogadása jelentős kockáza­tot hordott magával. Nem volt kevésbe kényes a jugosz- lávok helyzete sem. Tito is kötéltáncot járt a semleges­ség és a szovjet táborba való tartozás között. "A magyar menekültek nemzetközi viszonylatban is jelentős tömegének ellátása továbbszállítása és integrálá­sa a befogadó országok tár­sadalmába nemcsak szervező munkát, hanem a fogadók részéről belpolitikai konszen­zust is igényelt. Amit jelen­tős mértékben könnyített az érintett országok lakosságá­nak fogadókészsége" - írja Kecskés Gusztáv, a Heti Vi­lággazdaságban közzétett tanulmányában. Mindez alig­ha ment volna olyan simán, ha az érkező magyarok elhe­lyezésében nem kapcsolódott volna be a befogadó orszá­gok több mint hatvan ma­gánszervezete is. Az Egyesült Államok nem­csak a segélyszervezeteknek juttatott anyagi támogatással, hanem már 1957 végéig mintegy 35 ezer magyar be­fogadásával a legnagyobb menedékké vált. Még abba az évben került amerikai egyetemekre 1114 hallgató teljes ösztöndíjjal. A követ­kező években mind az euró­pai országokból ide érkezet­tek, mind az egyetemre ke­rültek száma többszörösre emelkedett. De világszerte hasonló volt a magyarok fo­gadtatása. "Sok helyütt majd­hogynem megtiszteltetésnek vették a magyar szabadság- harcosokkal való találkozást, a korábbi elzárkózást és ide­genkedést, pédául Svájcban, a rokonszenv és együttérzés LONDON. Brit sajtóértesülések szerint brit és amerikai alakulatok Afganisztán déli részének egy 80 négyzetkilométe­res körzetére korlátozták az Oszama bin Laden elleni hajtóva­dászatukat. A brit légierő SAS katonáit és az amerikai különleges erők egységeit 10 napja helikopterekről dobták le a Kandahar közeli területre, hogy megakadályozzák bin Laden elmenekülését Pakisztánba. A bin Laden elfogására irányuló törekvésekről nyilatkozott Colin Powell külügyminiszter is. Uj afgán kormány alakult KABUL. A tálib rendszer összeomlása után november 14-én új kormány alakult Afganisztánban, élén Burhanuddin Rabbani törvényesen választott elnökkel, akit a tálibok korábban elűztek. Egyelőre nem erősített hírek szerint a tálibellenes erők Kandahárt is elfoglalták. M Muhammad Záhir Sah afgán exkirály Rómá­ból üzenetet intézett népéhez, bejelentve, hogy hazatérni készül, de nem uralkodóként, hanem "Afganisztán szolgájaként". Egyúttal állást foglalt az ország egysége mellett, és óva intett a bosszúállástól. A huszonnyolc éve olaszországi száműzetésben élő volt afgán király üzenetét római rezidenciáján rögzítették azzal, hogy november 14-én elhangzott Afganisztán egész területén. "Őrizzétek meg nyugalmatokat, legyetek türelmesek, nagyon hamar hazatérek, hogy hazám szolgálatába álljak, nem mint uralkodó, hanem mint Afganisztán szolgálója" - áll az üzenet­ben. Koszovói, bulgáriai választás BELGRÁD. A november 17-i koszovói általános választáson a KACI elnevezésű albán szervezet legfrissebb adatai szerint az Inrahim Rugóvá vezette Koszovói Demokratikus Szövet­ség 44.7 százalékkal nyerte meg a választásokat SZÓFIA. Bulgáriában az elnökválasztás második fordulójában Georgi Parvanov a Szocialista Párt elnöke megelőzte vetély- társát, a függetlenként indult Petar Sztojanov leköszönő államfőt. Parvanov a szavazatok 51-52 százalékát szerezte meg. Magyar feltalálók sikerei BRÜSSZEL. Minden bemutatott magyar találmány a brüsszeli Eureka találmányi világkiállításon érmet nyert. A kiállítást 50. alkalommal rendezték meg. Az egyhetes jubileumi kiállításon 26 ország kutatói, újítói mutatták be találmányaikat A magyarok 17 új találmánya közül 5 aranyérmet, 5 ezüst és 7 pedig bronzérmet nyert. Az öt aranyérmes közül kettő a zsűri kiemelt elismerését is kiérdemelte Szunai Miklós, Demetrovics János és Damjano- vics Imre Öko-háza, illetve annak számítógépes vezérlése. váltotta fel" - írta Borbándi Gyula. Most, amikor az egykori menekültek sikeres polgárok­ként a Hálaadás Ünnepére gyűlnek családjaikkal, érde­mes elgondolkozni azon, hogy ma Magyarország is menekülők kibocsátója he- i lyett menekülteket fogadó ország lett. Csakhogy ma afgánok, albánok, bosnyá- kok, irakiak menekülnek az őket elnyomó rendszerek elől. Amerika ma is a világ menekültjeinek befogadója. De vajon ugyanezt mondhat­juk-e el a magyarokról, akik­nek az országa 1000 éven át példás készséggel telepítette le a befogadó népeket a ku­noktól a szászokig, önrendel­kezést biztosított számukra és szent királya útmutatása szerint megbecsülte őket. Papp László

Next

/
Oldalképek
Tartalom